A népszavazás nemzeti ügy
A kvótanépszavazás nem párt-, hanem nemzeti ügy, "ne kockáztassuk Magyarország jövőjét" - mondta Orbán Viktor hétfőn a parlamentben, az őszi ülésszakot megnyitó napirendi előtti felszólalásában, amelyben jórészt a migrációról és az október 2-i referendumról beszélt.
2016. szeptember 12. 16:16

A miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött el hétfőn a parlament őszi ülésszaka. A frakciók reagálása után két új képviselő teheti le esküjét: a Jobbik padsoraiban Pintér Tamás váltja Novák elődöt, a párt korábbi alelnökét, míg az LMP-ben Hadházy Ákos veszi át Schiffer András volt társelnök helyét. A parlament dönthet a korrupcióval gyanúsított fideszes Mengyi Roland mentelmi jogának felfüggesztéséről. Holnap a képviselők egyebek mellett az alapvető jogok biztosának beszámolóját, szerdán pedig a vadászkamarai törvény módosítását vitatják meg.

Feszült idők

Az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból, terrorcselekmények vannak mögöttünk, megvolt az olimpia, a magyar makromutatók jók, mégis feszült időket élünk – összegezte az őszi ülésszak nyitányaként az elmúlt hónapok tapasztalatai a kormányfő a kormányzati ciklus félidejében.

Munkás évek

Munkás évek állnak mögöttünk, a pénzügyeket rendbe tettük, az IMF-et hazaküldtük, soha nem látott módon támogatjuk a családokat, a bérek nőnek, a nyugdíjak őrzik értéküket, a magyar családokat kimentettük a devizahitelek csapdájából, soha nem látott alacsony szinten van a munkanélküliség, tisztességes darabot faragtunk le az államadósságból – sorolta a kedvező magyar adatokat a kormányfő a parlamentben.

Saját erőnkből

Saját erőnkből felfelé kapaszkodnak a bérek, a minimálbér ma már 111 ezer forint, a bruttó átlagkereset 260 ezer forint körül van, úgy, hogy nincs infláció, egyre több család mehet el nyaralni, az iskolakezdés egyre kevésbé terheli a családok pénztárcáját, a tanulók mintegy kétharmada kap ingyen tankönyvet. Sokat dolgoztunk, és végre megint van jövőnk – emelte ki a miniszterelnök. Hozzátette: ismét egy közösség, egy nemzet vagyunk, és a nyáron örülhettünk olimpikonjaink sikerének is.

 A népszavazás nem pártügy, hanem nemzeti ügy

A kvótanépszavazás nem párt-, hanem nemzeti ügy, "ne kockáztassuk Magyarország jövőjét" - mondta Orbán Viktor hétfőn a parlamentben, az őszi ülésszakot megnyitó napirendi előtti felszólalásában, amelyben jórészt a migrációról és az október 2-i referendumról beszélt.

A népszavazás céljának Magyarország megvédését nevezte, rögzítve: Magyarország büszke lehet arra, hogy az egyetlen európai állam, ahol az emberek népszavazáson elmondhatják a véleményüket. A referendum - mondta a kormányfő - nemzeti ügy, ebben a kérdésben nincs jobb- vagy baloldal, csak magyar emberek és magyar jövő van, "nincs pártügy, csak pártok felett álló nemzeti ügy".

Hangsúlyozta azt is: sokat dolgoztak és küzdöttek, hogy végre megint legyen jövője az országnak, ezért azt kérte, "ne kockáztassuk Magyarország jövőjét".

"A kvótanépszavazással meg akarjuk változtatni a brüsszeli bizottság által már meghozott döntéseket", amelyek közül kiemelte: felső határ nélküli, automatikus bevándorlószétosztási mechanizmust akarnak megvalósítani, és könnyítenék a családegyesítés folyamatát.

Brüsszelnek azonban ez sem elég - folytatta -, "cselre készülnek", mert ha nem boldogulnának a nemzetállamokkal, akkor majd boldogulnak a baloldali városokkal, hogy majd azok befogadják a migránsokat. "Ha nem boldogulnak Magyarországgal és Budapesttel, akkor majd leboltolják Zuglóval, Salgótarjánnal vagy Szegeddel, (...) most fog eldőlni, lesznek-e, és ha igen, hol lesznek migránstelepek" - mondta Orbán Viktor, aki ezért a baloldali vezetésű településeken élőknek is azt tanácsolta, hogy menjenek el szavazni október 2-án.

