A bevándorlás növeli a terrorveszélyt
Az európai lakosság nagyobb része úgy véli, hogy a kontinensre érkező milliós migránsáradat növeli a terrortámadások kockázatát – állapította meg egy frissen közzétett közvélemény-kutatásában az amerikai Pew Research intézet. A megkérdezettek jelentős része a munkahelyét és a szociális juttatásokat is félti a bevándorlás miatt.
2016. július 12. 08:33

A felmérést tíz országban, köztük Magyarországon végezték el, ezek lakossága az uniós összlakosság mintegy 80 százalékát teszi ki. Több mint 11 ezer embert kérdeztek meg, a hibahatár 3,1-4,6 százalék.

A közép-európai idő szerint hétfőn éjjel nyilvánosságra hozott kutatási eredmények szerint 76 százalékkal Magyarországon a legnagyobb azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy a bevándorlással párhuzamosan nő terrorfenyegetettség is. Kiemelkedően magas (71 százalék) az így gondolkodó lengyelek aránya is.

Németországban, ahová a legtöbb menekült érkezett, a megkérdezettek 61 százaléka mondta azt, hogy összefüggés van a bevándorlás és a terrorizmus között.

A tavaly novemberben terrortámadással sújtott Franciaországban a kutatásban részt vevők kevesebb mint fele (46 százaléka) véli növekvőnek a terrorveszélyt a bevándorlás miatt, míg 51 százalék szerint a kettő nem függ össze.

A bevándorlás gazdasági hatásait kutató kérdésre a tíz ország közül hétben többségbe kerültek azok, akik tehernek tartják a menekültek befogadását, és úgy érzik, hogy ezáltal veszélybe kerülhet a munkahelyük és a szociális juttatásaik.

Magyarországon 82, Lengyelországban 75, Görögországban 72, Olaszországban 65, Franciaországban 53 százaléknyian válaszoltak így. Ebben a kérdésben a Pew a német eredményt minősítette paradoxnak, hiszen annak ellenére, hogy a legtöbb bevándorló oda érkezik, a lakosság többsége – 59 százaléka – nem tart attól, hogy a migránsok elveszik a munkahelyüket vagy szociális járandóságukat.

A közvélemény-kutatásból az is kiderült: az említett országokban a lakosság többsége nem osztja azt a véleményt, hogy a társadalmi sokféleség növekedésének – vagyis újabb etnikai csoportok vagy nemzetiségek megjelenésének – kedvező hatása lenne. A legtöbben Svédországban mondták azt, hogy hazájukat jobb hellyé teszi a diverzifikáció, de arányuk ott is csak 36 százalék. Görögországban ugyanakkor 63, Olaszországban pedig 53 százaléknyi megkérdezett bizonyosnak mondta magát abban, hogy a sokféleség fokozódása rosszabbá teszi az életet hazájukban.

MTI
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Költő a szavakkal festett képekről
    Amióta az eszemet tudom, mindig versbe voltam zárva. Úgy szoktam megfogalmazni, hogy körülöttem az élet prózában zajlik, de én versben gondolkodom. A költő számára más életfilozófiát jelölt ki a Teremtő.
  • Németország meghívót küldött a migránsoknak 2015-ben
    A német politika és sajtó "meghívót küldött" a migránsoknak 2015-ben, pedig egy ilyen döntést egyedül nem hozhatott volna meg - mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a XXI. Század Intézet által kedden rendezett, a Facebookon követhető beszélgetésen.
  • Az igazolt fertőzöttek között változatlanul a fiatalok vannak többségben
    Az igazolt fertőzöttek között változatlanul a 20-29 éves fiatalok vannak túlnyomó többségben, ezért van szükség a szórakozóhelyek bezárására 23 órakor - mondta a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs keddi online sajtótájékoztatóján az országos tisztifőorvos.
MTI Hírfelhasználó