A Moody's pénteki döntését követően immár mind a három nagy hitelminősítőnél a befektetési kategóriába került Magyarország, ami új fejezetet nyithat az adósságszolgálatban, el lehet gondolkodni egy ambiciózusabb adósságcsökkentési pályáról - jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter.
Utoljára frissítve: 2016. november 5. 12:06
2016. november 5. 09:36
Varga Mihály szombati budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: azzal, hogy az ország visszakerült a befektetésre ajánlott kategóriába, mintegy 10 milliárd forinttal csökkenhet az elkövetkező egy-másfél évben az adósságfinanszírozás költsége a büdzsében, de ennél jóval fontosabb, hogy tovább javítja az ország tőkevonzó képességét.
A Moody's Investors Service pénteki döntése, amellyel a befektetési ajánlású kategóriába emelte a magyar államadós-besorolást, egy kedvező és várt lépés volt, amely újabb külső megerősítése annak, hogy a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályára állt, eredményes a kormány gazdaságpolitikája - tette hozzá.
A miniszter szerint a döntést nem szabad sem alul, sem túlbecsülni. Túlbecslés lenne, ha ettől a magyar gazdaság megítélésében ugrásszerű változást remélnének, hiszen a piac már jóval a hitelminősítők előtt pozitívan ítélte azt meg, a kockázati felárakban a befektetők Lengyelországgal azonos szinten értékelték Magyarországot, amelynek értékelése a hitelminősítőknél magasabb volt.
Alábecsülni sem szabad viszont a döntést Varga Mihály szerint, mert még mindig sok befektető tekinti fontos mércének a hitelminősítők véleményét. Igaz, ebből a szempontból a Moody's csak "ráadás volt", hiszen a befektetési döntések esetében a befektetési alapok általában két hitelminősítő ajánlását már elegendőnek tartják.
A Moody's indoklásából Varga Mihály kiemelt több megállapítást, amelyekkel egyetért a kormány. Így azt, hogy a magyar adósságpálya stabil, a GDP-hez mért aránya és a szerkezete is javul. A kormány azzal számol - bár az év végi árfolyamot nehéz megbecsülni -, hogy az adósság aránya a GDP-hez mérten - az elmúlt öt övhez hasonlóan az idén is csökken - mondta Varga Mihály, megjegyezve, hogy az idén olyan időszak is volt, amikor az adósság nominálisan is mérséklődött.
A szerkezet javulása a devizaadósság arányának csökkenésében jelentkezik, a kormány azzal számol, hogy ez 30 százalék alá csökken. Ez egy mérföldkő, hiszen hat évvel ezelőtt ez még 50 százalékot tett ki - mondta.
Örömmel vette tudomásul Varga Mihály, hogy a hitelminősítő nemcsak azt állapította meg, hogy a gazdaság növekedése stabil, szerkezete javul, hanem azt is, hogy a kormányzati intézkedések elérték szándékukat, a gazdaság szereplői reagáltak azokra.
Varga Mihály kiemelte, hogy a minősítővel egyetértenek a munkaerőpiaci folyamatok kedvező értékelésében is. A magyar gazdaság egyre inkább közelít a teljes foglalkoztatás állapotához, hiszen a legutóbb már 4,9 százalékra csökkent a munkanélküliség. Ugyancsak egyformán látják, hogy gyorsulhat az uniós források felhasználása, hiszen 2017-ben a kormány szándéka szerint a gazdaság szereplői már megismerhetik az összes pályázatot a 2014-2020-as időszakra.
A beruházási környezet kedvezőbbé vált, ezzel kapcsolatban a miniszter emlékeztetett arra, hogy a bankadó csökkentéséről is azért döntöttek, hogy segítsék a banki hitelezés bővülését.
Ugyancsak megelégedéssel vette tudomásul a Moody's megállapítását, hogy a kormány lakásépítési programja pozitív kockázat a gazdasági növekedés szempontjából, miközben a 2-2,5 százalékos GDP-növekedés elérését reálisnak tartják. Emellett a minősítő elismeréssel utalt arra, hogy a folyó fizetési mérleg és a külkereskedelem aktívuma fenntartható.
Arra kérdésre, hogy a kormány készül-e devizakötvény-kibocsátásra, Varga Mihály leszögezte: az alapvető szándék változatlan az adósság csökkentésére, a forintadósság arányának növelésére, így a közeljövőben nincs tervben devizakötvény kibocsátás. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a javuló hozamkörnyezetben elképzelhető a devizaadósság szerkezetének javítása, a jelenleginél kedvezőbb kondíciójú kibocsátásokkal.
Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a kormány jövő héten dönt a letelepedési kötvényekről, amelyek szerinte fontos szerepet játszottak az adósságfinanszírozásban. Valószínű, hogy a kedvezőbb finanszírozási környezet miatt, ha a kormány a kötvények fenntartása mellett dönt, akkor is változtatni kell a feltételein. A döntésnél érdemes figyelembe venni azt is, hogy egy ilyen eszköz alkalmazása adottság egy ország számára - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye Matolcsy György jegybankelnök kijelentéséről, miszerint nem tartozik a Magyar Nemzeti Bank elnökének feladatkörébe, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium évekkel ezelőtt milyen döntést hozott a magán-nyugdíjpénztári portfolió kezelésével kapcsolatban, Varga Mihály kijelentette: szerinte a mindenkori jogszabályok határozzák meg, hogy ki miért felelős. "Nyilván, amikor politikai vezetőként döntéseket hozunk, akkor azokért a felelősséget vállalnunk kell" - fogalmazott Varga Mihály.
Egyben hangsúlyozta, hogy az Orbán-kormány elmúlt hat évében hozott fontos döntései vállalhatóak voltak. A nyugdíjrendszer átalakítása tette lehetővé, hogy az tartósan fenntarthatóvá váljon - tette hozzá.
A reklámadóval kapcsolatban elmondta, hogy azzal a szándékuk a kis- és középvállalkozások helyzetének javítása volt, ezt az Európai Bizottság döntése felülírta. El kell dönteni, hogy a kormány az Európai Bírósághoz fordul-e, vagy módosítja a jogszabályt.
A Fitch Ratings a három nagy nemzetközi hitelminősítő közül elsőként adott ismét befektetési ajánlású államadós-besorolást Magyarországnak, amikor május közepén az eddigi “BB plusz”-ról egy fokozattal “BBB mínusz”-ra javította a devizában kibocsátott hosszú lejáratú szuverén magyar adósságállomány osztályzatát . Ez az osztályzat a befektetésre ajánlott kategória alapszintje. Az új besorolás kilátása stabilnak értékelte.
A Standars & Poors szeptember közepén jelentette be, hogy az eddigi “BB plusz/B” szintről “BBB mínusz/A-3″-ra emelte Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló államadósságának osztályzatát. A “BBB mínusz” devizaadós-besorolás szintén a befektetésre ajánlott kategória alapszintje, amelyhez szintén stabil kilátású osztályzatot adott.
Stabil befektetők érkezhetnek Magyarországra
Stabil, hosszú távra tervező befektetőket nyert Magyarország azáltal, hogy mind a három hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriába került - mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója szombaton, az M1 aktuális csatornának nyilatkozva.
A jegybanki vezető hangsúlyozta, az ország a jövőben kevésbé lesz kitéve a spekulatív pénzügyi mozgásoknak.
Palotai Dániel emlékeztetett, a hitelminősítők 2006-2007-ben kezdték meg Magyarország leminősítését az akkori "túlköltekező, fenntarthatatlan költségvetési politika és a megugró államadósság miatt", és ez a leminősítési hullám 2011-2012-ig tartott, amikor a hitelminősítők "még nem ismerték fel, hogy meghozzák eredményüket a Széll Kálmán-terv keretében megindított reformok" - fejtette ki az MNB ügyvezető igazgatója.
A magyar reformok beértek, és ezt a hitelminősítők most már teljes körűen elismerik - fogalmazott, példaként említve, hogy Moody's legfőbb érve a stabilan csökkenő államadósság volt.
Kiemelte, a jegybank szerint régóta esedékes volt, hogy a hitelminősítők befektetésre ajánlott kategóriába sorolják Magyarországot, mivel a piacok már évek óta ennek megfelelően árazták a magyar papírokat.
Palotai Dániel szerint a Moody's közleményéből az is kiderült, hogy további felminősítés várható, ha Magyarország a jelenlegi gazdaságpolitikát folytatja.
Megjegyezte, erre legkorábban egy év múlva kerülhet sor.
Méltóságot is sértő vitában a Fővárosi Közgyűlés baloldali többsége tudomásul vette a Városháza eladásának ügyét vizsgáló bizottság jelentését a szerdai ülésen. A baloldal ugyanazt hangoztatta, amit a vizsgálóbizottság felállításától kezdve mondott: fake news, kamuügy, nincs bizonyíték, a Fidesz és a titkosszolgálatok találták ki az ügyet. A Fidesz–KDNP frakció visszautasította a vádakat, és leszögezte: a bizottság nem nyomozóhatóság, ráadásul a mozgásukat erősen korlátozta a baloldal.
Gulyás Márton, a Partizán műsorvezetője „döbbentesen vékonynak” nevezte azt a tudást, amit meg lehetett szerezni a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE), Szirmai Gergely influenszer a Partizánban pedig arról beszélt, hogy az egyetemen egyáltalán nem értettek az internetes műsorkészítéshez, a diákok pedig nem kaptak visszajelzést az önálló alkotótevékenységükkel kapcsolatban.
