Nem került le a napirendről a fővárosi önkormányzati struktúra minden korábbinál nagyobb mértékű átalakításának a terve.
2016. július 29. 08:48
A lap szerint három koncepció létezik: az első szerint a mostani 23 kerület szerint 6-8 lenne, a második szerint a Belváros és a pesti belső kerületek egy egységet alkotnának, ez az úgynevezett City-koncepció, a harmadik szerint a kerületek elöljáróságokká alakulnának, olyan közigazgatási egységekké, amelyek nem rendelkeznének saját költségvetéssel.
Tarlós István főpolgármester azt mondta, az évek óta párhuzamosan lebegtetett három koncepcióból egyik sem jutott el még a részletes kidolgozásig, így akár egy negyedik is lehet majd a befutó. Sőt, ha nem lesz meg a módosításhoz szükséges politikai erő, az sem kizárt, hogy minden marad a régiben.
Tarlós ugyanakkor leszögezte, véleménye szerint Budapest súlyának, közigazgatási szerepének eldöntése a fő kérdés, és mintha még ez sem dőlt volna el véglegesen. A városrészek szerepének meghatározása ehhez képest már csak egy másodlagos kérdés lehet.
Tény azonban, hogy a változtatási szándék mögött a pragmatikus városvezetési szempontokon kívül közrejátszhatnak pártpolitikai, hatalomgyakorlási szempontok is – mondta a főpolgármester. Tarlós István nem fejtette ki részletesen, hogy mit ért a hatalomgyakorlási szempontokon, de egyértelmű, hogy a kerülethatárok átrajzolása hatással lehet például a baloldali fellegvárként működő XIII. kerület szavazóbázisára, illetve kordában lehetne tartani az erős fideszes polgármestereket is.
A Népszabadság azt írja: bármilyen változtatás legkorábban 2019-től működhet.
A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
Teljesen új, eddig példátlan gyakorlatra vált át a kereskedelem, a járvány elleni védekezés részeként a 65 év felettiekre vezettek be korlátozást a vásárlásoknál.
Ezért a zavar most, ezért az infantilizmus, és ezért van az, hogy az egyes tagországok lokális elitjei a teljes összeomlástól tartva, nem várva a „központi utasításokra”, saját lokális (esetleg regionális) hatáskörben cselekedni kezdtek. És ez a cselekvés-sor egyetlen pillanat alatt romba döntötte az európai integráció legitimitását.
Aztán jött a másik ellenzéki mantra: nincs elég lélegeztetőgép. Kiderült, hogy van 2560, és még jön egy csomó. Ez nagyjából 60 ezer megbetegedésig elegendő. Ekkor átálltak másra.
A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
