A Szent Korona mindig visszatér Magyarországra
Magyar kutatók eddig ismeretlen epizódokat tártak fel a Szent Korona kalandos történetéből.
2016. október 31. 08:45

A magyar államiság jelképét többször vitték el az országból, de minden alkalommal visszatért.

A Szent Korona Európa egyik legrégebbi, a mai napig épségben megmaradt beavató koronája, a magyar államiság egyik jelképe.

Titkok, ármányok, dicsőséges és gondokkal terhelt időszakok túlélője, amelyről azt hihetnénk, hogy sok mindent tudunk.

Ám a mohácsi csata utáni vérzivataros évszázadokban a korona történetét szisztematikusan még sohasem tárta fel a tudományos kutatás.

Pálffy Géza és Lendület csoportja négy évvel ezelőtt kapott lehetőséget arra, hogy a Szent Koronáról, az állandó és ideiglenes koronázási jelvényekről, valamint a szertartásokról interdiszciplináris, azaz több tudományágat is érintő kutatásokat végezzenek.

Munkájukat lépten-nyomon siker koronázza.

„A modern kori magyar koronázásoknak a legfontosabb munkája szlovák nyelven született; mivel Pozsonyban voltak a koronázások, szlovák szerző írta meg” – mondta el az M1 Minden tudás műsorában Pálffy Géza.

Négy év alatt olyan sok új eredmény született, hogy már fölülírták az eddigi szlovák kutatásokat, most már a magyar tudományosság is tud újat mondani a nagyközönségnek.

A Lendület Szent Korona Kutatócsoport 1526-tól 1916-ig vizsgálja a Szent Korona és a koronázások históriáját. A legfrissebb kutatási eredményeket egy ismeretterjesztő filmen keresztül mutatják be.

Makranczi Zalán László szerepében a Szent László koronázása című szertartásjáték próbáján a székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen 2014. augusztus 12-én. A művet Szikora János rendezésében 2014. augusztus 16-án mutatják be az idei Koronázási Ünnepi Játékok keretében. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A koronázás szertartása újra megelevenedik a székesfehérvári Nemzeti Emlékhely színpadán. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

„Azokat a legérdekesebb és legkülönlegesebb történeteket szerettem volna kiemelni amelyekről még nem tanultunk az iskolában, azokat a kincseket, helyszíneket, amelyeket a nagyközönség kevésbé ismer” – mondta el Bárány Krisztián, a film rendezője.

A kutatócsoport nevéhez több, a Szent Koronával, illetve a koronázások történetével kapcsolatos felfedezés fűződik.

Például az, hogy 1529-ben, amikor Szulejmán elindul hazafelé Bécs sikertelen ostroma után, megfogja a magyar koronaládát, a koronázási kincseket és elindul vele Isztambulba. Azonban Szulejmán meggondolja magát és visszaadja a koronát.

Pálffy Géza azt mondja, hogyha akkor Isztambulba kerül, akkor nem is ismernénk a Szent Koronánkat. A korona azonban megmenekült, és hazatért.

A Szent Korona másolata az Esztergomi Vármúzeumban. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

A hazatérés egyébként rendszeres, ismétlődő jelenet a Szent Korona történetben.

A többség azt gondolja, hogy 1978-ban tért haza, de korábban hazatért 1464-ben, 1608-ban és 1853-ban is, a Szent Korona tehát mindig visszatér Magyarországra – mondta el Pálffy Géza.

Éppen 100 éve annak, hogy az utolsó magyar király, IV. Károly fejére került a Szent Korona. 1916. december 30-án nemcsak IV. Károly fejét, de Zita királyné jobb vállát is érintette.

Kevésbé ismert, de királyné koronázásokhoz is használják a Szent Koronát, mindig a jobb vállát érintik vele.

A filmben számos eddig ismeretlen koronázási kincsünket – például a legrégebbi koronás országzászlót, az első budai koronázás udvarmesteri pálcáját és az utolsó pozsonyi szertartáson használt koronázási cipellőt is megmutatják.

M1/Minden tudás
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • Gulyás: 663 milliárd forint kerül a járványügyi alapba
    A kormány magán kezdte a koronavírus-járvány miatt szükséges takarékosságot, így elvon és átcsoportosít a tárcáktól összesen 1345 milliárd forintot, ami a gazdaság védelmére és újraindítására létrehozott alapban áll rendelkezésre. A járvány elleni védekezési alapba 663 milliárd forintot biztosítanak, abba be kell fizetni az idei párttámogatások 50 százalékát, a multinacionális láncokat terhelő kereskedelmi adót, a pénzügyi szektor hozzájárulását és a gépjárműadó önkormányzatoknak járó részét - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton az online kormányinfón.
  • A rendeleti kormányzásról és a lelki patikáról
    Bebizonyosodott, hogy bajban nemzetállami alapon van működőképes megoldás.
  • Magyarországon megfelelő időben, megfelelő intézkedések történtek a járvány elleni védekezésben
    Egy hónapja regisztrálták az első megbetegedéseket Magyarországon, é megfelelő időben, megfelelő intézkedések történtek a koronavírus-járvány elleni védekezésben - emelte ki az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szombati online sajtótájékoztatóján. Müller Cecília felhívta a figyelmet arra, hogy a jó idő ellenére is tartsák be az emberek a korlátozó intézkedéseket.
MTI Hírfelhasználó