Százból harminc
A magyar gyártmányú autóbuszok árából a megvásárlás pillanatában 30 százaléknyi visszaáramlik a költségvetésbe.
2016. június 8. 08:18

Örömteli, hogy új autóbuszokat vásárol a főváros a 3-as metró pótlására. Kevésbé örömteli, hogy amikor egy fővárosi járműbeszerzés a célegyenesbe kerül, megvan hozzá a politikai szándék és a pénz is, a döntéshozók, valamiért, sokadszor, inkább külföldi gyártású buszokat vennének.

Egy Magyarország méretű ország közúti személyszállítását mindegy 8400 autóbusszal lehet ellátni. A honi helyközi buszflotta átlagéletkora 14,6 év. Ahhoz, hogy jelentősen megfiatalítsuk, életkorát egy számjegyűvé tegyük, évente 1000-1200 új jármű vásárlására van szükség.

Ekkora mennyiségnél már megéri elgondolkodni, hogy a beszerzéskor vegyük figyelembe a hazai gyártás esélyeit. Különösen indokolt a saját gyártáson elgondolkozni Magyarországon, ahol „még ma is az európai országok közül a legmagasabb az egy főre eső autóbuszos szakemberek száma” – mondta korábban Lovász György volt ikarusos vezető, egy magyar mérnökdinasztia hetedik generációját képviselő szakember.

Az unión kívüli országokban a kormányzat dönthet úgy, hogy állami vállalatokkal gyártatja le a a szükséges eszközöket a közösségi közlekedés számára. Az unión belül azonban nyílt nemzetközi tendereken kell kiválasztani a szállítókat. Ennek ellenére Európa számos országában sikerült megoldani, hogy az állami tendereken többnyire hazai gyártók kapjanak lehetőséget.

Magyarországon az Ikarus megszűnése óta áll fenn a dilemma, hogyan nyerhet pályázatot egy magyar gyártó, ha nincs referenciája, és ha nem tud rövid idő alatt sok járművet előállítani. A megrendelők inkább választják a neves külföldi járműgyártót, amellyel nem kell kockázatot vállalni. A kör bezárul, hiszen ha nem nyer munkát a magyar gyártó, nem is lesz referenciája, és nem bővíti kapacitásait – hacsak nem akar a gyárudvarra termelni.

A sors fintora, hogy a magyar főváros most, amikor a lengyel Solaris és a magyar Modulo csuklós autóbuszainak megvásárlása között választ, két ország gazdaságpolitikai gyakorlatát is mérlegre teszi. A Solaris ugyanis a rendszerváltás után alakult lengyel családi vállalkozásból nőtte ki magát európai jelentőségű gyártóvá. Ugyanezt az utat nem járta, járhatta végig egyetlen magyar cég sem 1990 óta, pedig erre az országnak minden adottsága meglett volna.

A nemzeti autóbuszgyártás nemcsak azért fontos, mert fiatal, korszerű járművekkel látja el a közlekedési vállalatokat, de erősíti az ipart és munkahelyeket is teremt. Ezt ismerte fel a gazdasági tárca a közelmúltban, amikor cselekvési programot tett le a kormány asztalára.

A tervek szerint a következő három évben 3000-3500 hazai gyártású autóbuszt vásárolhatnak az állami közlekedési cégek, ennek révén több ezer új munkahely jöhet létre, és évente 30-40 milliárd forintos többlet folyhat be a költségvetésbe – ismertette a koncepciót Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Lepsényi István, korábban számos hazai járműipari cég vezetője, jelenleg a szaktárca államtitkára szerint ahhoz, hogy ismét megerősödjön a magyar buszgyártás, állandó és folyamatos rendelésállományra van szükség.

Ugyanezt ismételgetik évek óta a hazai gyártókat képviselő érdekképviseleti szervezetek. A Magyar Autóbuszgyártók Szövetsége kiszámolta, hogy a magyar gyártmányú autóbuszok árából a megvásárlás pillanatában 30 százaléknyi visszaáramlik a költségvetésbe.

A hazai beszállítói ipar fejlett, a motoron kívül minden alkatrész beszerezhető – ha nem is kizárólag magyar tulajdonú, de – magyarországi gyártóktól. Ahhoz, hogy a meglévő két hazai gyártó eséllyel induljon az állami és önkormányzati pályázatokon, a megrendelőkkel közös gondolkodásra, tervezésre van szükség. Hogy ne álljon elő újra az a helyzet, amikor a feltételeknek csak a nagy nemzetközi cégek termékei felelnek meg.

magyaridok.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Gulyás: a magyar nemzet életben maradt
    A magyar nemzet az egyetlen, amely képes volt véghezvinni azt a csodát, hogy egy sikeres és befejezett gyilkossági kísérlet után és ellenére is életben maradt - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki online kormányinfón, a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján.
  • Többször kellett bravúr a megmaradásunkhoz
    Fájdalmas, hogy Trianon után száz évvel változatlanul nagy magyar tömegek élnek idegen fennhatóság alatt. A magyar kormány ebben a helyzetben azt teszi következetesen, ami egyedül lehetséges: megerősíti a magyarság pozícióit a térségben – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Boross Péter.
  • Bayer Zsolt: Udvarhelytől Fiuméig
    „Marosvécsen, a kastély kőasztalánál pedig ott ül a fél magyar irodalom.”
MTI Hírfelhasználó