A bezárkózás rossz stratégia
Az egész Európai Uniónak érdeke Kína és Kelet-Közép-Európa együttműködése - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, Rigában Kína és Kelet-Közép-Európa vezetőinek csúcstalálkozóján.
2016. november 5. 21:06

A kormányfő a tanácskozást lezáró sajtótájékoztatón kiemelte: mindannyian tudjuk, hogy az EU a gazdasági stagnálás problémájával küzd, ezért "a bezárkózás lenne a legrosszabb válasz". Nyitni kell, és "evidens módon a világ legsikeresebb gazdasága, Kína felé érdemes nyitnunk" - mutatott rá.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett a Kínával való európai együttműködés mellett, ezért jó házigazdája lesz a jövő évi találkozónak és mindent megtesz azért, hogy legalább olyan sikeres legyen a magyarországi, mint amilyen a lettországi tanácskozás volt.

"Budapest szeretettel várja önöket" - zárta szavait a miniszterelnök.

Li Ko-csiang, Kína miniszterelnöke kiemelte: ezzel a tanácskozással azt a jelzést küldik a világnak, hogy fontos a regionális stabilitás, a kereskedelmi liberalizáció, valamint a befektetések segítése, mert csak így lehet erősíteni a globális kereskedelmet. Az ilyen jellegű együttműködések hozzájárulnak a globális gazdaság fejlődéséhez, és ez a 16+1-es kooperáció Kína és Kelet-Közép-Európa között nemcsak a kelet-közép-európai régió békéjéhez és stabilitásához járul hozzá, hanem a térség fejlődéséhez is - vélekedett.

A kínai kormányfő szerint országa érdeke a békés nemzetközi környezet a saját fejlődése érdekében is, ezért fontos nekik az európai támogatás, a fejlődő, békés és prosperáló Európa. Kína és Kelet-Közép-Európa sokat tud ajánlani egymásnak - jelentette ki.

Li Ko-csiang gratulált Orbán Viktornak, amiért országa nyerte el a lehetőséget a jövő évi találkozó megrendezésére, és azt mondta, jövőre is sikeres csúcstalálkozót szeretnének.

Maris Kucinskis, a házigazda Lettország miniszterelnöke arról beszélt, hogy a 16+1-es formáció sokat fejlődött az elmúlt években, és a közös erőfeszítések eredményeként világos kerete alakult ki az együttműködésnek, ami lehetővé tette a bonyodalmaktól mentes közös munkát. Az együttműködésben már gyakorlati eredményeket is elértek - tette hozzá.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban közölte magyar újságírókkal, hogy jövőre Magyarország lesz a házigazdája a kínai és kelet-közép-európai vezetők csúcstalálkozójának.

Jövőre Magyarország rendezi Kína és a kelet-közép-európai országok találkozóját

Jövőre Magyarország lesz a házigazdája a kínai és kelet-közép-európai vezetők csúcstalálkozójának - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton az idei csúcstalálkozón, Rigában magyar újságíróknak.

A tárcavezető kiemelte: Magyarországnak óriási megtiszteltetés a 2017-es tanácskozás megrendezése, amelyen 16 közép-európai ország és Kína miniszterelnöke találkozik Budapesten.

Ezzel "a formáció visszatér" Magyarországra, hiszen 2011-ben itt rendeztek először ilyen találkozót, akkor a térség pénzügyi és gazdasági miniszterei egyeztettek - emlékeztetett.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a most elfogadott irányelvek alapján négy területen fűzik szorosabbra Közép-Európa és Kína együttműködését: az infrastruktúra-fejlesztések, az emberek közötti kapcsolatok, a finanszírozási együttműködés és a zöld gazdaság, élelmiszeripar területén. A budapesti tanácskozáson az e tekintetben elért eredményeket értékelik majd - közölte.

Szijjártó: a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításához kapcsolódó megállapodásokat írnak alá Kínával

A Budapest-Belgrád vasútvonal felújításához kapcsolódó megállapodásokat ír alá ma Magyarország és Kína a rigai Kína-Kelet-Közép-Európa csúcs keretében - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Rigában magyar újságíróknak.

A tárcavezető kiemelte: Magyarország és Kína kapcsolata újabb mérföldkőhöz érkezik, hiszen Magyarország eddig is elkötelezett volt a Kína és Közép-Európa közötti együttműködés további fejlesztése mellett, de ma olyan megállapodásokat írnak alá, amelyek nyomán az első, határokon átívelő, kínaiak által finanszírozott, kínai részvétellel megvalósuló közép-európai beruházás létrejön. Közép-Európa szempontjából azért nagyon fontos az együttműködés Kínával, mert a térségnek mindig stratégiai hátrányt jelentett, hogy itt az észak-déli irányú infrastruktúra nem annyira fejlett, mint a kelet-nyugati irányú - magyarázta.

Szijjártó Péter kiemelte: ez stratégiai hátrány Európának, és az EU mindeddig nem tudott olyan fejlesztési forrásokat megnyitni, amelyek által a közép-európaiak ezt orvosolhatták volna. Ezért a régiónak életbevágóan fontos az együttműködés Kínával, hiszen az ázsiai ország a finanszírozási erejénél és technológiai színvonalánál fogva segítheti ezeket a beruházásokat - mutatott rá.

Közölte: ma aláírják azt a megállapodást, amellyel a MÁV megbízza azt a kínai-magyar vegyesvállalatot, amely felelős lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal modernizációjának lebonyolításáért. Ezt a vegyesvállalatot magyar és kínai vasúttársaságok hozták létre, és azzal, hogy a MÁV megbízza ezt a céget, az uniós követelményeknek és jogszabályoknak is megfelelnek, így az EU folyamatban lévő vizsgálata során megfelelő válaszokat adhatnak az uniós intézményeknek - mondta.

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy aláírják a finanszírozási tárgyalások megkezdéséről szóló megállapodást is. Sikerült megállapodni a kínai féllel abban, hogy a beruházáshoz nyújtandó hitel feltételei szoros összefüggésben lesznek a magyar vállalati részvétel arányával, ugyanis az a cél, hogy magyar cégek minél nagyobb arányban vehessenek részt a beruházásban, hogy annak nemzetgazdasági hasznát maximalizálhassák - mondta.

Szijjártó Péter kifejtette: megállapodást írnak alá a kínai befektetések Magyarországra hozatalának kereteiről is. Kína gazdaságpolitikai célja az, hogy termelőkapacitásokat Európába helyezzen, hogy kínai vállalatok európai piaci részesedését növelje - közölte. Hozzátette: eddig 3,7 milliárd dollárnyi kínai befektetés érkezett Magyarországra, elsősorban a termelő szektorban, az elmúlt időszakban az autóiparban újabb beruházások érkeztek. A most lefektetett kerettel biztosítják, hogy Kína európai gazdasági terjeszkedésében Magyarország továbbra is az egyik legfontosabb szerepet játssza - hangsúlyozta.

A tárcavezető kiemelte, tavaly közép-európai összevetésben Magyarországról irányult a legtöbb export Kínába, ami azt mutatja, hogy a magyar vállalatok a külgazdasági intézményrendszerrel közösen továbbra is sikeresek a kínai piacon. A kínai miniszterelnök ígéretének megfelelően ma Magyarország rendelkezik a legtöbb élelmiszeripari exportengedéllyel Kínába, így nem csoda, hogy az év első nyolc hónapjában 72 százalékkal nőtt az élelmiszeripari exportunk Kína felé - mondta.

MTI
  • Kilencvenöt éves a Magyar Rádió!
    A magyar kultúra fegyvertára erős fegyverrel gyarapodott 1925-ben. Mindenki tudta akkor, hogy ez mit jelent.
  • Helyreállította a németek büszkeségét Helmut Kohl
    Huszonöt évig töltötte be a Kereszténydemokrata Unió elnöki tisztségét, és Németország legnépszerűbb pártjává tette a CDU-t. A berlini fal leomlásának híre Lengyelországban érte, ahonnan hazatérve egy „bel- és külpolitikai mesterfogást” hajtott végre. Helmut Kohl 1990. október 3-án egyesítette a megosztott Németországot, majd a december 2-i választásokon – ma 30 éve – fölényes sikert aratott a CDU élén. Életének következő másfél évtizedét a kelet- és közép-európai államok, köztük Magyarország európai integrációjának szentelte.
  • Maruzsa: a vártnál kevesebb pedagógus vett részt az ingyenes tesztelésen
    A vártnál kevesebb pedagógus vett részt az ingyenes koronavírus-tesztelésen: az óvodai dolgozók 74 százaléka, a tanárok és tanítók 73 százaléka - közölte az operatív törzs szerdai online sajtótájékoztatóján a köznevelésért felelős államtitkár.
MTI Hírfelhasználó