Szűkül a feketegazdaság
Az utóbbi időkben érezhetően csökkent a hazai feketegazdaság nagysága, a korábbi 24 százalékról 21 százalék környékére szűkült az illegális szféra – mondta a Magyar Időknek az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László rámutatott: a változás százmilliárdokkal emelte az állami bevételeket, a fehérítés újabb ötszázalékos bővüléséből pedig akár további 500-600 milliárd is származhatna. A számvevőszék vezetője szerint ebből a pluszpénzből leginkább a foglalkoztatás közterheit, vagyis a személyi jövedelemadót és a járulékokat lehetne mérsékelni.
2016. június 4. 08:41

– Jelenleg is zajlik a költségvetés parlamenti vitája, a diskurzusban már eddig is a legkülönfélébb érvek hangoztak el. Esett szó például arról, miként lehetne elosztani a reméltnél is nagyobb adóbevételeket. A pluszpénzek elköltésére az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) is meglenne a maga ötlete?
– Előre kell bocsássam, hogy a számvevőszék nem döntéshozó szervezet. Az ÁSZ legfontosabb feladata, hogy az állam gazdálkodása kapcsán ellenőrzéseket végezzen és elemzéseket készítsen. Az elmúlt évek ilyen típusú szakmai munkái azonban lehetőséget adnak arra, hogy akár az adórendszer ügyében is megfogalmazzunk fontos megállapításokat és felvázoljuk a továbblépés lehetséges irányait. Az elmúlt két esztendő költségvetési bevételeinek vizsgálatakor például azt figyeltük meg, hogy a feketegazdaság visszaszorításáért meghozott lépések hatásosak. Eredménnyel működik az on­line pénztárgépek rendszere, és ugyanez mondható el a közúti áruforgalom elektronikus hatósági ellenőrzéséről is. Az eredmény az elmúlt két évben több száz milliárd forintban öltött testet, vagyis ennyivel több adó érkezett az államkasszába annál, mint amennyivel a döntéshozók és a különféle piaci elemzők eredetileg számoltak.

– Ez egyben azt is jelenti, hogy csökkent a magyar illegális szféra?
– Igen, egyértelműen. Az unió felmérése szerint 21 százalék körül mozog a hazai feketegazdaság aránya, míg korábban a mutató 24 százalékon állt. Itt jegyzem meg, hogy bár az illegalitás zsugorodása dicséretes, a célt ez ügyben még biztosan nem értük el. Nyugati szomszédunknál, Ausztriában például alig magasabb 10 százaléknál a nem adózó gazdaság aránya, egyetlen országhatár pedig megítélésem szerint nem elég indok ilyen mértékű különbségre. Ugyanakkor látok esélyt rá, hogy a közeli jövőben újabb százalékokat faraghat le hazánk. Volna is értelme: ha csak 5 százalékponttal csökkentjük a feketeszférát, az nagyjából 500-600 milliárd forintos állami bevételemelkedést hozna. A folyamat emellett komoly járulékos előnyt jelentene a tisztességes gazdasági szereplőknek, így végső soron mindannyiunk számára.

– Az államkasszához érkező összegek – ha jól értem – adóemelés nélkül ugorhatnának meg újabb százmilliárdokkal.
– Igen, a lényeg valahol itt bújik meg. Az adóbevételek növeléséhez nem a kulcsok, a tételek emelése kell, csupán annyi, hogy az állam minden érintettől beszedje a megszabott terhet. Másképpen mondva: egyre inkább szűkíteni kell a szabályok kijátszóinak mozgásterét. Ebből a szempontból az on­line pénztárgépek és a közúti forgalom ellenőrzése, valamint a jövőre tervezett online számlázás bevezetése igen fontos. Leginkább azért, mert az intézkedések hatása – vagyis a milliárdokban mérhető többletbevétel – minden bizonnyal hosszú éveken keresztül, folyamatosan jelentkezik majd. A rendszeres bevétel pedig rendszeres kiadásra is lehetőséget ad.

– Mire gondol, milyen rendszeres kiadást fedezhetne a feketézőktől származó pluszbevétel?
– Olyan intézkedések fedezetét adhatná a feketegazdaság visszaszorításából származó adótöbblet, amely a legális gazdasági szereplők helyzetét segíti. Ilyen hatást főként bizonyos adók csökkentése, esetleges eltörlése keltene. Vagyis a korábban nem adózóktól beszedett pénz adómérséklést szolgálhatna. Úgy vélem, ezeket az összegeket mihamarabb oda kellene adni a jogkövető cégeknek és magánszemélyeknek.

– Az ÁSZ tapasztalatai alapján mely terhek csökkentése járhatna a legnagyobb hozadékkal?
– Az áfa az állam egyik legnagyobb bevételi forrását adja, így az általános kulcs kisebb lefaragása is azonnali és nagy kiesést jelentene. A csökkentés így inkább a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok, valamint a szociális hozzájárulási adó esetében képzelhető el. Ezeknek a terheknek az enyhítése növelhetné a fogyasztást, a megtakarítások nagyságát, élénkíthetné a beruházási kedvet és kedvezően befolyásolhatná a munkaerőpiaci folyamatokat. A döntés persze nem az ÁSZ dolga, a végső elhatározás a választott politikai szereplők joga és felelőssége.

magyaridok.hu
  • Orbán: háborús veszélyhelyzetet hirdet a kormány
    "Látjuk, a háború és a brüsszeli szankciók hatalmas gazdasági felforduláshoz és drasztikus áremelkedésekhez vezettek. A világ egy gazdasági válság küszöbén áll. Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia és meg kell védenie a családok anyagi biztonságát" - jelentette ki a miniszterelnök.
  • Megalakult az ötödik Orbán-kormány
    Megalakult az ötödik Orbán-kormány - Novák Katalin köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről az Országgyűlés keddi ülésén ismertették.
  • Ne kerüljön napirendre a szankciós javaslat az ET ülésén
    Orbán Viktor miniszterelnök azt javasolja az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek, hogy ne kerüljön napirendre a testület következő, május végi ülésén az Európai Bizottság 6. szankciócsomagra vonatkozó, Oroszországgal szembeni javaslata.
MTI Hírfelhasználó