Fáklyás felvonulás és megemlékezések az évfordulón
Schmidt Mária a Műegyetemen, Tarlós István a Nagy Imre téren,Tuzson Bence a Nemzeti, Áder János az Erkel Színházban mondott beszédet.
Utoljára frissítve: 2016. október 22. 21:39
2016. október 22. 20:05

Fáklyás felvonulás Budapesten

Több ezer ember, főleg fiatalok részvételével fáklyás felvonulást tartottak szombaton este, Budapesten a 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 60. évfordulója emlékére.

A menet három, korhű Csepel típusú teherautó felvezetésével a Műegyetem, az 1956. október 22-i diák nagygyűlés helyszíne elől indult el. A menetben részt vevők lyukas, nemzeti színű zászlókat lobogtattak. Sokan nemzeti színű karszalagot viseltek, és sok lengyel zászló is feltűnt a tömegben.

Amikor a menet eleje a Szent Gellért térre ért, a vége akkor indult el a Műegyetem elől.

A megemlékezés résztvevői megálltak a Nagy Imre téren, a Forradalom Lángja emlékműnél, ahol meghallgatták Tarlós István, Budapest főpolgármesterének a beszédét, majd a Bem József téren, Bem József-szobra előtt ért véget a fáklyás felvonulás.

Bem József-szobrát meg fogja koszorúzni a Rákóczi Szövetség is.

Schmidt Mária: az egyetemi ifjúság 1956-ban beírta magát a magyar történelembe

A magyar egyetemi ifjúság 1956-ban örökre beírta magát a történelembe - mondta Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa szombaton, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen rendezett emlékünnepségen.

A kormánybiztos az 1956-2016 - Történelmet csinált a nép címmel megrendezett emlékünnepségen tartott beszédében felidézte: 1945 és 1956 között az akkori egyetemistákban gyűlt a feszültség, izzott az igazságkeresés vágya, hogy végül 1956. október 23-án átszakítson mindent. Az akkori egyetemisták sokan voltak, okosak voltak és bátrak - hangoztatta Schmidt Mária.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója azt mondta, azok az egyetemisták, akik gyermekfejjel végigélték a II. világháborút, joggal hitték, hogy van esély arra, hogy egy új, szabad ország lesz az otthonuk. Látták azonban, hogy nem lehet tovább tűrni, el kell mondani az igazságot, szabadságot kell adni minden magyarnak, és haza kell zavarni a megszállókat - idézte fel a kormánybiztos.

Bátorságuk akkora volt, hogy magával sodort minden magyar embert, és a forradalom 12 napja, a remény szűk két hete alatt egy nép Európa közepén megmutatta, hogy nincs más út, csak az igazság - emlékezett a történész.

Schmidt Mária kiemelte, 1956 a szabadság és függetlenség jelképe lett az egész glóbuszon, az "akkori őszön a világ ránk figyelt, remegett és szorított értünk".

A kormánybiztos ünnepi beszédében köszöntötte azokat - többeket név szerint is -, akik a forradalom napjai alatt élelmiszert, ruhát, gyógyszert gyűjtöttek és juttattak el a rászorulóknak, vagy egyéb módon segítettek.

Beszédében a történész hangsúlyozta: 1956 nagy magyar ünnep, az volt és az is marad. Mint mondta, 300 óra szabadság, 10 millió századmásodperc, így 1956 októberében mind a tízmillió magyarnak egy századmásodperc szabadság jutott, egy szívdobbanásnyi idő. "És mégis egy egész nemzet őrzi, egy egész világ tiszteli ezt a pillantásnyi időt" - fogalmazott Schmidt Mária.

Végezetül azt kérte, hogy aki őrzi 1956 emlékét, az legyen ott vasárnap a Kossuth téren, hogy közösen ünnepelhessünk és emlékezzünk a hatvan évvel ezelőtti napra.

Hajtó Ödön, a Műegyetem 1956 Alapítvány elnöke felszólalásában visszaemlékezve az 1956. október 22-én az egyetemen történtekre, azt emelte ki, hogy a hatvan évvel ezelőtti napon a diákoknak volt bátorságuk egy tűrhetetlen rendszer ellen lázadni.

Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora köszöntőjében úgy fogalmazott, hatvan évvel ezelőtti egyetemi ifjúságban a felszabadulás gondolata tört utat magának.

A Műegyetem központi aulája zsúfolásig megtelt az ünnepségre meghívottakkal, sokan pedig az első emeleti karzatról nézték, hallgatták az emlékünnepséget. Az épület előtt több száz érdeklődő kivetítőn kísérte figyelemmel a rendezvényt.

Tarlós: a forradalom lángját nekünk kell tovább őriznünk

A forradalom lángját nekünk, a dicsőséges forradalmárok utódainak kell tovább őriznünk a szívünkben, a lelkünkben és a tetteinkben - jelentette ki Tarlós István főpolgármester szombaton Budapesten, a Nagy Imre téren tartott 1956-os megemlékezésen.

Hozzátette: erre emlékeztet mindannyiunkat az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából a téren elhelyezett Forradalom lángja emlékmű.

A főpolgármester a Budapesti Műszaki Egyetemtől indult fáklyás felvonulás résztvevői előtt úgy fogalmazott: "1956-ban a magyaroknak alig volt más fegyverünk, mint a szabadság szeretete. A remény pedig sohasem hal meg, amíg a szabadság szenvedélye fűti."

Tarlós István kiemelte: az 1956-os forradalom a 20. századi történelmünk legmeghatározóbb eseményei közé tartozik: a magyar nép fellázadt a nyomasztó sztálinista terror és a bénító szovjet megszállás ellen.

Mindössze húsz nap telt el a budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetése és a fegyveres felkelők egyik utolsó csepeli ellenállásának felmorzsolása között, mégis a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb húsz napja zajlott 1956-ban Magyarországon - mondta.

Mint Tarlós István fogalmazott, "egy nem túl nagy, de elszánt nemzet felemelte fejét és nemet mondott az elnyomásra, a diktatúrára, szembeszállt a világ akkori egyik legnagyobb hatalmával."

A magyaroknak elegük lett az ÁVH aljas, korlátlan hatalmából, a természetellenes és diktatórikus kormányzásból, a gonosz koncepciós perekből, az esztelen és logikátlan gazdaságirányításból, valamint a mindezért felelős, ostoba és báb kommunista vezetésből.

Tarlós István elmondta, november 4-én a szovjet csapatok "hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen". Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt az ország több napon át folytatott hősi forradalma, ami így végül elbukott - tette hozzá.

Kijelentette, a civilizált világ híres demokrácia védelmezői lelkiismeret-furdalás nélkül sorsára hagyták az általuk biztatott, szabadságvágyó Magyarországot.

A harcokban több mint 2600 magyar esett el, a forradalom következményeként csaknem 200 ezer magyar hagyta el az országot, 1957 januárjától pedig megkezdődött a kommunista típusú megtorlás - emlékeztetett a főpolgármester.

Tarlós István - mint mondta - fontos mérföldkőnek tartja, hogy "ma az 1956-os forradalom előestéjén itt állhatunk" a magyar forradalmat útjára indító miniszterelnökről elnevezett Nagy Imre téren. Annak  a tragikus sorsú mártírnak tisztelgünk, akinek a neve a változások kezdetét jelezte. "Életútja tipikus 20. századi sors volt: hit és kiábrándult, vakon lobogott és józan terveket készített, mártírhalála élete fölé nőtt, elveinél megmaradt, de nem kötött elvtelen alkut gyilkosokkal" - fogalmazott, majd kijelentette: Nagy Imre emléke tiszteletet parancsoló történelmi mérföldkő maradt.

Tarlós István szólt arról is, hogy a magyar nemzet a mai napig hálával tartozik azon népeknek, országoknak, amelyek akkor segítő kezet nyújtottak és befogadták a magyarokat. Szavai szerint a menekülő magyarokat különleges együttérzéssel fogadták, mert a forradalom dicsőségének részeseiként és a világ bámulatát kiváltó nemzeti felbuzdulás hőseiként érkeztek külföldre.

Mint elmondta, a menekülők vitték magukkal a szükséges okmányaikat, nem dobálták el az útlevelüket, nem törtek-zúztak, nem hajították el az élelmet, nem vezeték félre a fogadó ország hatóságait. Nem akarták megváltoztatni a fogadó nemzetek szokásait, erkölcseit és törvényeit. Türelemmel kivárták a hatósági eljárások végét, pedig hosszú hónapokat, akár éveket is kellett a korábbi katonai barakkokból kialakított táborokban - meglehetősen nehéz körülmények között - eltölteniük. Együttműködők voltak és bizakodók, menekültekként viselkedtek - tette hozzá.

A megemlékezésen elhangzott, hogy a Forradalom lángja emlékmű, a négy méter magas obeliszk 1996-ban került a Kossuth térre, majd idén az 1956-os forradalom 60. évfordulóján a Nagy Imre térre helyezték. Az új helyén a forradalom lángja a szombati fellobbanásától egészen november 4-ig, a forradalom leverésének évfordulójáig lobog.

