Rendszerváltozás és az államszervezeti kompromisszumok
A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumaira emlékezik és emlékeztet az a kötet, mely a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) kiadásában jelent meg. A könyv szerzői: Kukorelli István és Tóth Károly alkotmányjogászok.
2016. augusztus 31. 17:34

A hét tanulmányból álló kétszerzős kötet az alkotmányos rendszerváltozás (1989-90) - máig vitatott - néhány államszervezeti megoldását mutatja be. Az alkotmányozó hatalom által választott alkotmányos intézményi megoldások a rendszerváltozás politikai kompromisszumaihoz (Nemzeti Kerekasztal megállapodás 1989. szeptember 18., MDF-SZDSZ megállapodás 1990. április 29.) kapcsolódnak.

A tematikus kötet az alkotmányozás és a kormányzati rendszer kérdéseire koncentrál. Főbb kérdésfeltevései a következők: ki volt, ki lehetett volna az alkotmányozó hatalom Magyarországon? Mi jellemzi a kormányforma három főszereplőjét, nevezetesen a parlamentet, az államfőt, a kormányt, továbbá milyen alkotmányjogi struktúrában működnek együtt? Hogyan jött létre a „negyedik főszereplő”, az Alkotmánybíróság? Mennyi gondot okozott a mindenkori kormányoknak az alkotmányerejű, a kétharmados, mai nevén a sarkalatos törvények 1989 óta létező és egyre bővülő alkotmányos listája?

Az alkotmányjogász szerzők alkotmánytörténetileg, alkotmányelméletileg és kritikai értékelő módon próbálják megválaszolni az intézményekre ma is jellemző, sok szempontból kuriózumszerű változásokat.

A kötetet a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) adta ki és az Antológia Kiadó gondozásában, 2016-ban jelent meg Lakiteleken, melyet olvasásra szívesen ajánlunk.

gondola
  • Áder János mécsest gyújtott
    Mécsest helyezett el Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita a budapesti Terror Háza Múzeum emlékfalánál csütörtök délelőtt a kommunizmus áldozatainak emlékére - hangzott el az M1 aktuális csatornán.
  • A baloldal nem tudna kormányozni
    A volt miniszterelnök szerint a Fidesz és a KDNP kormányzati szerepkörre érett, nemzeti-keresztény töltésű politikai irányultságot képvisel.
  • A gyűlöletcunami ellenszere
    Sajnos nem mondhatjuk az ellenzéki gyűlöletkeltésről, hogy nem talál fogékony közönségre. És ez az, ami igazán aggasztó.
MTI Hírfelhasználó