Kit érdekel a természet- és környezetvédelem?
A 25 éves WWF Magyarország megbízásából, 2016 szeptemberében, átfogó közvélemény kutatás készült. Az eredmények sajnos nem túl hízelgőek.
2016. november 3. 11:03

A kérdés: mennyire törődik a 18-59 éves magyar városi lakosság a fenntartható fejlődéssel, ezen belül is a környezet- és természetvédelemmel?

A WWF Magyarország korábbi, 2010-es felméréséhez képest 2016-ra jelentősen lecsökkent a lakosság[1] érdeklődése és érzékenysége a globális és lokális fenntarthatósági problémák iránt. Továbbra is az ivóvizek és a természet védelme vezeti a rangsort, de a klímaváltozásért már kevesebben aggódnak, mint hat évvel ezelőtt.

Ugyanakkor a lakosság a fenntarthatósági témák megnövekedett média jelenlétét észleli, ami még inkább alátámasztja az emberek lecsökkent érdeklődését, jelezve, hogy számukra a jelenlegi formájában eleget foglalkozik a média az említett témákkal.

Ha a lakosságot környezettudatossági szemszögből elkülönítjük, és azok válaszait vizsgáljuk meg egymáshoz képest,  a helyzet még elgondolkodtatóbb. A lakosság túlnyomó része (42%) ugyanis mérsékelt érdeklődést mutat a fenntartható fejlődés iránt, és szociális érzékenysége is alacsony. Ehhez képest a lakosság csupán 16%-a vallja, hogy aktívan foglalkoztatja a természet - és környezetvédelem, és mutat jelentősebb szociális érzékenységet. Az állatvédelem iránt további egyötödük (21%) érdeklődik, a fennmaradó egyötödöt (21%) viszont hidegen hagyják a zöld témák.

Bizakodásra adhat azonban okot, hogy 2010-hez képest a lakosság ma inkább fogékony a mindennapi rutinba könnyen illeszthető környezettudatos tettekre (pl. takarékoskodás a vízzel, vagy az újrahasznosítás), és nőtt a helyi előállítású termékek preferenciája is. A ’Fair trade’-ből származó termékek vásárlása, vagy a civil szervezetek támogatása azonban továbbra is csupán a vágyak szintjén marad.

„Ma már tudjuk, hogy az emberiség bolygóra gyakorolt hatása igen drasztikus, és nemcsak egyes fajok eltűnését vonja maga után, hanem az emberek jóléte és egészsége a tét. Ezért különösen fontos megértenünk tetteink következményeit,  és együtt megtalálnunk a megoldásokat arra, hogy hogyan tudunk egy élhető, fenntartható jövő felé elmozdulni. Ebből a folyamatból mindannyiunknak ki kell vennie a részét. Ennek tudatosításán fogunk ezután is dolgozni”– mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

Forrás:

A kutatás 2010-ben és 2016-ban készült 500 fő megkérdezése alapján, a 18-59 éves magyar, városi lakosságra reprezentatív mintán, a WWF Magyarország megbízásából.

A mintavétel mindkét esetben megegyezett, véletlen indulócímről indított szigorított véletlen sétán és háztartáson belüli véletlen kiválasztáson alapult. A kapott eredmények igen/nem típusú válaszok esetén legfeljebb +/- 1,9-4,4%-kal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha a teljes, vizsgált célcsoportba eső lakosságot megkérdeztük volna. Az adatfelvételt 2010-ben a Cognative Kft., 2016-ban pedig a TNS Hoffmann Kft. végezte.



[1]
A lakosságra vonatkozó megállapítások a felmérés jellegéből adódóan a 18-59 éves városokban élő magyar lakosságra vonatkoznak.

WWF Magyarország
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó