Több száz dzsihadista tartózkodik Ausztriában
Stájerország és székhelye, Graz a szélsőségesek egyik fő központja – adta hírül az MTI az osztrák közszolgálati média (ORF) információira hivatkozva.
2016. október 17. 07:57

Josef Klamminger, a tartományi rendőrség vezetője a műsorszolgáltatónak elmondta, hogy Stájerországban túlnyomórészt bosnyák és csecsen származású szalafisták élnek, akik miatt fokozott terrorelhárítási intézkedésekre volt szükség. (A szalafizmus az iszlám egyik konzervatív ága, amely támogatja a saría szabályait és elutasítja a vallás modernizációját – a szerk.) Klamminger közölte: a tizenhatból nyolc grazi mecsetet figyelnek, és minden felmerülő ügyet megvizsgálnak. „Éberek vagyunk és felkészülünk” – szögezte le.

Pár nappal korábban az osztrák alkotmányvédelmi és terrorelhárítási hivatal vezetője bejelentette, hogy Ausztriában fokozott a terrorveszély a Közel-Keletről visszatérő dzsihadisták miatt. Peter Gridling Bécset, Stájerországot és Alsó-Ausztriát emelte ki veszélyeztetett helyekként. Mint mondta, jelenleg 288, Ausztriában tartózkodó dzsihadistáról van tudomásuk. A terrorelhárításért felelős vezető nem zárta ki, hogy a szóban forgó potenciális terroristák a menekülthullámmal érkeztek Ausztriába.

A Kleine Zeitung című osztrák lap még tavasszal közölt egy rendőrségi szakértővel készített interjút, amelyben szintén Grazot emelték ki a terroristák ausztriai gyűjtőhelyeként.

A szakértő, akinek nevét biztonsági okokra hivatkozva nem közölték, úgy tájékoztatta a lapot, hogy Grazban mintegy 400 szalafista él, akik elutasítják az osztrák jogrendet és értékeket, és szigorú iszlám tanítás szerint élnek.

A stájerországi iszlám csoportok szorosan együttműködnek a nemzetközi hálózatokkal – idézi az interjút az MTI. Legutóbb Bécsben tartóztattak le három tinédzsert, mert hűséget esküdtek az Iszlám Államnak, és tagokat toboroztak a terrorszervezetnek. A The Local hírportál információi szerint az egyik 16 éves fiú 10 és 11 éves gyerekeket akart a dzsihadisták szolgálatába állítani. A fiatalok csecsen és török származásúak, és feltehetőleg az utóbbi pár hónapban radikalizálódtak.

Magyar Idők
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Balassi, a kortárs
    Itt Esztergomban igyekszünk a méltó módon minden évben többször is megemlékezni róla, különféle rendezvények, pályázatok, múzeumi foglalkozások, vagy tudományos előadások keretén belül. Balassa emlékét kiemelten fontosnak tartjuk közvetíteni.
  • Trianon 100 - Vérző Magyarország 7. rész
    Sorozatunk hetedik részében három tájegységre is elbarangolunk. Havas Rezső A magyar tenger című írásában Fiume, mint a magyar koronához csatolt test sok évszázados sorsát eleveníti fel. Schöpflin Aladár pozsonyi diákéveire emlékezik, Vészi József, az egykori aradi gimnazista a legszomorúbb történetű magyar városban átélt megrendítő élményét meséli el.
  • A magyarellenesség rétegei
    Az erdélyi magyar ember Trianon óta kénytelen más kódrendszer alapján megélni a mindennapokat.
MTI Hírfelhasználó