Brüsszelnek figyelembe kell vennie a referendumot
A kvótanépszavazás, a családtámogatási, az egészségügyi és az oktatási rendszerben tervezett változtatások és a kormánypárt 2018-ig szóló politikai stratégiája is szerepel a Fidesz szerdán kezdődő frakcióülésének napirendjén. A munkahelyek létesítése és a reálbérek emelése révén a Fidesz az eddigi stratégia folytatását tervezi egy munkaalapú és szolidáris társadalom felépítése érdekében – mondta Kósa Lajos. A Fidesz frakcióvezetője leszögezte, lesz jogi következménye a népszavazásnak, amellyel kapcsolatban a Fidesz legfőbb célkitűzése, hogy azon többségben legyenek a nem szavazatok.
2016. szeptember 7. 08:52

– A Fidesz mától három napon át Balatonfüreden kihelyezett frakcióülést tart. Mik a főbb témák?

– Az egyik fő téma a migráció, az illegális bevándorlás és a kényszer-betelepítési kvóta, a másik a családtámogatási rendszer és a demográfiai folyamatokkal kapcsolatos további teendők. Az egészségügyben és az oktatásban előttünk álló feladatainkról is lesz szó. Varga Mihály beszámol a gazdaság állapotáról, a foglalkoztatás, a költségvetés és az államháztartás helyzetéről. Szerencsére a költségvetés rég nem látott stabilitást mutat és ma egyáltalán nem az a helyzet, mint a szocialista kormányzás idején, amikor az államkincstár teljesen üres volt, vagy amikor mindenki rettegve figyelte a forint és a nemzetközi valuták árfolyamait. Szerdán Orbán Viktor politikai helyzetértékelést tart. Ebben egészen biztosan szó lesz a ciklus végéig tervezhető teendőkről, tervekről, feladatokról. Természetesen a népszavazás kiemelten szerepel a napirenden egész csütörtök délelőtt, amikor a frakció számos beszámolót meg fog hallgatni egyebek mellett azzal kapcsolatban, hogyan is áll a kötelező betelepítési kvótával kapcsolatos jogalkotás Brüsszelben, és megvitatjuk a magyar határvédelem helyzetét is. A migrációs válsággal kapcsolatban az a véleményünk, hogy nem a bajt kell behoznunk Európába a migránsokkal, hanem a segítséget kell odavinnünk, ahonnan ezek az emberek jönnek.

– A magyarok számára miért fontos a népszavazás?

– Ez egy pártok feletti ügy, az egész ország, sőt egész Európa ügye. Érdekes módon a legtisztábban ezt a velünk egyébként szinte semmiben egyet nem értő Thürmer Gyula fogalmazta meg az ellenzéki pártok közül. A Munkáspárt vezetője azt mondta: a helyzet az, hogy október elsején ugyanúgy a Fidesz kormányoz, mint október harmadikán. A népszavazásnak a kormányzásra nincs hatása. Itt az a kérdés: kivel kell együtt élnünk és arról mi, vagy más dönt? Ráadásul azt is tudjuk, hogy a migránsok nem tisztelik a kultúránkat, az értékeinket, a jogszabályainak és a méltóságunkat. Úgy követelnek segítséget, hogy ezeket semmibe veszik, integrálódni nem akarnak. Ez teljesen abszurd. Nem folytathatunk olyan politikát, amely az embercsempész bandákat szolgálja ki és visszaél sok nehéz sorsú ember életével.

– Milyen hatással lesz a népszavazás a Brüsszellel folytatott kvótaellenes harcra?

– Az unióban nincs olyan kormányzat, amely a saját választóit megkérdezte volna arról, hogy a migrációs politika helyes-e. Ezért is van, hogy a népszavazás miatt Brüsszel nagyon ideges, mert a népakaratot Brüsszel sem tudja felülírni. Ma már világos, hogy az európai polgárok markáns és kifejezetten negatív véleménnyel vannak Brüsszel migrációs politikájáról. Ezért rettegnek a betelepítéspárti erők a néptől, mint ördög a tömjénfüsttől. A népszavazás eredményét ugyanakkor sehol sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez olyan erős mandátumot ad a magyar kormánynak, amit Brüsszel sem hagyhat figyelmen kívül.

– Ha ön ellenzéki szavazó lenne, tudná, hogy mit várnak öntől a baloldali pártvezetők?

– Rendkívül nehéz kibogozni, hogy a baloldalon ki mit mond valójában: mindenki mondott mindent és az ellenkezőjét is. Az általános ellenkezésen kívül nem világos, hogy mit képviselnek. Isten őrizzen, hogy ez az ellenzék, amely egy ilyen fontos sorskérdésben képtelen világos álláspontot kialakítani, valaha kormányozzon. Hetet-havat összehordanak, bizonyságot téve a teljes inkompetenciáról, széthúzásról, politikai alkalmatlanságról. Onnan indultak, hogy nincs is migráció, most már egyesek a plakátok letépésére szólítják fel a híveiket. Ennyit a törvénytiszteletről. A jobboldali ellenzék ebben a kérdésben egyenesebb politikát folytat. Megértették, hogy ez nemzeti ügy, így ők is ellenzik a kvótát és azt mondják, hogy el kell menni és nemmel kell szavazni.

Visszatérve még egy kicsit az MSZP-re. Egymásnak ellentmondó dolgokat követelnek: azt állítják, hogy az unióban semmiféle kvótára vonatkozó jogalkotás nincs. Ezért szerintük a népszavazás egy olyan kérdést vet fel, ami nincsen, de várják az ezzel kapcsolatos törvényt a parlamentben. Egy olyan kérdést akarnak tehát megtárgyaltatni, ami szerintük nem is létezik? Ha viszont úgy gondolják, van kötelező kvóta és azt ellenzik, akkor azt úgy kell ellenezni, hogy elmennek és nemmel szavaznak. Akkor miért szólítanak fel bojkottra? Azt még talán a szocialisták sem gondolják komolyan, hogy el kell venni a döntés lehetőségét a néptől, mert ez az egész ügy nem tartozik rájuk. Egyébként a szocia­listák ahol csak tudták, akadályozták a parlamentet abban, hogy megvédje az országot az illegális bevándorlóktól. Ők egyértelműen migrációpártiak, ahogyan az európai baloldal is.

– A legfrissebb németországi választási eredmények szerint a CDU jelentős részben a migrációs politikája miatt komoly vereséget szenvedett Angela Merkel választókörzetében. Mi lesz ennek a politikai következménye?

– Az eredmény azt mutatja, hogy az európai elit nem hagyhatja figyelmen kívül a saját választói véleményét következmények nélkül, ha kicsit is komolyan gondolja a demokráciát. Egy demokráciában a végső döntést a választók hozzák meg – ez történt most. Az világosan látszik, hogy az egész európai közhangulat óriásit változott, mert mindaz, amit korábban a Fidesz a migráció veszélyeként megnevezett, mára valósággá vált. Az illegális migráció és a vele járó terrorfenyegetés, a közbiztonság romlása ma már nem kockázat, hanem Európa egyes részeiben maga a rögvalóság. Külön érdekesség, hogy a mi népszavazásunkkal egy időben, október 2-án lesz a megismételt osztrák elnökválasztás. Ennek kapcsán elmondható, hogy már Ausztriában is egyre erősödik azoknak a tábora, akik ellenzik a migrációt.

– Milyen jogi lépés követi a népszavazást?

– Ez attól is függ, hogy Brüsszel kvótával kapcsolatos jogalkotása milyen fordulatot vesz. Egy biztos, a magyar parlament és a magyar kormány a népszavazást nem hagyhatja figyelmen kívül. A mi jogrendszerünkben a népszavazás eredményét kötelező figyelembe venni. Ha a magyar nép azt mondja, hogy nem lehet senkit sem betelepíteni a magyar parlament véleményének a kikérése nélkül, akkor a parlamentnek ez alapján kell választ adnia Brüsszelnek a kötelező betelepítési kvótával kapcsolatban, ami csak elutasító lehet.

– Milyen részvételi aránnyal lenne elégedett?

– A legfontosabb célkitűzésünk az, hogy győzzenek a nemek.

– Terjed az a hír, hogy a népszavazás után előre hozott választásokat szeretnének. Igaz a hír?

– Nem. Ez teljes képtelenség!

– A frakcióülésen a következő választásokig terjedő időszakra vonatkozó politikai stratégiát is megtárgyalják. Mi lesz a népszavazás után a politika a középpontjában?

– Nem fognak változni a legfontosabb preferenciáink. Mi nem szocialista kormányzat vagyunk, hogy hetente olyan bombasztikus ötletekkel álljunk elő, amik rögtön el is halnak. A családtámogatás áll a kormányzás középpontjában. A népességfogyás megállításának legjobb eszköze a családtámogatási rendszer. Az egész szociál- és gazdaságpolitikánkra érvényes: az a legjobb, ha mindenkinek van munkája és munkából származó jövedelme. Egy munkaalapú társadalmat akarunk, amely ugyanakkor mindenkivel szolidáris. Az a legfontosabb törekvésünk, hogy a munkával szerezhető jövedelem egyre több legyen. Továbbra is az a célunk, hogy emelkedjenek a reálbérek és mindenki érezze azt, hogy ha becsülettel tanul és dolgozik, akkor boldogulni fog. Ennek a konstrukciónak a megvalósítására akarunk odafigyelni. Az egészségügy és az oktatás is kiemelten szerepel a frakcióülés napirendjén. Az a célunk, hogy az oktatás versenyképes tudást adjon, de közben segítsen a társadalmi beilleszkedésben is. Segítse az oktatás a társadalmi mobilitást és segítse az előbbre jutást, adjon jövőképet a fiataloknak. Az egészségügyben az a célunk, hogy a legjobb ellátást nyújtsuk az embereknek.

