Pénteken vizsgálja a magyar államadós-osztályzatot a Moody's
Van esély arra, hogy a másik két nagy hitelminősítőhöz hasonlóan a Moody's is visszaemeli a befektetési ajánlású sávba a szuverén magyar osztályzatot.
2016. november 3. 08:42

A Moody's a kialakult gyakorlatnak megfelelően várhatóan pénteken késő éjjel, az európai és az amerikai piaci zárások után jelenti be döntését Londonban.

A cég idei felülvizsgálati menetrendjében ez lesz a magyar adósosztályzat harmadik, egyben utolsó értékelése.

Az első idei felülvizsgálati időpont március 4-én, a második július 8-án volt, de a Moody's ezeken a napokon nem jelentett be módosítást, és nem bizonyos az sem, hogy a péntekre kitűzött felülvizsgálati időpontban bármilyen lépést végrehajt.

Az Európai Unió által a globális pénzügyi válság után életbe léptetett szabályozás alapján - hacsak azonnali minősítési lépést igénylő rendkívüli fejlemény nem történik - a hitelminősítők az általuk előre meghatározott, Brüsszelnek benyújtott időpontokban hajthatnak csak végre adósosztályzati lépéseket EU-tagállamok esetében. A szabályozás azonban arra nem kötelezi a cégeket, hogy a kijelölt napokon ténylegesen módosítsák is a menetrendben sorra kerülő uniós szuverén adósok besorolásait vagy az osztályzatok kilátását.

A Moody's mindazonáltal már tavaly november óta felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátást tart érvényben a magyar osztályzatra. A londoni elemzői közösség nem zárja ki, hogy pénteken ez a cég is visszaemeli a magyar besorolást a befektetési ajánlású sávba, az egyes osztályzati kilátások kifutási ideje ugyanis a nemzetközi hitelminősítői gyakorlatban átlagosan 12-18 hónap.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői e hétre szóló előrejelzésükben valószínűnek nevezték, hogy a Moody's pénteken befektetési besorolást ad a magyar államadósságra.

A ház londoni elemzői is kiemelték, hogy a Moody's már egy éve pozitív kilátással tartja nyilván a magyar adósosztályzatot. Véleményük szerint emellett a magyar gazdaság javuló makromutatói is erőteljesen arra vallanak, hogy a Moody's a mostani felülvizsgálati időpontban a magyar államadós-osztályzat javítása mellett dönt.

A Morgan Stanley elemzői felidézték, hogy a Moody's a nyáron több magyar bankot már felminősített.

A hitelminősítő júliusban a K&H Bank, az Erste Bank Hungary, a Budapest Bank és az MKB különböző besorolásai javította, miután magasabbra sorolta a magyar gazdaság makroprofil-minősítését is.

A Moody's nem sokkal korábban az egész magyar bankszektor kilátását is pozitívra javította az addigi stabilról, azzal indokolva a lépést, hogy a javuló magyarországi működési környezet várhatóan jót tesz a bankok eszközminőségének és tőkehelyzetének, és a szektor ismét nyereségessé válhat.

E döntéséhez fűzött elemzésében a hitelminősítő kiemelte azt is, hogy a devizaalapú hitelek tavalyi átváltása jelentős eszközminőségi kockázatokat távolított el a rendszerből.

Jelenleg már csak a Moody's tatja nem befektetési ajánlású kategóriában a magyar államadós-besorolást "Ba1" - a másik két hitelminősítő módszertanában "BB plusz"-nak megfelelő - osztályzattal. Ez egyetlen fokozattal marad el a befektetésre ajánlott sávtól.

A Standard & Poor's szeptemberben, a Fitch Ratings - a három nagy nemzetközi hitelminősítő közül elsőként - már májusban átsorolta a befektetési ajánlású sávba a magyar államadósságot. Mindkét cég "BBB mínusz" osztályzattal tartja nyilván a hosszú futamidejű magyar szuverén devizaadósságot; ez a besorolás a befektetésre ajánlott kategória alapszintje.

Az S&P és a Fitch lépése azt jelenti, hogy az intézményi befektetők szempontjából Magyarország - függetlenül a Moody's pénteki döntésétől - már most is befektetésre ajánlott szuverén adós. A nemzetközi gyakorlat alapján ugyanis a befektetési társaságok általában két hitelminősítő osztályzatát veszik figyelembe annak meghatározásához, hogy egy adott szuverén vagy kereskedelmi adós besorolását befektetésre ajánlottnak tekintik-e, vagy sem.

MTI
  • A baloldal kamuügyet kiáltott, a Fidesz bízik a nyomozóhatóságokban
    Méltóságot is sértő vitában a Fővárosi Közgyűlés baloldali többsége tudomásul vette a Városháza eladásának ügyét vizsgáló bizottság jelentését a szerdai ülésen. A baloldal ugyanazt hangoztatta, amit a vizsgálóbizottság felállításától kezdve mondott: fake news, kamuügy, nincs bizonyíték, a Fidesz és a titkosszolgálatok találták ki az ügyet. A Fidesz–KDNP frakció visszautasította a vádakat, és leszögezte: a bizottság nem nyomozóhatóság, ráadásul a mozgásukat erősen korlátozta a baloldal.
  • Soros egyik blogján magasztalták az egekig Márki-Zayt
    Az Open Democracy nevű blogon egy vágyvezérelt és a valósággal köszönő viszonyban sem lévő írás jelent meg.
  • Őszinte ítélet az SZFE korábbi színvonaláról: „Döbbenetesen vékony”
    Gulyás Márton, a Partizán műsorvezetője „döbbentesen vékonynak” nevezte azt a tudást, amit meg lehetett szerezni a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE), Szirmai Gergely influenszer a Partizánban pedig arról beszélt, hogy az egyetemen egyáltalán nem értettek az internetes műsorkészítéshez, a diákok pedig nem kaptak visszajelzést az önálló alkotótevékenységükkel kapcsolatban.
MTI Hírfelhasználó