A kvótareferendum nemcsak egy országos népszavazás, hanem 3200 helyi népszavazás is, mert Brüsszel terve nemcsak az országot fenyegeti, hanem a településeket is - fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a modernkori népvándorlás eredményeként Nyugat-Európában az élet részévé vált a terror és az erőszak. A terror beköltözött Európába - mondta, példaként említve a nizzai és a németországi kisvárosokban történt terrorcselekményeket. Ami Belgiumban, Franciaországban, Németországban megtörténhetett, az bárhol megtörténhet az Európai Unióban - hangsúlyozta.

Szerinte nem véletlenül recseg Európa hagyományos politikai ácsolata, a bajt azok a pártok és kormányok okozták, amelyek naivitással válaszoltak a bevándorlás által okozott kihívásokra.

A kormányfő hibának tartja, hogy Brüsszel naivitással válaszolt ezekre a kihívásokra, és szerinte erre a jóindulat sem mentség. "A naiv politika bódulatot okoz, elveszi a cselekvőképességünket, és végül bajt hoz a fejünkre. Ma ez a naivitás Brüsszelben általános" - fogalmazott.

Hozzátette: Brüsszelt ködként üli meg a hiú remény, hogy a dolgok maguktól visszazökkenek a korábbi jómódú és biztonságos állapotukba. Azt gondolják - folytatta -, hogy a 440 milliós Európának meg sem kottyan néhány milliónyi muszlim migráns. "Tévednek. Ez a remény hiú ábránd, délibáb és naiv önáltatás, a dolgok maguktól nem javulnak meg, hanem súlyosbodnak" - hangoztatta.

Orbán Viktor úgy összegzett: az Európai Uniónak fel kell végre ébrednie.

A miniszterelnök ezért - mint mondta - a pozsonyi EU-csúcson is fel fog lépni "a naiv és veszélyes" bevándorláspolitika ellen, amely helyett reális, valóságismereten alapuló, erőt felmutató önvédelmi migránspolitikát javasol. A brüsszeli politika ugyanis civilizációs katasztrófához vezet - indokolta -, amely lassan, de feltartóztathatatlanul halad, és "úgy veszíthetjük el európai értékeinket, mivoltunkat, ahogyan a békát főzik meg a lassan felforrósodó vízben". Egyre több lesz a muszlim, és Európára többé nem lehet ráismerni - vetítette előre, jelezve, "ha most nem leszünk képesek változtatni, akkor (...) matematikai pontossággal meg tudjuk mondani, milyenek lesznek Európa nagyvárosai két-három évtized múlva".

"Amit eddig láttunk a népvándorlásból, csak a bemelegítő körök voltak, az igazi mérkőzés még előttünk áll" - hívta fel a figyelmet, utalva a várható jelentős afrikai népességnövekedésre.

Azt is hangoztatta ugyanakkor, hogy a migránsok maguk is áldozatok, a helyi konfliktusok és a hamis ígéretekkel kecsegtető politika áldozatai. Szerinte azonban a magyar migrációs politika az észszerűsége mellett erkölcsileg is megalapozott, hiszen "nincs kő a szívünk helyén". A segítséget kell odavinni, ahonnan a bevándorlók jönnek, nem pedig a bajt idehozni - fogalmazta meg a magyar álláspontot.

Kijelentette továbbá: a tagállamok szintjén kell megerősíteni az Európai Uniót, annak alapját ugyanis a tagállamok és nem a brüsszeli intézmények adják.

"Térjünk vissza a nemzetek Európája koncepcióhoz" - szavai szerint ez lesz a magyar javaslat a szlovák fővárosban, az uniós csúcson.

A kormányfő hangsúlyozta: gazdaságilag is meg kell erősíteni a közösséget, amelynek versenyképessége globális szinten hatalmasat csökkent az elmúlt évtizedben. Nem kilépni akarunk, hanem meg akarjuk javítani - mondta az unióról, hozzátéve: ma a magyarok és a lengyelek hisznek leginkább az EU-ban.

Jelezte, Magyarország egy európai hadsereg felállításának gondolatát is támogatja.   

A miniszterelnök kitért a Brexitre is, úgy fogalmazva: nem az uniós kilépés mellett szavazó Nagy-Britanniáért kell aggódni, mert a világ hatodik legnagyobb gazdaságával rendelkező ország biztos lábakon áll, és tudja, mit akar.

"Nekünk nem London okozza a fejtörést, hanem Brüsszel" - fogalmazott, hozzátéve, értelmezése szerint a Brexit "az európai politika kudarca, Brüsszel csődje".

Orbán Viktor azt is szóvá tette, hogy az EU önvizsgálat helyett a sértődöttet játssza, holott az uniós vezetőknek minden eszközük megvolt ahhoz, hogy együtt tartsák az európai közösséget.

Megjegyezte, "népszerű és olcsó dolog lenne elverni a port" Jean-Claude Junckeren, az Európai Bizottság elnökén - akinek kinevezését Magyarország nem is támogatta -, de most nem belső leszámolásra, hanem értelmes vitákra, azok értelmes lezárására és egységre van szükség Európában.

A kormányfő szerint nemcsak a britek elégedetlenek, hanem egész Európa "vitatkozik, ágál és forrong".

A miniszterelnök az őszi ülésszak első napján az előző parlamenti ciklus közepe óta elvégzett kormányzati munkáról is számot adott. Úgy fogalmazott: "sokat dolgoztunk, és ennek eredményeként jó úton, jó pályán haladunk, végre megint van jövőnk, van miben reménykedni". Előrébb tartunk, mint négy éve, "munkás évek állnak mögöttünk", a magyar emberek közös építményének alkatrészei jól vannak összeillesztve, "ismét egy közösség, egy nemzet vagyunk" - értékelt.

Az eredmények közül kiemelte: az ország pénzügyeit rendbe tették, az áremelkedéseket és a munkanélküliséget megfékezték, emelkedik a foglalkoztatottság, nőnek a bérek, megvédték a rezsicsökkentést, és az iskolakezdés is egyre kevésbé terheli meg a családokat. "A gazdasági mutatóink jól alakulnak, ennek még az IMF is örülne, ha nem küldtük volna őket haza" - fogalmazott, célul tűzve, hogy egyetlen családnak se jelentsen gondot a megélhetési költségek előteremtése, mindenki léphessen egyet előre évről évre.

A miniszterelnök beszélt az olimpiai sikerekről is; azt mondta: "megemeljük a kalapunkat minden magyar versenyző előtt, a bajnokok előtt pedig fel is dobáljuk". Büszkék vagyunk rájuk, köszönjük, hogy ismét megmutatták nekünk, milyen nagyszerű érzés magyarnak lenni - közölte.

MTI
  • Magyarország nem fordulhat vissza
    Orbán Viktor kifejtette: a Magyarország előre megy, nem hátra mondatban benne van az a küzdelem, amelyet Magyarország az elmúlt 12 évben folytatott, hiszen 2010-ben egy csődbe jutott ország volt, az országot "kivéreztették és tönkretették". De "nagyon kemény munkával 12 év alatt a korábbi baloldali kormányzás hibáit és bűneit Magyarország kijavította" - mutatott rá.
  • Az orosz medve nem játék
    2021-ben Belaruszban egy olyan destabilizációs akció történt, amely meglehetősen hasonlított a 2014-es, kijevi forradalomnak nevezett puccsra. Az orosz vezetés most hamarabb ébredt, és gyorsan rea­gált. Fehéroroszország esetleges elvesztését konkrét nemzetbiztonsági fenyegetésként kezelték.
  • Nemzeti Régészeti Intézetet alapítanak
    A kormány hosszas szakmai előkészítés és egyeztetés után döntött arról, hogy a Várkapitányság Régészeti és Tudományos Igazgatósága a Nemzeti Múzeum részévé váljon, így ismét az MNM végezheti a régészeti örökségvédelmi feladatokat a lelőhelyek felderítésétől a feltáráson és feldolgozáson át a közönségkapcsolatokig - közölte a múzeum pénteken az MTI-vel.
MTI Hírfelhasználó