Rendszerváltozás és az államszervezeti kompromisszumok
A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumaira emlékezik és emlékeztet az a kötet, mely a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) kiadásában jelent meg. A könyv szerzői: Kukorelli István és Tóth Károly alkotmányjogászok.
2016. augusztus 31. 17:34
A hét tanulmányból álló kétszerzős kötet az alkotmányos rendszerváltozás (1989-90) - máig vitatott - néhány államszervezeti megoldását mutatja be. Az alkotmányozó hatalom által választott alkotmányos intézményi megoldások a rendszerváltozás politikai kompromisszumaihoz (Nemzeti Kerekasztal megállapodás 1989. szeptember 18., MDF-SZDSZ megállapodás 1990. április 29.) kapcsolódnak.
A tematikus kötet az alkotmányozás és a kormányzati rendszer kérdéseire koncentrál. Főbb kérdésfeltevései a következők: ki volt, ki lehetett volna az alkotmányozó hatalom Magyarországon? Mi jellemzi a kormányforma három főszereplőjét, nevezetesen a parlamentet, az államfőt, a kormányt, továbbá milyen alkotmányjogi struktúrában működnek együtt? Hogyan jött létre a „negyedik főszereplő”, az Alkotmánybíróság? Mennyi gondot okozott a mindenkori kormányoknak az alkotmányerejű, a kétharmados, mai nevén a sarkalatos törvények 1989 óta létező és egyre bővülő alkotmányos listája?
Az alkotmányjogász szerzők alkotmánytörténetileg, alkotmányelméletileg és kritikai értékelő módon próbálják megválaszolni az intézményekre ma is jellemző, sok szempontból kuriózumszerű változásokat.
A kötetet a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) adta ki és az Antológia Kiadó gondozásában, 2016-ban jelent meg Lakiteleken, melyet olvasásra szívesen ajánlunk.
Mécsest helyezett el Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita a budapesti Terror Háza Múzeum emlékfalánál csütörtök délelőtt a kommunizmus áldozatainak emlékére - hangzott el az M1 aktuális csatornán.
