A munkanélküliek száma csökken – a munkaerőhiány nő
A 2010-es kormányváltás óta elindult gazdaságpolitikai intézkedések elsődleges célja a foglalkoztatás növelése volt. Az elmúlt hat évben a kormány munkaerőpiaci programjainak köszönhetően jelentősen bővült a foglalkoztatás, és a rendszerváltás óta nem látott szintre mérséklődött a munkanélküliség. Bár a munkanélküliek száma rohamosan csökken, azonban ezzel párhuzamosan egyre inkább megjelenik a munkaerőhiány a hazai munkaerőpiacon.
2016. augusztus 23. 09:15

Még soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint az idei második negyedévben – derül ki a legfrissebb adatokból. A KSH közölte: április és június között 4,3 millió főnél is magasabb volt a foglalkoztatottak száma.

Az elmúlt hat év következetes gazdaságpolitikájának köszönhetően 2010 óta a munkaerőpiac több mutatója is nagymértékben javult. 2016 júliusában, a közmunkaprogramban résztvevőkkel együtt 633 ezer fővel dolgoztak többen, mint 2010 januárjában.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai alapján 2010 óta 6,7 százalékkal, 68,6 százalékra növekedett a magyar aktivitási ráta, emellett a munkanélküliek aránya rekordalacsony szintre, 5,1 százalékra mérséklődött, amivel az uniós országok között az ötödik legjobb mutatóval rendelkezünk.

A munkanélküliek száma csökken – a munkaerőhiány nő 

Ez a mutató a 2009. december és 2010. február közötti időszakban még 11,4 százalékon állt. Azzal párhuzamosan azonban, hogy folyamatosan csökken a munkanélküliek száma Magyarországon, egyre több vállalat szembesül munkaerőhiánnyal bizonyos munkapozíciók betöltésekor.

Mindez – a szakértők szerint – többek között annak köszönhető, hogy erős a nyugati gazdaságok munkaerő-elszívó ereje, amely az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal még inkább fokozódott.

– Közvetlenül a csatlakozás után a legtöbb fejlett nyugati ország munkaerőpiaca megnyílt, később pedig azon tagállamoké is, amelyek 7 évre kértek mentességet a munkaerő szabad áramlása alól. Azt szerették volna elérni, hogy Kelet-Közép-Európából ne áramoljanak tömegében oda munkavállalók – mondta el az M1 Summa című műsorában György László, a Századvég vezető közgazdásza.

– Ez a lehetőségük elmúlt, sőt, most már keresik is a munkaerőt, hisz Nyugat-Európában magasabb foglalkoztatási szint mellett alakult ki munkaerőhiány – magyarázta. Ezért aztán teljesen természetes, hogy a 4-5-ször magasabb nettó béreket kínálni képes országok elszívják Kelet-Közép-Európából a munkaerőt – tette hozzá.

Másfél millió munkahely szűnt meg 

A szakértő szerint emellett súlyos sebeket ejtettek hazánk munkaerőpiacán a rendszerváltás utáni elhibázott gazdaságpolitikai döntések. A téves gazdasági transzformáció következtében másfél millió munkahely szűnt meg.

Ahhoz, hogy érzékeljük, ez mekkora érvágás volt hazánk munkaerőpiacán, meg kell néznünk a regionális versenytársaink esetét. Míg hazánkban a ’90-es években a munkahelyek 30 százaléka szűnt meg, addig Lengyelországban 20, míg Csehországban mindössze az állások 10 százaléka.

A foglalkoztatottság egészen 2010-ig rendkívül alacsony szinten maradt, vagyis sokan nem tudtak visszatérni a munkaerőpiacra.

– Megszűnt másfél millió munkahely, miközben csak százezer új jött létre. Nagyon sokan kívül rekedtek a munkaerőpiacon. Se a foglalkoztatottak, se a munkanélküliek körében nem jelentek meg, hanem az inaktívak számát növelték. Ezeket az embereket próbálta és próbálja meg a kormány 2010 után a közfoglalkoztatással visszaterelni a munkaerőpiacra, a munka világába. Ez egy nagyon nehéz folyamat – jelentette ki a közgazdász.

Több generáció kiesett a munkából

Első-, második-, harmadik-generációs munkanélkülieket kell visszavezetni a munkaerő világába. Itt a X, Y, Z generáció azt jelenti, hogy olyan fiatalról van szó, akinek a szülei és a nagyszülei sem dolgoztak már.

Szakértők szerint az elvándorolt munkaerő pótlására a nagyjából 10-20 éve inaktív réteg lehet alkalmas. Ezeket a munkaképes korú embereket azonban meglehetősen nehéz és hosszú idő visszavezetni az elsődleges munkaerőpiacra.

Az inaktívak munkaképességét szakemberek szerint a 2010 után megreformált szak- és felnőttképzés hatékonyságának további növelésével lehet megteremteni.

hirado.hu - M1
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó