A lap szerint három koncepció létezik: az első szerint a mostani 23 kerület szerint 6-8 lenne, a második szerint a Belváros és a pesti belső kerületek egy egységet alkotnának, ez az úgynevezett City-koncepció, a harmadik szerint a kerületek elöljáróságokká alakulnának, olyan közigazgatási egységekké, amelyek nem rendelkeznének saját költségvetéssel.

Tarlós István főpolgármester azt mondta, az évek óta párhuzamosan lebegtetett három koncepcióból egyik sem jutott el még a részletes kidolgozásig, így akár egy negyedik is lehet majd a befutó. Sőt, ha nem lesz meg a módosításhoz szükséges politikai erő, az sem kizárt, hogy minden marad a régiben.

Tarlós ugyanakkor leszögezte, véleménye szerint Budapest súlyának, közigazgatási szerepének eldöntése a fő kérdés, és mintha még ez sem dőlt volna el véglegesen. A városrészek szerepének meghatározása ehhez képest már csak egy másodlagos kérdés lehet.

Tény azonban, hogy a változtatási szándék mögött a pragmatikus városvezetési szempontokon kívül közrejátszhatnak pártpolitikai, hatalomgyakorlási szempontok is – mondta a főpolgármester. Tarlós István nem fejtette ki részletesen, hogy mit ért a hatalomgyakorlási szempontokon, de egyértelmű, hogy a kerülethatárok átrajzolása hatással lehet például a baloldali fellegvárként működő XIII. kerület szavazóbázisára, illetve kordában lehetne tartani az erős fideszes polgármestereket is.

A Népszabadság azt írja: bármilyen változtatás legkorábban 2019-től működhet.