Orbán: nem lehet 3,3 millió embert ugráltatni
Mindig én vagyok a feketelábú, ha migránskérdésről van szó - jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
2016. október 28. 08:23

A miniszterelnök ezért rendszerint felszólal az uniós csúcstalálkozókon, ha erről van szó.

A kormányfő elmondta: több száz ember dolgozik azon, hogy előkészítsék az uniós csúcstalálkozókat. Őket hívják serpának (teherhordóknak).

Legutóbb három kérdés volt, többek között a migráció és Oroszország. Ezekről a 28 tagállam képviselői hónapokig egyeztetnek. Létrejön egy záró dokumentum, ebbe mindegyik tagállam „bele tudja magát képzelni”. Erről indul meg a beszélgetés a csúcstalálkozón. A V4-ak általában felosztják a témákat, mindig van egy szószóló, aki a közös álláspontot ismerteti.

Renzinek oka van arra, hogy ideges legyen

Matteo Renzi olasz miniszterelnököt, Firenze polgármesterét “komoly embernek” nevezte. Úgy fogalmazott: jó oka van az olasz miniszterelnöknek, hogy ideges legyen. Van jó okunk, hogy róluk szolidaritással és barátsággal gondoljunk, ez azonban nem változtat azon, hogy nem teljesítik a schengeni kötelezettségeket. Ez a feladat nehéz, de nem lehetetlen. Európa pedig nem adja meg a kellő segítséget. A Frontexnél 1500 ember dolgozik, a magyar határszakaszon 8 ezer – vetette össze.

Ráadásul ezek nem határvédelemmel foglalkoznak, hanem „utaztató ügynökök”, segítik a minél gyorsabb bejutást az Európai Unióba – tette hozzá.

Brüsszel nem megállítani akarja a migrációt

A célban nincs egyetértés, ezért az eszközökben is sok a konfliktus. Brüsszel nem megállítani akarja a migrációt, hanem együtt élni vele.

A nagy játékosokra várunk

Arra a kérdésre, miért nincs Brüsszelben az asztalnál olyan, aki az asztalra csapna, és azt mondhatná, a Frontex egy vicc, azt válaszolta: ezt elvileg ő megtehetné, de itt méretbeli problémák vannak, a „nagy játékosokra várunk”. Egyelőre ellenszélben érkezik és távozik az uniós csúcsokról – hangoztatta.

Márciusban arról döntöttek, hogy a külső határokat erősítsék meg, a belső határvédelmet pedig gyengítsék. A nagy államok azonban úgy látják, az olasz és a török határokat kell megerősíteni.

Beszélt arról is, nem véletlenül hozott a kormány egy olyan döntést, miszerint az ide érkező migránsok ne kapjanak nagyobb napi támogatást, mint egy magyar állampolgár. Emiatt is „feketelábúak” voltunk Brüsszelben – említette meg.

Erőnkön felül költünk határvédelemre

Azt is mondta, hogy határvédelemre például arányaiban többet költünk, mint Németország. Ezzel védjük a mögöttünk lévő országok – Ausztria és Németország – biztonságát. Mi erőnkön felül vállalunk határvédelmi költségeket, és ez nem más, mint szolidaritás – szögezte le.

Nem lehet 3,3 millió embert ugráltatni

Szólt arról is, hogy 2011-2013-ban a letelepedési kötvény kibocsátsa egy sikeres konstrukció volt. Varga Mihály pénzügyminiszter megbízást kapott arra, hogy év végéig vizsgálja felül a  rendszert.

Kérdésre válaszolva azt mondta: nem számít arra, hogy a Jobbik megszavazza az alkotmánymódosítást, hiszen egy feltételhez kötötte azt, amit a kormány nem teljesíti.

Mint fogalmazott: nem lehet 3,3 millió embert ugráltatni úgy, ahogy a Jobbik fütyül. Ezért beterjesztik az alkotmánymódosítást a parlamentbe, és mindenkinek lelke rajta, milyen döntést hoz – tette egyértelművé.

Jó és rossz forgatókönyv

Lesz egy csatánk az Európai Unióval. Van egy jó és egy rossz forgatókönyv. Van az asztalon a kötelező kvótáról egy javaslat, amit mi folyamatosan vétózunk. Ezt a patthelyzetet úgy akarjuk feloldani, hogy a soros elnök Szlovákia terjesszen elő egy javaslatot a patthelyzet feloldására a decemberi csúcson. Ha erről meg tudunk egyezni úgy, hogy az a magyar érdekekkel összhangban legyen, az a jó forgatókönyv. De az is előfordulhat, hogy fennmarad a mostani patthelyzet, a nagy államok visszaélnek erőfölényükkel, és le akarják tuszkolni a torkunkon a kvótát. Akkor alkotmányos ellenállás lesz, komoly vita folyik majd arról, rákényszeríthető-e egy uniós tagállam népére egy idegen népesség, vagyis ki dönt arról, hogy az európai népesség saját tagállamukban kivel él együtt, maguk a tagállamok vagy Brüsszel elveszi-e ezt a jogot – magyarázta a kormányfő.

Kossuth Rádió/180 perc
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Együtt újra sikerülni fog
    A Magyar Nemzetnek írt cikkében Orbán Viktor – egyebek mellett – a liberálisok módszereiről, a kereszténydemokrácia jövőjéről, valamint a soron következő választásról is szót ejt.
  • Megkezdi őszi ülésszakát a parlament
    Az Országgyűlés ma kezdi meg őszi ülésszakát. A képviselők összesen két órában tehetnek fel azonnali kérdéseket a kormány tagjainak.
  • Kilencszáz alá csökkent a napi új fertőzöttek száma
    876 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 18 866 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 3 krónikus beteg, így az elhunytak száma 686 főre emelkedett, 4401-en pedig már meggyógyultak.
MTI Hírfelhasználó