Moszul ostroma
A Tigris menti Moszulnál az ókori idők óta többször csaptak össze seregek. Most is ez történik, mintha a történelem ismételné önmagát.
2016. november 13. 18:05

Az Iszlám Állam gyűrűbe szorított katonáit az iraki hadsereg, a kurd pesmerga-harcosok, amerikai és más nyugati, valamint török és iráni egységek vették körül, hogy Moszult végre felszabadítsák az Iszlám Állam uralma alól. Az ostromgyűrű október közepén zárult be. A világ figyel erre a küzdelemre, mert ez nemcsak a harcról magáról szól, hanem a térségben zajló hatalmi, vallási, sőt ideológiai ütközésekről is, amelyek szálai távoli fővárosokba is elvezetnek. A moszuli dzsihádisták sorsa minden bizonnyal megpecsételődött, de vajon a térségben élő elvtársaiké is?

A nemzetközi koalíciónak sikerül-e a 21. századi asszaszinok államát végleg felszámolnia vagy csak részekre szabdalnia? Ha Moszul felszabadul, s a dzsihádista sereg a városból eltűnik, nem jönnek-e vissza jól kiképzett katonái, búvópatakként váratlanul felszínre törve, terrorista merényletekkel jeleket hagyva maguk után? Az éles szemű elemzők közben már arra is keresik a választ: vajon Moszul valóban felszabadul-e vagy konc lesz csupán a győztesek között, esetleg Erisz olyan almája a Közel- és Közép-Keleten, amely a Tigris parti város sok szenvedést megélt lakóinak újabb keserűségeket okozhat.  

Moszul a mezopotámiai síkság északkeleti szögletében terül el, de a Tigrisen túli dombok már a Toros-hegység keleti nyúlványai, amelynek egyre magasabb láncai a várostól távolodóan, legalább másfél ezer éve védik a kurdokat, s biztosítják törzseiknek a történelmi túlélést. Moszul, mivel még síksági település, elsődlegesen a szunnita arab kultúra városa, sajátos ókori-bibliai múlttal. A hegyvidék nomádjai – az ókorban a médek és pártusok, a középkortól pedig a kurdok – a Tigris átkelőit megszerezve támadták a Termékeny Félholdnak nevezett hatalmas vidék északi ívének agrárius központjait. Moszul a kereszténységnek is egyik ősi városa. Majd a kereszt, félhold, Dávid-csillag és megannyi más vallási jelkép sajátos keveredéséé. Az oszmánok Hódító Szulejmán korától voltak e vidéknek urai egészen az első világháború végéig. A Pax Ottomanica a Tigris-völgyben bizonyos törzsi viaskodásokat leszámítva működött. Ha mást nem is, de az etnikai és vallási tarkaság megőrzését mindenképp biztosította. Amikor 1918 nyarán a brit hadsereg indiai egységei birtokba vették a várost és környékét egy szegény, de a kulturális-vallási-nyelvi tartalmaiban gazdag vidéket foglaltak el. Annak kérdése, hogy Moszul török lesz-e vagy a brit Irak része, csak 1924-ben dőlt el, amikor a kirkuki olajvezetékek már itt vezettek át a francia mandátumú Szíriába. A Népszövetség döntőbizottságát Teleki Pál gróf vezette. Hazánk remek földrajztudósa úgy látta, hogy Moszulnak és környékének inkább a brit mandátumú Irakban van helye, mint az újra lábra álló Török Köztársaságban, amelynek határa a Tigris mentén haladva, jó 100 kilométerre van innét.

Moszul 2003-ig, az Irak elleni nyugati invázióig megőrizte multikulturális jellegét. Az amerikai haderő 2003-ban szinte harcok nélkül foglalta el a várost. Ennek leginkább a város keleti keresztényei – akkor még több százezren - örültek, akik a múltbeli viharok túlélőiként egy új aranykorban reménykedtek. Hamarosan csalódniuk kellett, mert az amerikaiak és a nyugatiak elleni arab ellenállás keresztényüldözésekbe torkollott. S megkezdődött az iraki keresztények menekülése ősi földjükről, amely napjainkban is tart.

Moszult és környékét 2014 nyarán az Iszlám Állam csapatai foglalták el. Barbár módon gyilkolták és alázták meg a jazidiket és a keresztényeket, de minden olyan muszlimot is, aki nem akart hajbókolni előttük. A Tigrisen átkelve, északra törő egységeiket az Irakon belüli Kurdisztáni Regionális Kormányzóság katonái állították meg. S Moszultól északra, szinte a török határig nyúló frontvonal alakult ki. A bagdadi kormányzat katonái 2014-ben fejvesztetten menekültek a dzsihádista zsoldosok elől. Idő kellett, míg Bagdad amerikai és más külső segítséggel hadseregét ismét ráncba tudta szedni. Ez megtörtént, s pár hete megkezdődött a harc Moszulért.

Az iraki hadsereg szunnita és síita egységei, valamint az amerikai katonai szakértők és az iráni kisegítő egységek keletről és délről körülzárták Moszult, sőt katonáik a Moszulból Szíriába vezető utakat is ellenőrzik. Északról pedig a török hadsereg által segített kurd pesmerga-katonák állnak harcra készen. Közel 100.000 katona alkotja a Moszul körüli gyűrűt. A szakértők 5-6.000 főre teszik a városban lévő dzsihádisták létszámát, akik alaposan felkészültek a város védelmére. Aknákat és bonyolult, nehezen észlelhető robbanószerkezeteket helyzetek el a stratégiai pontokon. Közel fél millió ember van uralmuk alatt, akiket élőpajzsként és kényszerkisegítőkként használnak. A dzsihádisták külső segítségben nem reménykedhetnek, hiszen szíriai központjuk, Rakka körül is szorul a hurok.

Moszulban a polgári lakosság már évek óta rettegésben él. A dzsihádisták uralmából nyilvánvalóan elegük van, de félnek a felszabadítóktól is, különösen a bagdadi kormány síita katonáitól. Ezek az egységek a városba betörve nem eresztik-e szabadjára szunnita és egyéb felekezetek elleni dühüket, s nem ölnek-e halomra olyanokat is, akik csak kényszerből működtek együtt az Iszlám Állammal? Kérdőjelek vannak akörül is, hogy a felszabadulás után kiknek a kezébe kerül Moszul és az egész Ninivei Kormányzóság: a helyiekébe vagy a bagdadiakéba.

Amikor a nagy offenzíva megindul – s napokon vagy heteken belül erre sor kerül – a kurd egységeknek is délre kell masírozniuk. Nekik kell minden bizonnyal Moszulnak a Tigris bal partján elterülő városrészeit elfoglalniuk. Tőlük kevésbé félnek a helyiek, mint az iraki hadseregtől. De amikor már a Kurdisztáni Regionális Kormányzóság katonái felvonultak a Tigrisig, nem az lenne-e az magától értetődő erbili érdek, hogy maradjanak is ott, s a tartomány határát délre és nyugatra tolják, s ezzel a szíriai-iraki-török határszögletet teljes egészében ellenőrzésük alá vonják. Ha ez történik, Moszul is kettéválhat a Tigris mentén. Ankara minden bizonnyal támogatja ezt a tervet, hiszen jó kapcsolatokat ápol az erbili kurd vezetéssel, akik bizonyos esetekben még a törökországi PKK elleni harcokban is együttműködnek a török kormánnyal. Bagdad azonban semmiként sem akarja, hogy a Kurdisztáni Regionális Kormányzóság újabb területtel gyarapodjon. Nemcsak a területnyerés miatt, hanem annak precedens jellege miatt sem. Hiszen hosszú ideje befagyott osztozkodás zajlik Bagdad és Erbil között az olajban és gázban gazdag Kirkukért. Ha az egyik helyen változhat az kurd határvonal, másutt miért nem.

A Moszul körüli sakkjáték egyelőre az Iszlám Államnak kedvez. De csak ideig, óráig. A Moszult körbevonó haderő előbb-utóbb támadni fog, hogy a végjáték milyen lesz, azt előre aligha lehet megjósolni. De az kétségtelen, hogy a sok baj és csapás mellett recsegnek-ropognak az Irakot összetartó eresztékek is. Hogy az első világháború utáni ország-tákolás okán, a Közép-Kelet Jugoszláviájának is nevezett Irak, mit bír még ki, és mit nem, az elkövetkező évek eseményei döntik majd el. A főpróba ehhez Moszulban megkezdődött.     

Hóvári János külügyi szakértő, főigazgató, messzelatoblog.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Széchenyi európaisága a mának is mintát ad
    Széchenyi István Magyarország felemelkedését a korban rohamosan fejlődő Nyugat-Európához való felzárkózásban, és a kontinensnek a kapitalizmus útjára lépett felében kialakított gazdasági minták átvételében látta – mondta Latorcai Csaba államtitkár a Széchenyi Társaság idei dÍjkiosztó ünnepségén a Magyar Tudományos Akadémia épületében.
  • Gyárfásra koncentráltak a rendőrök elejétől fogva
    Kovács Lajos nyugalmazott rendőrezredes tanúkénti meghallgatásával folytatódott ma a Fővárosi Törvényszéken a Fenyő János médiavállalkozó meggyilkoltatása miatt zajló per. Az ezredes éveken át vezette a nyomozást, egészen addig, amíg feljebbvalói parancsra meg kellett szüntetniük, miután egy sor bizonyítékot összegyűjtöttek.
  • A jegybank folytatja az infláció elleni küzdelmet
    Az alapkamatemelési ciklus lezárásával nincs vége az infláció elleni küzdelemnek, a jegybank más eszközökre nagyobb hangsúlyt fektetve folytatja a pénzügyi szigorítást és az infláció elleni küzdelmet - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a 125 bázispontos kamatemelést követő sajtótájékoztatón, kedden.
MTI Hírfelhasználó