Nem lesz ismét vasárnapi boltzár
A piaci aránytalanságokat felszámoló lépéseket vezethetnek be
Ősszel kezdődnek azok az ágazati egyeztetések, amelyek a kiskereskedelemben tervezett kormányzati intézkedéseket előzik meg. Újabb boltzárral nem kalkulál a kabinet, és a pótlékok kérdését sem az új intézkedéscsomag részeként szabályozzák – tudta meg a Magyar Idők. A kisvállalkozások üdvözlik az újabb piacbefolyásoló lépéseket.
2016. augusztus 6. 21:38

Segítettek a kiskereskedelemben működő mikro-, kis- és közepes vállalkozásokon a kormány piacbefolyásoló intézkedései. A vasárnapi boltzár például a 200 négyzetméter alatti egységet üzemeltető családi cégeknek az életben maradás esélyét jelentette. Tavaly lassult az üzletek számának csökkenése és nőtt a vasárnap is üzemelő kisboltok forgalma – közölte a Magyar Időkkel Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára.

A kizárólag a hazai kkv-k érdekeit képviselő szervezet ezért örömmel üdvözli a kicsik versenyhátrányát mérséklő, tervbe vett kormányzati intézkedéseket, és részt vesz az ezeket előkészítő egyeztetéseken az ősz elején.

Ahogy azt Kósa Lajos, a kormánypárt frakcióvezetője még májusban jelezte, leghamarabb szeptemberben nyílik lehetőség a vasárnapi munkavégzés feltételeinek ismételt szabályozására. Értesüléseink szerint azonban felesleges az áruházláncok aggodalma, nem tervezi ugyanis a kormány újabb boltzár bevezetését, és adminisztratív korlátozásra sem készül a multik hátrányára.

Úgy tudjuk, a pótlékok kérdése sem szerepel a mostani javaslatokban. Sokkal inkább olyan fogyasztóvédelmi és nemzetgazdasági szempontból indokolt újszerű lépések következnek, amelyek felszámolhatják a piaci aránytalanságokat.

Az MNKSZ főtitkára jelezte, a boltzár megszüntetése felpörgette a munkaerő-elvándorlást az ágazatban, mert az alulfizetett áruházi dolgozók életminőségén jelentősen javított a szabad vasárnap.

Mivel azonban nyereséges eredményeik ellenére a multik még mindig nem hajlandók az évek alatt elmaradt béreket a szükséges mértékben emelni, vagy javítani a fizikai munkavégzés körülményein, többen hagyják el a területet.

– Egyetlen, a tízezres létszámleépítésre, nagymértékű boltbezárásra, a lakosság romló ellátására, illetve a forgalom csökkenésére vonatkozó jóslat sem vált valóra. Az ellenzék mégis kikényszerítette a boltzár feloldását, amely kizárólag a multinacionális kereskedők érdekeit szolgálja – jelentette ki a főtitkár. Úgy fogalmazott, mivel a kevésbé tőkeerős hazai kkv-k nem tudnak élni az adóoptimalizálás lehetőségével, amelyet több nemzetközi vállalat viszont előszeretettel alkalmaz, egyértelmű, hogy a nyitvatartási versenybe belekényszerült kisboltok ismét hátrányban vannak.

– A fogyasztói árak tavaly nem emelkedtek azáltal, hogy csökkent a cégek legjelentősebb kiadása, a bérköltség. Ez az idén biztosan másképp lesz, mivel a láncok nem nyúlnak a nyereségükhöz a munkaerő-megtartó béremelések érdekében, márpedig valahonnan elő kell rá teremteni a pénzt, ami a munkaadók felelőssége – mondta Neubauer Katalin.

Tagadja az áremelés lehetőségét a kizárólag a nagyvállalatok képviselői által irányított Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). Noha korábban Vámos György főtitkár azt jelezte, az újranyitással járó költségeket racionalizálással, akár áremeléssel gazdálkodják ki a cégek, nemrégiben közleményben cáfolták ezt. Emlékezetes, az OKSZ korábban 20-30 ezres leépítést és a láncok súlyos veszteségeit vizionálta, nem csupán a boltzár bevezetése, hanem a kormány más intézkedései kapcsán is.

Például a kétévnyi veszteséges működést büntető rendelkezés miatt a multik európai képviseletét ellátó EuroCommerce, amelynek az OKSZ is tagja, feljelentést tett Brüsszelben a magyar kormány ellen.

Holott mostanra maguk az áruházláncok ismerték el az eddigi adóelkerülés tényét azzal, hogy 2015-re valamennyien nyereséges eredményről adtak számot.

magyaridok.hu
  • Orbán Viktor: Mi, magyarok, kultúrnemzet vagyunk
    – A Magyar Zene Házához hasonló intézményeket máshol a járványra hivatkozva inkább bezárják vagy leépítik, ám Magyarországon kulturális expanzió figyelhető meg – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Liget projekt részeként megépült létesítmény ünnepélyes megnyitóján. A kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarországon jelentős a kultúra támogatása, majd emlékeztetett, hogy a baloldal folyamatosan támadta a beruházást, ám a magyar kultúra napja helyett inkább április 3-án kell rajtuk revansot venni.
  • A magyar kultúra napja – 199 éve fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt
    1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával kapcsolatos szakmai elismeréseket is – írja a Híradó.hu.
  • Olaf Scholz titokzatos pénzügyei (2. rész)
    Az ügy, amelybe a német kancellár belegabalyodott, vaskos adócsalás vagy inkább adólopás.
MTI Hírfelhasználó