Tuzson Bence: az 1956-os forradalom a magunkért, szabadságunkért való kiállásról szól

Az 1956-os forradalom üzenete a magunkért, szabadságunkért való egységes kiállásról szól - mondta Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára az 1956-os hősök tiszteletére, a Családháló.hu magazin szervezésében tartott ünnepi hangversenyen, a Nemzeti Színházban, szombat este.

Folyamatos kihívás, hogy a szabadságunkat, függetlenségünket fenn tudjuk tartani - hangsúlyozta az államtitkár.

Most is kiállunk önrendelkezésünkért: csak a magyarok mondhatják meg, miként, kikkel éljenek Magyarországon - szögezte le Tuzson Bence.

A magyar nép szabadsága az 1956-os hősök áldozatából sarjadt. A Rákosi-rendszerben darabokra esett Magyarország 1956-ban összefogott. Akkor egy nemzet állt ki egységesen a szabadságáért. A mindennapi emberek forradalma volt ez - hangsúlyozta a kormánypárti politikus.

Európa eltűrte, hogy a szovjetek leverjék a forradalmat, és utána megtorlás, majd újabb, sok évtizedes diktatúra következzen. Akkor mi, magyarok megtanulhattuk, hogy csak magunkra számíthatunk. 1956 hősei megtanítottak minket arra, hogy a szabadságért ki kell állnunk nap mint nap - hangoztatta Tuzson Bence.

Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya,  fideszes országgyűlési képviselő ünnepi beszédében kiemelte: egy országot nem csak a fegyverek védenek, a nemzet összetartozásának ereje a szűkebb és tágabb családokban van.

A mai Magyarország gyengébb lenne 1956 hőseinek áldozatvállalása nélkül. Adjon a sors összetartást, hogy el ne vesszen legnagyobb kincsünk: a magyar szabadság - fogalmazott az Országgyűlés háznagya.

Mátrai Márta az ünnepi előadáson tolmácsolta Kövér László házelnök üdvözletét a jelenlévőknek.

Áder: először a hősökre, majd az áldozatokra, végül a veszteségre emlékezünk

Először a hősökre, majd az áldozatokra, végül a veszteségre emlékezünk - mondta az államfő az 1956-os forradalom 60 évfordulója kapcsán szombaton este a budapesti Erkel Színházban.

Október 23-án a hősökre emlékezünk, november 4-én az áldozatokra, utána pedig arra a veszteségre, hogy több mint 200 ezer ember hagyta el Magyarországot, köztük Cziffra György zongoraművész, Zsigmond Vilmos operatőr, Makai Ádám költő, műfordító és Oláh György Nobel-díjas vegyészprofesszor - fogalmazott Áder János.

A köztársasági elnök a Cziffra 1956 címmel rendezett hangverseny előtti köszöntőjében felidézte a zongoraművész életének főbb eseményeit. A munkakeresését katonai szolgálata utána, első sikertelen kísérletét Magyarország elhagyására, amiért bebörtönözték és egy kőfaragó üzemben kellett dolgoznia, az 1956. október 22-én este tartott zongoraversenyét, amely sokak szerint szerepet játszott a forradalom kitörésében, és végül disszidálását, ami után Párizsban telepedett le.     

A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának hangversenyén Kocsár Balázs karmester vezényletével és Balázs János zongoraművész közreműködésével felhangzik Beethoven Egmont-nyitánya, Bartók II. zongoraversenye és Brahms II. szimfóniája. A kiosztott ismertető szerint az ünnepi műsorral emlékeznek Cziffra György 1956. október 22-én este az Erkel Színházban tartott előadására, amelyen Bartók II. zongoraversenyével lépett fel.



   


   

MTI
  • Most zárnunk kell, hogy húsvétkor nyithassunk
    Most zárnunk kell ahhoz, hogy húsvétkor nyithassunk - mondta a Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök hozzátette: "Az biztos, hogy a mostani kéthetes zárással befordultunk a célegyenesbe, most már a vírus elleni háborúnak utolsó szakaszában, a célegyenesben vagyunk.
  • Operatív törzs: 221 ember ellen intézkedtek a maszkviselés elmulasztása miatt
    A maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt csütörtökön 221 esetben intézkedtek a rendőrök - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs pénteki online sajtótájékoztatóján.
  • Előrébb az agarakkal!
    A kutyatartásról írt könyvet dr. Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióvezetője. A politikus maga is tart kutyát - pumit -, így hozzáértően ajánlja a magyar kutyafajtákat a családok figyelmébe. Elsősorban az erdélyi kopó és a magyar agár megőrzésére kell vigyázni.
MTI Hírfelhasználó