A magyarországi rendszerváltás történetének forrásai ukrán állami levéltárakban
A RETÖRKI kiemelt tudományos feladatai közé tartozik a rendszerváltás nemzetközi összefüggéseinek vizsgálata és elemzése.
2016. október 21. 21:52

A RETÖRKI kiemelt tudományos feladatai közé tartozik a rendszerváltás nemzetközi összefüggéseinek vizsgálata és elemzése. Ennek érdekében arra törekszik, hogy külföldi kutatóintézetekkel és levéltárakkal létesítsen szakmai és intézményi kapcsolatokat. Ebbe a törekvésébe illeszthető az ukrajnai tudományos intézményekkel való kapcsolatok kialakítása és a kijevi levéltárakban elérhető releváns forrásanyag feltárása.

A RETÖRKI Archívum helyettes vezetője, Riba András László, az Intézet felkért szakértőjével, dr. Seres Attilával, az MTA BTK TTI munkatársával, a Magyar–Ukrán Történész Vegyes Bizottság magyar tagozatának titkárával, a Moszkvai Magyar Levéltári Intézet korábbi vezetőjével kéthetes kutatóúton vesz részt az ukrán fővárosban. Ennek keretében a magyarországi rendszerváltás és a korabeli magyar–szovjet kapcsolatok történetének főbb kérdéseit vizsgálják.

A kutatócsoport Magyarország rendkívüli és meghatalmazott ukrajnai nagykövete, dr. Keskeny Ernő támogatásával, valamint az Ukrán Állami Levéltári Szolgálat közreműködésével a Legfelső Hatalmi és Igazgatási Szervek Központi Állami Levéltárában és az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottsága Archívumának jogutódjaként működő Társadalmi Egyesületek Központi Állami Levéltárában végez levéltári forrásfeltárást. Ezen levéltárak iratanyagának feldolgozása jelentős hozadéknak mutatkozik a rendszerváltás folyamatainak vizsgálatában.

A kutatóútnak különös jelentőséget ad, hogy Ukrajna december 2-án ünnepli független államiságának 25. évfordulóját. Magyarország 1991. december 3-án, Kanada és Lengyelország után harmadikként ismerte el Ukrajna függetlenségét. A kutatás időhatára felöleli az Ukrajna függetlenné válását követő éveket (1991–1993) is, tekintettel arra, hogy ebben az időszakban rendkívül intenzívvé váltak a magyar–ukrán kétoldalú kapcsolatok, melyekben kiemelt szerepet játszott a kárpátaljai magyarság kulturális-közigazgatási autonómiájának kérdése.

A kutatócsoport tagjai mindezeken túlmenően konzultációt folytattak a Magyar–Ukrán Történész Vegyes Bizottság ukrán tagozatának elnökével, dr. Vidnyánszky Istvánnal, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Történeti Intézete osztályvezetőjével és dr. Mátyás Irinával, a vegyes bizottság ukrán tagozatának alelnökével. A megbeszélések keretében a jövőbeni levéltári forrásfeltárás perspektíváiról, a magyar–ukrán történészi együttműködés lehetőségeiről egyeztettek.

RETÖRKI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó