Magyarország minden magyarnak az országa
Az öt éve elfogadott Alaptörvény minden magyar alkotmánya, Magyarország pedig minden magyarnak az országa - hangoztatta Semjén Zsolt előadásában, amelyet A nemzeti összetartozás és felelősségviselés az alaptörvény tükrében címmel szombaton Ópusztaszeren tartott konferencián.
Utoljára frissítve: 2016. október 1. 14:45
2016. október 1. 12:35

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke az Alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat záró programján kiemelte: az alkotmány és a hozzá kapcsolódó állampolgársági törvény megteremtette a lehetőséget a nemzet közjogi egyesítésére, ami az egyetlen lehetséges válasz Trianon tragédiájára.

Minden magyar, bárhol éljen a világban, akár az utódállamokban, akár a diaszpórában, teljes jogú állampolgár lehet, mert egy magyar nemzet van - jelentette ki a kormányfő helyettese.

Semjén Zsolt hangsúlyozta, a magyar állam értelme, hogy a magyar nemzet fennmaradjon. Az alkotmány pedig nem pusztán az államszervezet megfogalmazása, hanem a nemzet politikai kifejezője.

Az Alaptörvény kimondja a más nemzetekkel való együttműködés szándékát, és minden nemzet értékeinek tiszteletét - fogalmazott, hozzátéve: ez alapján követelhető meg saját nemzeti értékeink tisztelete is.

Az új alkotmány megalkotását Deák Ferenc tettéhez hasonlította, aki az 1867-es kiegyezés után közjogilag is rendezte a helyzetet.

A miniszterelnök-helyettes kitért arra is, hogy a mai magyar valóságot a történelmi hagyományainkkal összekötő Alaptörvény - a keresztény államalapítás és a keresztény Európához való kapcsolódás kapcsán - egyedül Szent Istvánt nevezi meg. Ennek kapcsán pedig a Szent Koronát, valamint a történelmi alkotmányhoz való viszonyt tételesen is említi - tette hozzá.  

Semjén Zsolt emlékezetesnek nevezte Antall József kijelentését, aki azt mondta, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke. Az utódállamok és az akkori ellenzék részéről nagy vihart kavaró bátor kiállás, azonban  történelmi távlatból ma már "enyhe megfogalmazásnak" tekinthető - fogalmazott.

Ezért kulcsfontosságúnak nevezte az Alaptörvénybe bekerült mondatot, mely szerint Magyarország nemcsak érez valamit, hanem felelősséget visel minden magyarért, bárhol is éljen a világban.

Az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el Magyarország új Alaptörvényét, melyet Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. április 25-én, húsvéthétfőn írt alá és 2012. január 1-jén lépett hatályba. Bár az Alkotmányt 1949 és 1989 között több alkalommal módosították, 2012 januárjáig az 1949. évi XX. számú törvény volt Magyarország Alkotmánya.

Trócsányi: az Alaptörvény harmóniát teremtett az Európához és a nemzethez tartozás között

Az öt éve született Alaptörvényünk az európaiság és a nemzeti összetartozás kérdésében unió szerte egyedülálló harmóniát teremtett - jelentette ki az igazságügy-miniszter szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban, a Nemzeti összetartozás és felelősségviselés az Alaptörvény tükrében című konferencián.

Trócsányi László hangsúlyozta: a fél évtizede született Alaptörvény létrehozásával az alkotmányozók célja nemcsak az Európához tartozás, hanem a nemzeti összetartozás alapértékké emelése is volt.

A miniszter szerint ez a nemzetközi szinten is egyedülálló, modern alkotmány megalapozta a magyar nemzetpolitika mai sikerességét, és "nagy eredmény, hogy a megszületése körül viták elcsitultával ma már békességben tudunk róla beszélni." Ehhez azonban komoly harcokat kellett megvívni és számos honi, illetve közösségi fórumon elmagyarázni a szöveg valódi jelentését - tette hozzá.       

A tárcavezető történelmi példákat idézve aláhúzta: a reformkor előtti időktől "rögös út vezetett" a mai alkotmányos alapok megteremtéséhez, az Alaptörvény 2011-es elfogadását pedig "a magyar nemzetpolitika újjáéledésének" nevezte.     

Az alkotmány tartalmát elemezve az igazságügy-miniszter rámutatott, az alaptörvény az érzelmi közösséget helyezi a középpontba, amely a nemzethez tartozás alapja. Egyúttal európai összehasonlításban egyedülálló módon teremti meg a politikai és kulturális kohézió, valamint az alkotmányos és nemzeti identitás összhangját - tette hozzá.     

Trócsányi László szólt arról, hogy az Alaptörvény elfogadásának 5. évfordulójára szervezett ünnepi rendezvények helyszínei és témái mind szimbolikusak, ebbe a sorozatba jól illeszkedik az ópusztaszeri helyszín és témaválasztás is.     

Az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el Magyarország új Alaptörvényét, amelyet Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. április 25-én, húsvéthétfőn írt alá. A jogszabály 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012 januárjáig az 1949. évi XX. számú törvény volt Magyarország Alkotmánya, amelyet 1949 és 1989 között több alkalommal is módosítottak.

Potápi: a diaszpóra Magyarország nagykövete a világban

A diaszpóra Magyarország nagykövete, képviselete a környező országokban és szerte a világban - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton, az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban a Nemzeti összetartozás és felelősségviselés az Alaptörvény tükrében címmel rendezett konferencián.

Potápi Árpád János zárszavában kiemelte: a kormány felismerte, hogy a határon túli magyarság a nemzet része és megőrzendő érték, hiszen az ország reprezentatív képviselete a környező országokban és a világ távoli földrészein egyaránt.     A politikus szerint a nemzetpolitika a kabinet sikertevékenységei közé tartozott az elmúlt években. Ennek eredményeként mára sikerült kialakítani azt a keretrendszert, amire hosszú távon is lehet építkezni - mondta.

"Tesszük a dolgunkat, a határon túli magyarok képviselőivel folyamatosan egyeztetve, velük egyetértésben" - fogalmazott.

Hozzátette: "mindannyiunk közös büszkesége - hiszen a közös munka és az összefogás eredménye -, hogy politikailag is erősek vagyunk a Kárpát-medencében".     

Az államtitkár kijelentette: az anyaországi vezetők ma nemcsak a szavak, hanem a tettek szintjén is nagy hangsúlyt fektetnek a diaszpóra és ezen belül kiemelten a szórványmagyarság megőrzésére, ezt több eredményes határon túli támogatási program példájával támasztotta alá.

"A szórványt meg kell tartanunk, mert annak elvesztése után a tömbök elvesztése következik" - fogalmazott.     

A Nemzeti összetartozás és felelősségviselés az Alaptörvény tükrében címmel rendezett konferencia az Alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat része volt. Az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el Magyarország új Alaptörvényét, amelyet Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. április 25-én, húsvéthétfőn írt alá. A jogszabály 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012 januárjáig az 1949. évi XX. számú törvény volt Magyarország Alkotmánya, amelyet 1949 és 1989 között több alkalommal is módosítottak.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke A nemzeti összetartozás és felelősségviselés az Alaptörvény tükrében című konferencia előtt

Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke érkezik A nemzeti összetartozás és felelősségviselés az Alaptörvény tükrében című konferenciára Ópusztaszeren 2016. október 1-jén

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó