Egyetlen beteget sem lehet majd elküldeni
Átfogó felújítások kezdődhetnek jövőre a budapesti kórházakban, hogy néhány éven belül végre 21. századi körülmények között gyógyíthassák a betegeket. Mindez nem kis felfordulással jár majd, új kórházépületek nőnek ki a földből, sok régit korszerűsítenek, és talán lesz olyan is, amit lebontanak. Cserháti Péter, a budapesti kórházfejlesztés koordinálásáért felelős miniszteri biztos a Magyar Időknek adott interjúban úgy fogalmazott: az átszervezés egyik célja, hogy a három kórházi centrum egyikéből se lehessen beteget elküldeni azzal, hogy nem ő az ügyeletes.
2016. július 30. 08:40

Sok budapesti kórházban megfordultam már, tudom, milyenek a körülmények, de meglepődtem, amikor hallottam, hogy a fővárosi intézmények háromnegyede 1980 előtt, majdnem harmada pedig még az 1800-as években épült, miközben Nyugat-Európában egyre jellemzőbb, hogy húsz-harminc évenként új épületbe költöztetik a kórházakat. Ön nálam is jobban ismeri a viszonyokat, volt-e mégis, amin fennakadt?
– Azt például nehezen tudtam megemészteni, hogy egy pavilonos rendszerű kórházban még a súlyosabb állapotú betegeket is kénytelenek áttolni az udvaron – akár esőben és hóban is – ahhoz, hogy bizonyos vizsgálatokat elvégezzenek rajtuk. Az elmúlt hetekben kollégáimmal elmentünk először azokba a fővárosi kórházakba, amelyek közvetlenül a sürgősségi fejlesztésekhez kapcsolódnak. Ekkor szembesültünk azzal is, hogy az egyik intézményt a hetvenes években részben rabokkal építtették meg.

– Megeshet, hogy emiatt nem is lehet majd felújítani, hanem le kell bontani az épületet?
– A tervezett felújításokat minden intézményben széleskörű állapotfelmérésnek kell megelőznie függetlenül attól, hogy ki építette. Ezek az adatok, szakvélemények és a fejlesztési tervek részben már most is a kórházak rendelkezésére állnak. Ezekre is alapozva becsültük meg a júniusban elfogadott Egészséges Budapest Programról szóló kormány-előterjesztéshez a szükséges fedezetet, amely megközelíti a 235 milliárd forintot.

– Ez az a keretösszeg, amivel a fővárosi egészségügyi ellátás átalakításánál összességében kalkuláltak?
– Igen az első ütemben. Ebből a legnagyobb tétel, közel 185 milliárd forint a három nagy sürgősségi centrum, a dél-budai, az észak-pesti és a dél-pesti fejlesztését szolgálja. A hozzájuk kapcsolódó úgynevezett társkórházak energetikai fejlesztésére 11 milliárd forintot különített el a kormány, aminek a felhasználása már az idén elkezdődhet, míg az érintett intézmények belső komfortosítására, orvostechnológiai fejlesztésére 39 milliárd forintot szánnak a jövő évi költségvetésből. De a kormány júniusi határozata szerint a fejlesztési folyamatban egy második ütemre is fel kell készülnünk, hiszen számos intézmény – például az országos intézetek többsége – szintén kimaradt eddig az uniós támogatásokból az elmúlt időszakban.

– A háttérben nyilván már folyik a harc a megszerezhető forrásokért.
– Nagyon érdekes volt az elmúlt három hét tapasztalata. Az energetikai felújításokat például, tehát a nyílászáró cserét és az épületszigetelést mindenütt betervezték, de gyakran a mi építész-orvostechnikusaink érveltek amellett, hogy a kórtermek komfortját is javítani kell, és hogy a 21. században az a minimum, ha minden kórteremben van vizesblokk, hűtőszekrény és asztal, és egyik sem nagyobb négyágyasnál.

– A kórházigazgatók szerintem azért sem mertek nagyot álmodni, mert bár gyakorlatilag minden évben bekérték tőlük a fejlesztési igényeiket, azokhoz soha nem kaptak forrást. Nemcsak a nagyobb volumenű beruházásokhoz, de még ahhoz se, hogy kifestessék a kórtermeket.
– Igen, ez elképzelhető. A vidéki intézményekbe kis túlzással ömlöttek a fejlesztési pénzek, mivel ott a 2007 és 2013 között közel 500 milliárd forintnyi fejlesztés történt. Míg Budapesten az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézeten és a Honvédkórházon kívül lényegében sehol nem volt nagy beruházás nemzeti, csupán néhány kisebb EU-forrásból. Így nem alakulhatott ki a „fejlesztési rutin”. De az is igaz, hogy a főigazgatókra a korábbi években nem azért nehezedett nyomás, hogy a betegellátás körülményeivel foglalkozzanak, gondolkodásuk és tevékenységük középpontjában a hatékony működtetésnek kellett állnia. Most azonban mindenkinek meg kell ráznia magát, és fel kell pörögnie, mert a 11 milliárd forintos forrást még az idén szét kell osztani, a beruházásokat legkésőbb a jövő év elején elkezdeni, ami azt jelenti, hogy a következő hónapokban konkrét projekttervekkel kell előállni.

– Évtizedes lemaradásokat behozni néhány év alatt, azért ez nemcsak merész vállalkozás, de azt is jelenti, hogy jó nagy felfordulás lesz, ha egyszerre tucatnyi kórházban kezdődnek el a felújítások. Ez elég komoly logisztikát is igényel.
– Mozgalmas és izgalmas időszak lesz, az kétségtelen. Én azonban optimista vagyok, hiszen az ország számos pontján zajlott az elmúlt években kisebb-nagyobb kórházfelújítás, és mindenütt türelmesen fogadták ezt a betegek és a dolgozók is. Hét éves tapasztalataink azt mutatják, hogy amikor a fejlődés ígérete karnyújtásnyira van, akkor az embereket a sitthalmok sem zavarják annyira.

– Mi lesz a sorsa azoknak az ingatlanoknak, amelyeket a jövőben nem használnak kórházi célra? A Lipótmező vagy a Szabolcs utcai Kórház példája több mint riasztó.
– Konkrét javaslatokat fogunk tenni a kiürülő épületek lehetséges hasznosítására. Ez azért is lényeges, mert csak azok a programok kaphatnak igen kedvezményes hitelt az uniótól, amelyek valamiféle megtérülést is fel tudnak mutatni. A szabályok szerint az ilyen fejlesztési tervek esetében az adott ország által vállalt önrész – ami a fővárosi egészségügyi fejlesztéseknél összességében akár a 300 milliárd forintot is elérheti – a hiánycél-kritériumok alól mentesülő egyszeri beruházásnak számíthat. Ez egyúttal egy jó értelemben vett kényszerhelyzetet is teremthet azáltal, hogy az ország hosszú távon érdekelt lesz a fővárosi egészségügyi fejlesztési program végig vitelében. Ezért kell most feszített tempóban dolgoznunk, hogy a kormámi azt jelenti, hogy a következő hónapokban konkrét projekttervekkel kell előállni.a fővárosi egészségügy átalakításárólny olyan konkrét fejlesztési koncepciót hagyhasson jóvá jövőre, amit azután az unió asztalára is letehet.

– Meg azért is, mert – mint korábban Ön is mondta –, fel kell mutatni végre valami pozitív jövőképet azoknak az orvosoknak, ápolóknak, akik az áldatlan állapotok ellenére is kitartanak még.
– Meggyőződésem, hogy a szeptembertől esedékes bérfejlesztés a munkakörülmények javulásával együtt, komoly megtartóerőt jelent majd a fővárosban is.

– Akár egy külön tanulmányt is megérne, mi az oka annak, hogy az elmúlt 25 évben sem a betegek, sem az egészségügyiek nem mentek az utcára azért, mert ilyen körülmények között kell gyógyulniuk, gyógyítaniuk.
– Volt idő, amikor nem telt el úgy hét, hogy ne adott volna hírt valamelyik sajtóorgánum arról, hogy itt fáznak a betegek, mert nincs fűtés, ott a lépcsőn, kézben kell cipelni őket, mert nem működik a lift, vagy, hogy ide-oda küldözgetik a kórházak a mentővel érkezőket, mondván, nem ők az ügyeletesek. Ezzel le kell számolni, miként azt is el kell érni, hogy a jövőben egyetlen beteget se lehessen elküldeni a centrumokból. Ahogyan a megyei kórházakban, ezekben is az év minden napján, a nap minden órájában ugyanazt az ellátást kell biztosítani.

– Ki merné-e jelenteni, hogy a fővárosban, felülemelkedve az önös egyéni érdekeken, immár mindenki felzárkózik a közös cél mögé?
– Nem igazán van más alternatíva. Mindenkinek látnia kell, hogy komoly fejlesztésre van szükség, s ahhoz, hogy ez mielőbb megvalósulhasson, egy irányba kell húznunk a hajót.

– Pontosan hogyan áll majd fel a három nagy centrum?
– Az észak-pesti központ magját a Honvéd Kórház adja. Itt befejeződik a korábban félbemaradt bővítés, amelynek nyomán egy 1200 aktív ágyas, egy tömbben működő centrum jön létre. Ide költöznek a Podmaniczky utcai egykori MÁV kórházban működő osztályok is. Dél-Pesten az Egyesített Szent István és Szent László Kórház bázisán, az Országos Kardiológiai Intézet mellett épül fel egy új tömb. Ide költözhet a jelenleg a Péterfy Sándor Utcai Kórházhoz tartozó baleseti sebészet, azaz a valamikor az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet (OBSI) kapacitásai is. Dél-Budán még sok a nyitott kérdés, de a kormány döntésének megfelelően az új központi kórház Kelenföldön lesz.

– Úgy hírlik, akár a Szent Imre Kórház is megkaphatja ezt a szerepet.
– A kormány várhatóan augusztusban dönt a Déli-pályaudvar sorsáról, ami nagymértékben érinti a Kelenföldi-pályaudvart, így az Etele-téri ingatlanok jövőjét is. Ha itt beszűkülnének a lehetőségeink, akkor a Szent Imre Kórház szerepe jelentősen felértékelődhet. Végül is nagyon jó a közlekedési infrastruktúrája és van bővítési lehetőség itt is.

– Mikorra várható az új kórházépületek avatása?
– A nagy centrumoké 2019-2020 környékén. Ezek, miután javarészt zöldmezős beruházások, könnyebben menedzselhetők, kevesebb kellemetlenséggel járnak. A társkórházakban inkább az energetikai és orvostechnológiai felújítás lesz jellemző, ezek egy része már 2017 végén, 2018 elején el is készülhet.

– A budai centrum címre sokáig a Szent János Kórház-Kútvölgyi Kórház-Városmajor utcai Klinika hármasa volt esélyes. Ezt végül miért vetette el a kormány?
– A döntésben sok egyéb mellett az is közrejátszott, hogy a környéket a szűk utcák és a forgalmi dugók miatt nehéz napközben mentővel, autóval megközelíteni, illetve az is, hogy a dél-budai régió kerületeiben és nagy agglomerációjában, a lakótelepekkel, Érddel, Budaörssel, Diósddal, Törökbálinttal együtt, mintegy 400 ezren, míg a közép-budai térségben csak körülbelül 150 ezren élnek.

– Mi lesz a János, a Kútvölgyi sorsa?
– A sajtóban és a politikai körökben is felerősödnek időről-időre a Szent János Kórház jövőjéért aggódó hangok. Számunkra viszont most inkább az okoz nehézséget, hogy túlságosan is sok ötlet, javaslat és terv készült már a két intézmény fejlesztésére. Ezek közül jelen pillanatban a legvalószínűbb, hogy azok a XII. kerületi járóbeteg szakrendelések, amelyek most a Szent János kórház aktív osztályain zajlanak, a jövőben a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Tömb rendelő épületében működnek majd. Felmerült továbbá az egyetemi gyermekklinikák ide költöztetése is, kiegyenlítve ezzel az aránytalanságokat a fővárosi gyermek kapacitások eloszlásában. Emellett a Kútvölgyi Tömb toronyépülete átalakítható baleseti-sebészeti-belgyógyászati-sürgősségi egységgé, illetve a volt gazdasági épület helyén feltehetően a Sportkórház is elhelyezhető lesz majd. A Szent János Kórház és a Kútvölgyi egymástól 10 méterre fekvő ingatlanát pedig végre össze lehetne kötni, mint kiderült, nem a föld felett, hanem inkább a föld alatt. Ez nagyban megkönnyítené a betegek műtői vagy diagnosztikai célú mozgatását és persze a kollégáknak átjutását is az új szakrendelésekre és vissza.

– Alagutat fúrnának?
– Ez nem is lenne olyan egyedülálló, mint gondolná. A Bajcsyban és a Margit Kórházban is van az alagsorban összekötő alagút az épületek között.

– A Kútvölgyi jelenleg a Semmelweis Egyetem oktatókórháza. Einstandolják?
– A kormányhatározat elsősorban azt mondja ki, hogy a Kútvölgyi beruházást be kell fejezni és az intézményt fejleszteni kell. Mint látható, számos olyan igény (kerületi járó beteg szakrendelő, közép-budai sürgősségi ellátás, sportegészségügy) megoldása merült itt fel, amely meghaladja az egyetemi feladatokat, ezért később szóba jöhet a vagyonkezelés kérdésének vizsgálata is. Az épület több milliárdos felújításra szorul, feltehetően új műtőblokkot is kell bele építeni, sőt nagy értékű berendezésekre, CT-re, MR-re is szükség lesz.

– Mi lesz a Fiumei úti épülettel, ha a dél-pesti centrumba költözik a baleseti ellátás?
– Ez a Péterfy Sándor utcai Kórház egyik telephelye, és a terv az, hogy az egyéb műtétes szakmák, így többek között a fül-orr-gégészet, a sebészet, a szemészet, az urológia, durván 200 ágy átköltözik ide, mert itt van nyolc műtő, és helikopter-leszálló is. A Péterfy központi épületébe mehetne viszont a jelenleg egy harmadik telephelyen működő toxikológiai osztály, ahonnan most mentővel kell szállítgatni CT-re és MR-re a betegeket.

magyaridok.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A háborúk felelősei
    Kizárt, hogy Putyin (elemzést érdemlő) „dühe” ne játszott volna szerepet a támadási parancs előzményeként. Ő az, aki bármit csinált, a közvéleményt befolyásolni képes nyugati médiában csak és kizárólag negatív jelzővel illették, miközben elnöksége alatt a korábban szétzilált Oroszország újfent katonai és gazdasági hatalom lett – fogalmaz Földi László.
  • Adócsalásba bukhat bele a német kancellár
    Arról ír az AFP francia hírügynökség a Hamburger Abendblatt című német lapra hivatkozva, hogy a „CumEx Files" elnevezésű, adócsalási botrány kapcsán az ügyészség már vizsgálja Olaf Scholz német szociáldemokrata (SPD) kancellár e-mailjet. Scholz 2015. január 1-től lebonyolított elektronikus levelezését nézik át.
  • Orosz forrás: ezres nagyságrendű ukrán veszteség
    Több mint kézezer embert vesztett az ukrán fegyveres erők 14. gépesített dandárja Szoledar térségében az orosz és a Donyec-medencei szakadár szövetséges erők támadása következtében - jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.
MTI Hírfelhasználó