– A kórházi kancellária-rendszer bevezetése szóba fog kerülni?

– Biztosan, de nem abban az összefüggésben, hogy a kancellária-rendszer konkrét feltételrendszerét beszéljük meg, hanem azt vitatjuk meg, hogy mit akarunk elérni. Nem az eszközről, hanem a célról beszélünk. Mi azt szeretnénk, ha az egészségügy a magyar emberek ellátási szükségletei alapján fejlődne. Ma ezt nagyon sok minden, így például az intézményi érdekek, vagy az egészségügyi ellátásban jelen lévő iparági érdekek is eltérítik ettől, és ez nem jó.

– Mik lesznek az őszi parlamenti ülésszak első törvényalkotási céljai?

– Lezárul a Földet a gazdáknak program, ezt a törvényalkotásnak is követnie kell. A tapasztalatok alapján a polgári törvénykönyv felülvizsgálata is fontos feladat lesz. A migrációs helyzet kapcsán folyamatosan figyelni kell, hogy hol tudjuk segíteni a rendőrség, a határvadászok és a honvédség munkáját, így ősszel ennek kapcsán kisebb törvénymódosítás válhat szükségessé.

– Az ellenzék kormánykritikus tematikájának a középpontjában a korrupciós vádak állnak. Mi lesz például Mengyi Roland sorsa?

– Mengyi Roland maga kérte a parlamenttől mentelmi joga felfüggesztését. Ő maga azt mondta – amit én továbbra is elfogadok –, hogy ebben az ügyben visszaéltek a nevével és azt szeretné, hogy helyreálljon a becsülete. A korrupciós vádakkal kapcsolatban azért felhívnám a figyelmet egy érdekes összefüggésre. A szocialisták állítólag beterjesztenek egy korrupcióellenes törvénycsomagot. Egy olyan párt teszi ezt, amely a magyar rendszerváltás történetének legkorruptabb időszakaiban kormányzott – a Tocsik-ügytől Hunvald Györgyig, és a Postabanktól Hagyó Miklósig.

A mai napig sok megválaszolatlan kérdés van a tevékenységük kapcsán. Akkor lehetne komolyan venni ezt a csomagot, ha a törvény mellékleteként részletes feltáró vallomást tennének néhány ügyben. Ilyen például Medgyessy Péter és az Alstom szerződése, valamint a feleségének címzett mesés ajándék esete, amit az angolok vizsgálnak, vagy Simon Gábor MSZP-elnökhelyettes osztrák és svájci bankokban elhelyezett, ismeretlen eredetű több száz milliója, vagy Demszky Gábor részletes tényfeltáró vallomása esetleg a metró összes olyan beruházása kapcsán, amiben vizsgálat indult. Egyébként pedig a korrupció leküzdése kapcsán egy területen biztosan óriásit lépett előre a kormány. André Good­friend egykori amerikai ideiglenes ügyvivő annak idején azt mondta, hogy nagy a korrupció Magyarországon. Ám konkrét eseteket nem nevezett meg, hanem arra utalt, hogy nagyon magas a feketegazdaság aránya és nagyon sok az az áfa, amit nem tud behajtani az adóhatóság. Ezen a területen az elmúlt hat évben nagy eredményt értünk el az elektronikus pénztárgépek és az elektronikus útdíjrendszer bevezetésével, valamint a fordított áfákkal.

– Sokak figyelmét felkeltették azok a hírek, hogy több egykori ellenzéki politikus kapott kormányzati megbízást, Dobolyi Alexandrát, Veres János volt szocialista pénzügyminiszter feleségét például a külügyminisztérium kérte fel a moldovai nagyköveti posztra. Nem voltak alkalmasabb szakemberek?

– A külügyminiszter úr kiválóan végzi a munkáját, de ezzel a döntésével nem értek egyet, ahogy Eörsi Mátyás támogatásával sem.

magyaridok.hu
  • Orbán Viktor Madridban majd Párizsban tárgyal
    Az európai konzervatív pártvezetők találkozóját megelőzően került sor Orbán Viktor és Santiago Abascal, a VOX elnökének megbeszélésére, a téma az európai keresztény és konzervatív értékek védelme, a családok és a gyermekvállalás támogatása valamint az illegális bevándorlás elleni fellépés volt.
  • A csíkszeredai Szent Ágoston plébániatemplom felújítása
    A magyar kormány 26 millió forintos támogatásával cserélték ki a csíkszeredai Szent Ágoston plébániatemplom nyílászáróit és óriási méretű üvegfelületeit.
  • A V4-ek védelmi vezetői: egységes NATO, egységes EU
    A visegrádi országok (V4) - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - parlamentjeinek honvédelmi és rendészeti bizottságai kiállnak az egységes NATO és az egységes Európai Unió mellett - közölte a magyar országgyűlési bizottság elnöke a pénteki debreceni tanácskozás utáni sajtótájékoztatón
MTI Hírfelhasználó