Így folyt el Gyurcsányék idején 84 milliárd forint
A válság kitörésekor sem fogták vissza a reklámköltéseket a szocialisták
Összesen 84 milliárd forintot költött a szocialista vezetés reklámra 2006-tól a kormányváltásig. A Magyar Idők összegyűjtötte, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején mennyi pénz landolt a reklámügynökségeknél és a baloldali sajtótermékeknél.
2016. július 25. 08:00

A kommunikációs és reklámköltések a szocialista vezetés utolsó négy évé­ben a gazdasági válság kitörésekor voltak a legmagasabbak. Reklámra például 2009-ben több mint 22 milliárd forintot fordított a baloldali kabinet. Volt olyan hónap, amikor csak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 290 millió forintot költött ilyen célra.

A baloldali kormányzatok alatt jó éveik voltak egyes médiumoknak is. Az Index például 748 millió forinthoz jutott 2006–2010-ben.

A portált tulajdonló offshore cég korábban a Wallisé volt, a kézbesítési megbízott pedig az egykori miniszterelnök, Bajnai Gordon volt – derült ki idén a kiszivárogtatott Panama-iratokból.

Kaszált az Axel Springer

Az Axel Springer bevételei alaposan meghaladták a szóban forgó internetes portálét. A német tulajdonú kiadó ugyanabban az időszakban 3,4 milliárdot kapott. Nem keresett rosszul a Népszabadság sem, a baloldali lap négy év alatt 2,6 milliárd forinthoz jutott, és persze komoly pénzek érkeztek az RTL Klub számláira is. A vezető kereskedelmi televízióban összesen 12 milliárd forintért hirdettek a szocialista kormányok.

A 2006 és 2010 közötti időszaknál maradva érdemes kiemelni a köztévé egykori műsorát, a Nap Tv-t, amelynek reggeli adásába a baloldali megmondóemberek és politikusok napi rendszerességgel jártak szerepelni. Náluk 2,3 milliárd forint kötött ki. Ehhez képest lényegesen kevesebbet, 561 milliót kapott a HVG, 423 milliót a 168 Óra, de a Magyar Narancs is 152 millió forintnyi hirdetést adott el az államnak. A HVG a print kormányzati költés csaknem negyedét, a 168 Óra a 17 százalékát zsebelte be.

Szokatlan megbízások

Azt természetesen nem kell magyarázni, hogy szükség van állami hirdetésekre, valahogyan tájékoztatni kell az embereket, hiszen nem olvassa mindenki a Magyar Közlönyt vagy a Kormányzati Értesítőt. A fent említett években azonban előfordult néhány meglehetősen furcsa megbízás. Ilyen volt például 2007-ben egy több mint ötmilliós szerződés, amely a kormány előtt álló napi kommuniká­ciós veszélyek összegyűjtéséről szólt.

Szintén ebben az évben indult az egykori indexes, később pedig HVG-s publicistához, Tóta W. Árpádhoz köthető Magyar Képmesék sorozat, amelyre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Miniszterelnöki Hivatal dobta össze a pénzt, utóbbi 90 millióval szállt be a projektbe.

2008. augusztus 27-én pedig Gyurcsány Ferenc húzott nagyot azzal, hogy fizetett hirdetésként jelent meg a Népszabadságban a Megegyezés című írása. Ez összesen négy és fél millió forintba került, aminek egyik felét a kormány, másik felét pedig az MSZP állta. Akkor azt mondták, azért feleztek, mert Gyurcsány egyszerre pártelnökként és miniszterelnökként is adta a nevét a melléklethez.

A baloldali kormányok alatt voltak olyan kampányok is, amelyek a fogyasztóvédelem, a feketegazdaság és a közlekedésbiztonság kérdéseiről szóltak. Három ilyen összesen 460 millió forintba került.

Hogy reformok voltak-e, és ha igen, milyenek, arról megoszlanak a vélemények, mindenesetre magyarázni kellett a folyamatokat. Pont jó volt erre az akkori kormány szerint az Új Magyarország című kiadványsorozat, valamivel több mint 460 millió forintért.

Ügynökségeknek jutott összegek

A különböző kommunikációs ügynökségeknek juttatott pénzekről beszélve érdemes kiemelni Bajnai Gordon két korábbi érdekeltségét. Abban az időben, amikor Bajnai felügyelte a már említett Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, többek között azt kellett kommunikálni, hogy mi lesz hárommilliárdnyi uniós közpénzzel. A médiavásárlásra kiírt, kicsivel több mint bruttó 1,6 milliárdot érő pályázatot a MindShare Médiaügynökség Kft. nyerte, de a keretből jutott a Café PR Kft.-nek is. Ez utóbbinak korábban a Kóka János egykori gazdasági és közlekedési miniszterhez és Bajnai Gordonhoz köthető Webigen Rt. volt a tulajdonosa.

A Mediaedge:cia-vel a Miniszterelnöki Hivatal 2005-ben kötött kommunikációs feladatokra egy kétmilliárdos keretösszegű szerződést. A pénzből 720 millió forintot költött el ez a vállalkozás médiatervezésre és -vásárlásra. Szintén ez a cég nyert el egy hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárásban kiírt tendert 800 millió forintért. Ezért a pénzért főleg a kormányzati reformokat kellett megismertetniük a választókkal.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nettó 611 millió forintos kommunikációs tenderét már a MindShare nyerte 2008-ban. Ez az ügynökség 2010 elején a Magyar Posta 400 milliós közbeszerzését vitte el, de dolgoztak például a Magyar Fejlesztési Banknak is 180 millióért.

Az 1996-ban alapított Noguchi Porter Novelli ügynökség saját honlapja szerint eddig minden évben nyereséges volt. Ehhez járulhatott hozzá többek között az, hogy a vállalkozás bonyolította egy ideig a BKV sajtótájékoztatóinak, sajtóbeszélgetései­nek, tévés szerepléseinek és interjúinak szervezését.

A Well sem maradt ki

Nagyot szakított az állami pénzekből a Well reklámügynökség is, ami azért is érdekes, mert korábbi tulajdonosai között több ismert újságíró található, így Mester Ákos, Szilágyi János és Breuer Tamás is. De volt köze a céghez Gyurcsány Ferenc üzlettársának, Erdős Ákosnak is. Ő volt az, aki megvette a volt miniszterelnöktől a Perfekt Zrt.-t, és a Nemzeti Tankönyvkiadóban, valamint az Állami Nyomdában is tulajdonos lett.

A Well egyik 50 milliója tulajdonképpen a körúti villamosoknak köszönhető. A BKV 2006. március 1-jén szerződött a céggel a Combinókkal kapcsolatos teljes körű PR-tevékenységre; a megbízás az adott év október 15-ig szólt. Egy későbbi belső ellenőrzés arra jutott, hogy a szerződés teljesítése megkérdőjelezhető, a cég ettől függetlenül megkapta a 49,5 millió forintot és az áfát. A Well-lel kapcsolatban további három olyan szerződés is előkerült, amelyeknél valamilyen hiányosságot találtak. Ezek között volt pél­dául a bliccelés elleni kampány lebonyolítása nyomtatott újságokban.

A Well Kft. a Hagyó-perből sem maradt ki. Az egyik tárgyalási napon hangzott el, hogy a BKV 2006. ja­­nuár 1. és 2010. március 8. között csaknem 156 millió forintot utalt a Wellnek, több szerződés ellenértékeként. Az egyik fő érdekesség nem is ez, hanem hogy a Well 2007-ben megbízásos jogviszonyban kezdte foglalkoztatni Lelovics Ottót, aki a per ötödrendű vádlottja volt. Lelovics havi bruttó alapbére több mint egymillió forint volt.

Felmerült a cég neve egy hajléktalanokra és lecsúszott egzisztenciák­ra épített cégcsoport körül is. Ennek ügyfelei között volt a Wellen kívül a magyar Siemens-csoport és a 168 Órát kiadó Telegráf Kft. is.

Insomnia: Egyedüli pályázó

Százmilliókat kapott a baloldali kormányoktól az Insomnia is. Az ügynökség honlapján egyebek mellett azt írják, hogy a Közel-Keleten is vannak virágzó kapcsolataik, de „beleteszik” a kreativitásukat európai uniós és közszolgálati projektekbe is. A vállalkozás ügyfelei között volt mások mellett a Magyar Turizmus Zrt., a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. és a Vidékfejlesztési és Szaktanácsadó Intézet is. Ezeken kívül kapcsolatban álltak a Simor András vezette jegybankkal is, ahonnan 2010-ben 230 millió forintnyi megbízást kaptak rendezvényszervezésre és egyéb kommunikációs feladatokra.

A már említett Vidékfejlesztési és Szaktanácsadó Intézettől esett le a legnagyobb falat az Insomniának. A cég a Mindshare bevonásával 2008-ban egyedül pályázott az agrártárca uniós forrásokat népszerűsítő, nem kevesebb, mint kétmilliárdos pályázatán. A Vidékfejlesztési és Szaktanácsadó Intézet feltételei irreálisan szigo­rúak voltak, ráadásul olyan referenciákat kértek, amelyeket csak alvállalkozók bevonásával lehetett teljesíteni.

Segítette az Insomnia sikerét Botka László szegedi polgármester is. A helyi önkormányzat egyik cége 2010-ben állapodott meg az ügynökséggel a város rehabilitációjával kapcsolatos kommunikációs tevékenységek ellátására. Az összesen csaknem 47 milliós keretösszegű szerződésben szerepelt egyebek mellett hűtőmágnesek készítése másfél millióért, sajtótájékoztatók szervezése kétmillióért, de a cselekvési terv is 800 ezer forintba került.

Hivatalos adatok szerint 2006 és 2010 között, a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején 84 milliárd forintot költöttek el állami hirdetésekre. Összeállításunk a teljesség igénye nélkül említette meg a legvaskosabb, esetenként pedig a legérdekesebb kiadásokat, a kisebb összegű megbízásokkal nem foglalkoztunk. Azt pedig akár költői kérdésnek is szánhatnánk, hogy a Fidesz-kormány 2010 és 2014 között hogyan úszhatta ezt meg hárommilliárddal kevesebből, holott elvileg a hirdetési piac árai is emelkedtek.

Százmilliók az ACG-nek

A Gyurcsány-kormány Fair play című kampányát az ACG nevű ügynökség készítette. A feketegazdaság veszélyeire figyelmeztető spotok 295 millió forintba kerültek, és rossz nyelvek szerint a cég az egészet a Chio reklámjait is készítő társaságtól lopta. Akkoriban volt is egy kis adok-kapok a cégek ügyvédei között, de rövid időn belül mindketten kiadtak egy-egy bocsánatkérő közleményt.

Magyar Idők
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A nemzetet békés eszközökkel tudtuk újra egyesíteni
    A magyar nemzetet 2010 után a meglévő határok mellett, békés eszközökkel tudtuk újra egyesíteni - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a XI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon.
  • Nácizás
    A nácizó képviselő abban reménykedik, hogy a globális hatalmi átrendeződés lokális zavarosában halászva talán neki is akad majd valami „jutalomfalat” a „globális gazditól” – írja Bogár László.
  • Két válságot is sikeresen kezelt már a kormány
    Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ma az Országgyűlés gazdasági bizottságában „brutális látleletet” adott a kormányzásról. A baloldali képviselő szerint a kormány és a jegybank nem működik együtt, mert a Nemzeti Bank felszólítása ellenére a kormány a beruházásokat nem halasztotta el, ezért a válság örvényei durvábbak nálunk, mint a környező országokban.
MTI Hírfelhasználó