Legalább három vízlépcsőre lenne szükség a Duna magyarországi szakaszán ahhoz, hogy a folyó az év jelentős részében korlátozás nélkül hajózható legyen - írja a Magyar Nemzet hétfői számában a Magyarországi Logisztikai Szolgáltatóközpontok Szövetségének tájékoztatására hivatkozva.
2016. augusztus 8. 08:38
A szervezet szerint jelentős lemaradásban van Magyarország mind a nyugat-európai országokhoz, mind pedig Szerbiához és Romániához képest a Duna logisztikai célú hasznosíthatósága terén. Pedig a Duna-Rajna-Majna-csatorna révén is adottak a lehetőségek ahhoz, hogy az Északi-tengertől a Fekete-tengerig lehessen hajózni.
Bíró Koppány Ajtony, a szervezet főtitkára a lapnak kifejtette: jelenleg a fő problémát az okozza, hogy a Duna felső szakaszain már megvalósult vízlépcsők alatt felgyorsul a sodrás, emiatt egyre alacsonyabb lesz a vízállás. Így viszont a Duna magyarországi szakasza hajózhatóság szempontjából egyre kiszámíthatatlanabbá válik, hiszen a gazdaságos hajózáshoz legalább két és fél méteres merülési szintre lenne szükség.
A szakember szerint megoldást jelentene, ha Budapest felett egy, a főváros alatt pedig két vízi erőművet építenének. Így a kiszámíthatóbb vízállás biztosítása mellett áramtermelésre és a folyón való közúti átkelésre is mód nyílna, a földuzzasztott víz pedig turisztikai célokra lenne alkalmas. A kapcsolódó tárolók kiválóan használhatók az árvíz elleni védelemben, illetve a mezőgazdasági területek elsivatagosodása ellen, valamint az öntözéses növénytermesztési kultúrák elterjedésére is megoldást nyújtanak – fejtette ki a szervezet főtitkára.
A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
Mindenki ki van téve annak, hogy megfertőzi a koronavírus, a fiatalok sem kivételek - jelentette ki az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szerdai online sajtótájékoztatóján.
Az Országgyűlés által elfogadott vírustörvény kapcsán a nyugati mainstream média ismét elkezdte félteni a magyar (és lengyel) demokráciát. A Die Welt megszólaltatta Jean Asselbornt, Luxemburg külügyminiszterét, aki szerint “Magyarországot politikai karantén alá kell helyezni”. A német kommentelők többsége azonban más véleményen van.
Szerdára virradólag megjelent a koronavirus.gov.hu kormányzati tájékoztató oldalon az keddig beazonosított fertőzött betegek megyénkénti megoszlását bemutató térkép.
A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
