A népszavazás nemzeti ügy
A kvótanépszavazás nem párt-, hanem nemzeti ügy, "ne kockáztassuk Magyarország jövőjét" - mondta Orbán Viktor hétfőn a parlamentben, az őszi ülésszakot megnyitó napirendi előtti felszólalásában, amelyben jórészt a migrációról és az október 2-i referendumról beszélt.
2016. szeptember 12. 16:16

A miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött el hétfőn a parlament őszi ülésszaka. A frakciók reagálása után két új képviselő teheti le esküjét: a Jobbik padsoraiban Pintér Tamás váltja Novák elődöt, a párt korábbi alelnökét, míg az LMP-ben Hadházy Ákos veszi át Schiffer András volt társelnök helyét. A parlament dönthet a korrupcióval gyanúsított fideszes Mengyi Roland mentelmi jogának felfüggesztéséről. Holnap a képviselők egyebek mellett az alapvető jogok biztosának beszámolóját, szerdán pedig a vadászkamarai törvény módosítását vitatják meg.

Feszült idők

Az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból, terrorcselekmények vannak mögöttünk, megvolt az olimpia, a magyar makromutatók jók, mégis feszült időket élünk – összegezte az őszi ülésszak nyitányaként az elmúlt hónapok tapasztalatai a kormányfő a kormányzati ciklus félidejében.

Munkás évek

Munkás évek állnak mögöttünk, a pénzügyeket rendbe tettük, az IMF-et hazaküldtük, soha nem látott módon támogatjuk a családokat, a bérek nőnek, a nyugdíjak őrzik értéküket, a magyar családokat kimentettük a devizahitelek csapdájából, soha nem látott alacsony szinten van a munkanélküliség, tisztességes darabot faragtunk le az államadósságból – sorolta a kedvező magyar adatokat a kormányfő a parlamentben.

Saját erőnkből

Saját erőnkből felfelé kapaszkodnak a bérek, a minimálbér ma már 111 ezer forint, a bruttó átlagkereset 260 ezer forint körül van, úgy, hogy nincs infláció, egyre több család mehet el nyaralni, az iskolakezdés egyre kevésbé terheli a családok pénztárcáját, a tanulók mintegy kétharmada kap ingyen tankönyvet. Sokat dolgoztunk, és végre megint van jövőnk – emelte ki a miniszterelnök. Hozzátette: ismét egy közösség, egy nemzet vagyunk, és a nyáron örülhettünk olimpikonjaink sikerének is.

 A népszavazás nem pártügy, hanem nemzeti ügy

A kvótanépszavazás nem párt-, hanem nemzeti ügy, "ne kockáztassuk Magyarország jövőjét" - mondta Orbán Viktor hétfőn a parlamentben, az őszi ülésszakot megnyitó napirendi előtti felszólalásában, amelyben jórészt a migrációról és az október 2-i referendumról beszélt.

A népszavazás céljának Magyarország megvédését nevezte, rögzítve: Magyarország büszke lehet arra, hogy az egyetlen európai állam, ahol az emberek népszavazáson elmondhatják a véleményüket. A referendum - mondta a kormányfő - nemzeti ügy, ebben a kérdésben nincs jobb- vagy baloldal, csak magyar emberek és magyar jövő van, "nincs pártügy, csak pártok felett álló nemzeti ügy".

Hangsúlyozta azt is: sokat dolgoztak és küzdöttek, hogy végre megint legyen jövője az országnak, ezért azt kérte, "ne kockáztassuk Magyarország jövőjét".

"A kvótanépszavazással meg akarjuk változtatni a brüsszeli bizottság által már meghozott döntéseket", amelyek közül kiemelte: felső határ nélküli, automatikus bevándorlószétosztási mechanizmust akarnak megvalósítani, és könnyítenék a családegyesítés folyamatát.

Brüsszelnek azonban ez sem elég - folytatta -, "cselre készülnek", mert ha nem boldogulnának a nemzetállamokkal, akkor majd boldogulnak a baloldali városokkal, hogy majd azok befogadják a migránsokat. "Ha nem boldogulnak Magyarországgal és Budapesttel, akkor majd leboltolják Zuglóval, Salgótarjánnal vagy Szegeddel, (...) most fog eldőlni, lesznek-e, és ha igen, hol lesznek migránstelepek" - mondta Orbán Viktor, aki ezért a baloldali vezetésű településeken élőknek is azt tanácsolta, hogy menjenek el szavazni október 2-án.

A kvótareferendum nemcsak egy országos népszavazás, hanem 3200 helyi népszavazás is, mert Brüsszel terve nemcsak az országot fenyegeti, hanem a településeket is - fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a modernkori népvándorlás eredményeként Nyugat-Európában az élet részévé vált a terror és az erőszak. A terror beköltözött Európába - mondta, példaként említve a nizzai és a németországi kisvárosokban történt terrorcselekményeket. Ami Belgiumban, Franciaországban, Németországban megtörténhetett, az bárhol megtörténhet az Európai Unióban - hangsúlyozta.

Szerinte nem véletlenül recseg Európa hagyományos politikai ácsolata, a bajt azok a pártok és kormányok okozták, amelyek naivitással válaszoltak a bevándorlás által okozott kihívásokra.

A kormányfő hibának tartja, hogy Brüsszel naivitással válaszolt ezekre a kihívásokra, és szerinte erre a jóindulat sem mentség. "A naiv politika bódulatot okoz, elveszi a cselekvőképességünket, és végül bajt hoz a fejünkre. Ma ez a naivitás Brüsszelben általános" - fogalmazott.

Hozzátette: Brüsszelt ködként üli meg a hiú remény, hogy a dolgok maguktól visszazökkenek a korábbi jómódú és biztonságos állapotukba. Azt gondolják - folytatta -, hogy a 440 milliós Európának meg sem kottyan néhány milliónyi muszlim migráns. "Tévednek. Ez a remény hiú ábránd, délibáb és naiv önáltatás, a dolgok maguktól nem javulnak meg, hanem súlyosbodnak" - hangoztatta.

Orbán Viktor úgy összegzett: az Európai Uniónak fel kell végre ébrednie.

A miniszterelnök ezért - mint mondta - a pozsonyi EU-csúcson is fel fog lépni "a naiv és veszélyes" bevándorláspolitika ellen, amely helyett reális, valóságismereten alapuló, erőt felmutató önvédelmi migránspolitikát javasol. A brüsszeli politika ugyanis civilizációs katasztrófához vezet - indokolta -, amely lassan, de feltartóztathatatlanul halad, és "úgy veszíthetjük el európai értékeinket, mivoltunkat, ahogyan a békát főzik meg a lassan felforrósodó vízben". Egyre több lesz a muszlim, és Európára többé nem lehet ráismerni - vetítette előre, jelezve, "ha most nem leszünk képesek változtatni, akkor (...) matematikai pontossággal meg tudjuk mondani, milyenek lesznek Európa nagyvárosai két-három évtized múlva".

"Amit eddig láttunk a népvándorlásból, csak a bemelegítő körök voltak, az igazi mérkőzés még előttünk áll" - hívta fel a figyelmet, utalva a várható jelentős afrikai népességnövekedésre.

Azt is hangoztatta ugyanakkor, hogy a migránsok maguk is áldozatok, a helyi konfliktusok és a hamis ígéretekkel kecsegtető politika áldozatai. Szerinte azonban a magyar migrációs politika az észszerűsége mellett erkölcsileg is megalapozott, hiszen "nincs kő a szívünk helyén". A segítséget kell odavinni, ahonnan a bevándorlók jönnek, nem pedig a bajt idehozni - fogalmazta meg a magyar álláspontot.

Kijelentette továbbá: a tagállamok szintjén kell megerősíteni az Európai Uniót, annak alapját ugyanis a tagállamok és nem a brüsszeli intézmények adják.

"Térjünk vissza a nemzetek Európája koncepcióhoz" - szavai szerint ez lesz a magyar javaslat a szlovák fővárosban, az uniós csúcson.

A kormányfő hangsúlyozta: gazdaságilag is meg kell erősíteni a közösséget, amelynek versenyképessége globális szinten hatalmasat csökkent az elmúlt évtizedben. Nem kilépni akarunk, hanem meg akarjuk javítani - mondta az unióról, hozzátéve: ma a magyarok és a lengyelek hisznek leginkább az EU-ban.

Jelezte, Magyarország egy európai hadsereg felállításának gondolatát is támogatja.   

A miniszterelnök kitért a Brexitre is, úgy fogalmazva: nem az uniós kilépés mellett szavazó Nagy-Britanniáért kell aggódni, mert a világ hatodik legnagyobb gazdaságával rendelkező ország biztos lábakon áll, és tudja, mit akar.

"Nekünk nem London okozza a fejtörést, hanem Brüsszel" - fogalmazott, hozzátéve, értelmezése szerint a Brexit "az európai politika kudarca, Brüsszel csődje".

Orbán Viktor azt is szóvá tette, hogy az EU önvizsgálat helyett a sértődöttet játssza, holott az uniós vezetőknek minden eszközük megvolt ahhoz, hogy együtt tartsák az európai közösséget.

Megjegyezte, "népszerű és olcsó dolog lenne elverni a port" Jean-Claude Junckeren, az Európai Bizottság elnökén - akinek kinevezését Magyarország nem is támogatta -, de most nem belső leszámolásra, hanem értelmes vitákra, azok értelmes lezárására és egységre van szükség Európában.

A kormányfő szerint nemcsak a britek elégedetlenek, hanem egész Európa "vitatkozik, ágál és forrong".

A miniszterelnök az őszi ülésszak első napján az előző parlamenti ciklus közepe óta elvégzett kormányzati munkáról is számot adott. Úgy fogalmazott: "sokat dolgoztunk, és ennek eredményeként jó úton, jó pályán haladunk, végre megint van jövőnk, van miben reménykedni". Előrébb tartunk, mint négy éve, "munkás évek állnak mögöttünk", a magyar emberek közös építményének alkatrészei jól vannak összeillesztve, "ismét egy közösség, egy nemzet vagyunk" - értékelt.

Az eredmények közül kiemelte: az ország pénzügyeit rendbe tették, az áremelkedéseket és a munkanélküliséget megfékezték, emelkedik a foglalkoztatottság, nőnek a bérek, megvédték a rezsicsökkentést, és az iskolakezdés is egyre kevésbé terheli meg a családokat. "A gazdasági mutatóink jól alakulnak, ennek még az IMF is örülne, ha nem küldtük volna őket haza" - fogalmazott, célul tűzve, hogy egyetlen családnak se jelentsen gondot a megélhetési költségek előteremtése, mindenki léphessen egyet előre évről évre.

A miniszterelnök beszélt az olimpiai sikerekről is; azt mondta: "megemeljük a kalapunkat minden magyar versenyző előtt, a bajnokok előtt pedig fel is dobáljuk". Büszkék vagyunk rájuk, köszönjük, hogy ismét megmutatták nekünk, milyen nagyszerű érzés magyarnak lenni - közölte.

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Uralkodók földi maradványait azonosították a kutatók
    Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek között - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.
  • Az akarat újra építi a falakat
    A Kovácsi Bazilika országos és nemzetközi jelentőségű. A konkrét tervezést meg kell előzze egy – minél teljesebb körű – régészeti kutatás és feltárás, hiszen a Bazilika és az azt körbeölelő cinterem (temető) vasúti töltés alatti része még teljesen ismeretlen. Nem kizárt, hogy a magyar történelem jelentős leletei, tárgyai kerülnek még elő – véli Rainer Péter.
  • Leállt a szállítás a Barátság kőolajvezeték déli ágán
    A Transznyeft megerősítette a RIA Novosztyi hírügynökségnek a hírt, hogy a Barátság kőolajvezeték déli, Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát ellátó ágán nem küldenek napok óta olajat.
MTI Hírfelhasználó