Ötvenhat százalékkal kereshetnénk többet
Akár 56 százalékkal is emelkedhetnének a nettó reálbérek Magyarországon a következő öt évben.
2016. november 4. 11:19

Ezt mondta a Kossuth Rádióban György László, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője. Számításaik szerint ez az elméleti maximum, amiből a valóságban 30-40 százalékos bővülés lesz, tehát jó alapja volt Rogán Antal miniszter korábbi kijelentéseinek.

Reális elképzelés, hogy a reálbérek öt éven belül akár 30-40 százalékkal emelkedhetnek Magyarországon – mondta a 180 percben György László, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője. Mint fogalmazott, úgy látják, a magyar gazdaságban van a mozgástér arra, hogy fenntartható módon ennyivel nőjenek a nettó reálbérek 2021 végéig. Gazdasági fenntarthatóság alatt az értik, hogy az állam nem adósodik el, és a munkahelyek is megmaradnak – tette hozzá a Kossuth Rádió műsorában.

A fizetésükhöz képest sokat termelnek a közép-európaiak

György László álláspontjuk magyarázataként azt mondta, összehasonlítva a V4 országait a fejlett nyugati államokkal, a bérhányadban 10 százalékpontos különbség látható. Ez azt jelenti, hogy a teljes megtermelt jövedelemből Nyugat-Európában 57 százalékot osztanak vissza a munkavállalóknak, miközben a V4-országokban csak 47 százalékot tesz ki a munkaerőköltség. Hangsúlyozta, hogy a két országcsoport között a megtermelt jövedelemben közel háromszoros a különbség, míg a bérekben négy-ötszörös.

A foglalkoztatóknak – a hazai és külföldi tulajdonú vállalatoknak is – az a dilemmája, hogy dolgozóiknak megadják-e a nyugati bér harmadát, másképp ugyanis a külföld elszívja a hazai munkaerőt. Utóbbi esetben a Nyugaton és Magyarországon is foglalkoztató külföldi többségi tulajdonú vállalatoknak kint a mostani bér négy-ötszörösét kellene kifizetniük.

45 százalékkal is nőhetne

A bérarányra vonatkozó felzárkózás önmagában 25 százalékos nettó reálbér-növekedést hozhatna. Ha ehhez hozzáadódik a nagy elemzőházak által a következő öt-hat esztendőre várt évi 2,5-2,8 százalékos gazdaságbővülés, az további 13-15 százalékos reálbér-növekedést jelenthet. Ez akkor igaz, ha a gazdaságfejlődés haszna egyenlően oszlik meg az állam, a munkaadók és a munkavállalók között. Ezzel máris megérkeztünk a 35-45 százalékos sávba – tette hozzá.

Példaként említette, hogy szerinte idén a magyar GDP körülbelül 2 százalékkal növekszik, míg a reálbérek 8 százalékkal. Erre az ad lehetőséget, hogy Magyarországon alacsonyabb a munkaerő-költség, illetve a bérből és fizetésből élők részesedése a teljes GDP-ből, mint többek közt Németországban.

A munkaadóknak is érdeke

A felzárkózás lehetősége a bérhányad tekintetében nem csak Magyarország, hanem a környező államok, Szlovákia, Lengyelország és Csehország számára is adott. Erre nem csak a munkavállalók, hanem a munkaadók részéről is van igény- Látható ugyanis, hogy a nyugat-európai munkaerőpiacok 2011-es megnyitása felerősítette az elszívó hatást, a közép-európai munkavállalók nyugatra vándorlását.  Ha a visegrádi térségben foglalkoztató vállalatok szeretnék megőrizni a pozícióikat, akkor növelniük kell a béreket – arányosan legalább arra a szintre, ahol azok nyugaton állnak – tette hozzá.

György László szerint a foglalkoztatás erősödése és az államadósság után fizetett kamatterhek GDP-arányos csökkenése is pozitív hatásokkal járhatna.  Hangsúlyozta, a Századvég számításai azt mutatják, a következő három-négy évben 200-300 ezer fővel bővülhet a magyar munkaerőpiac, ami további nettó 7-8 százalékos reálbér-növekedést eredményezhetne. Az államadósság-szolgálatban történő kedvező változások újabb plusz 3-5 százalékos nettó reálbér-növekedésre adhatnának lehetőséget – mondta az elemző.

Az elméleti maximum sokkal több

Összeadva a bérhányad-felzárkóztatás, a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás-bővülés és a kamatterhek csökkenésének hatásait, akkor 2021-ig 46-56 százalékot is elérheti a nettó reálbér-növekedés mértéke. Hangsúlyozta ez az elméleti maximum, amiből a Századvég szerint 30-40 százalék lehet a valóságban.

A döntést a munkaadóknak kell meghozni, a kormány a munkaerőköltség további csökkentésével tud segíteni. Ennek Magyarországon van tere, de a Századvégnél nagyon szeretnék, ha a csökkentést nem a munkaadók nyelnék le – és realizálnák profitként –, hanem a nettó reálbér növelésére menne az összeg – mondta György László vezető elemző.

Rogán és Lázár egyetért

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján szintén arról beszélt, reálisnak tartja, hogy a következő öt évben 30-40 százalékkal emelkedhetnek a reálbérek Magyarországon. Ha a magyar munkaerő nem kap itthon megfelelő fizetést, akkor el fogja hagyni az országot “vonzó ajánlat” miatt – hívta fel a figyelmet.

Korábban a Portfolio.hu beszámolója szerint Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Bloombergnek adott interjújában beszélt a témáról. A cikk szerint a tárcavezető azt mondta, a magyar kormány öt éven belül 40 százalékos reálbér-emelkedést akar elérni, hogy orvosolja a munkaerőhiányt és növelje az ország versenyképességét.

Kossuth Rádió/180 perc
  • Oltóanyag még nincs, de a lakossági igény hamarosan jelezhető
    Müller Cecília közölte: a lakossági igényfelmérés információkkal szolgál az oltóhelyek pontos megtervezéséhez. "Sokféle forgatókönyvünk van attól is függően, milyen típusú vakcina érkezik az országba" - hangoztatta.
  • KDNP-képviselő: Politizálás a lovagkirály bűvkörében
    Portrébeszélgetés Móring József Attila kereszténydemokrata politikussal: A liberális, nemzetek nélküli társadalom hívei összehangolt támadást indítottak a nemzeti, konzervatív berendezkedésű országok ellen és a hazai ellenzék beállt ebbe a kórusba. Semmi nem számít nekik, csak a hatalom megszerzése. Semmi nem szent, még a vírushelyzetet is politikai haszonszerzésre használják. Hamis videók, álhírek látnak napvilágot sorra.
  • Kovács Zoltán: az EU-nak új alapjavaslattal kell előállnia
    Magyarország nem változtatott álláspontján nyár óta, az mindvégig "egyértelmű, nyilvánvaló és őszinte" volt. "Az európai intézmények, a parlament, a bizottság és a német soros elnökség választott azóta egy más utat. Nem Magyarországot kell hibáztatni."
MTI Hírfelhasználó