Trócsányi László igazságügyi miniszter méltatásában hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás közjogi kérdéseit feldolgozó hiánypótló munka jelent meg.

A két jogászprofesszor kötete bemutatja a rendszerváltozás időszakának fontos szereplőit, így a pártirányítás gyengülésével párhuzamosan önállósodó és egyúttal elbizonytalanodó utolsó állampárti Országgyűlést, továbbá a kormányt, amelynek fontos szereplői közül Németh Miklós miniszterelnök főként a gazdasági, Horn Gyula külügyminiszter pedig a nemzetközi kérdésekkel volt elfoglalva. Ezért a közjogi átalakulás szakmai kérdéseiben döntő szerephez jutott Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter és munkatársa, Kilényi Géza, későbbi alkotmánybíró - mondta a miniszter.

Trócsányi László szerint az állampártnak ugyanakkor nem volt víziója a közjogi átalakulásról, egyik vezetője, Pozsgay Imre pedig egyre inkább önállósult. A fokozatosan főszerephez jutó ellenzéki erők között ugyanakkor lényeges ellentétek voltak, nem egyszer még egyes pártokon belül is, példa erre az MDF - idézte fel.

Az alkotmányozó nemzetgyűlésről és az alkotmányozásról szólva a miniszter azt emelte ki: hamis illúzió azt gondolni, hogy a pártok a választás után meg tudtak volna egyezni egy alkotmányban, mert éles ideológiai ellentétek voltak közöttük. A kétkamarás parlament gondolatának sem volt megfelelő támogatottsága.

A választások utáni helyzetről a miniszter úgy vélekedett: a sok kétharmados törvény veszélyeztette az ország kormányozhatóságát, ezért nem volt más lehetőség: vagy nagykoalíciónak, vagy a legnagyobb ellenzéki és kormánypárt paktumának kellett létrejönnie.

Az MDF-SZDSZ paktum három lényeges eleméről is beszélt a szakember. A kancellári rendszer bevált, stabil kormányzást eredményezett, ma már senki sem kérdőjelezi meg. Az államfő parlament általi választását illetően a miniszter szerint a kötet szerzői hezitálnak, illetve mintha inkább a közvetlen elnökválasztást részesítenék előnyben. Kétharmados törvényből pedig még a paktum után is túlságosan sok maradt - közölte.
Trócsányi László előadásában kiemelte: a rendszerváltozás időszaka történelmi jelentőségű, megteremtette a lehetőségét annak, hogy egy szabad országban szabadon beszéljünk például közjogi kérdésekről.

Bíró Zoltán, a kötetet kiadó Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) főigazgatója a bemutatón a rendszerváltás közjogi viharait felidézve elmondta: akkoriban még a királyság gondolata is felmerült. "Az én álláspontom az volt, hogy amíg nem találunk egy Hunyadit, addig maradjunk a köztársaságnál" - jegyezte meg.

A Retörki mintegy négyszáz oldalas kiadványában Kukorelli István, volt alkotmánybíró, az ELTE tanszékvezetője dolgozta fel az Országgyűlés 1985-1990 közötti időszakát, az 1990-es MDF-SZDSZ paktumot követő alkotmánymódosítást és az Alkotmánybíróság létrejöttét, jellemzőit. Tóth Károly, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvetője elsősorban az alkotmányozó nemzetgyűlés, a kétkamarás parlament, a kétharmados törvények és az államfői jogkörök problémájával foglalkozott a kötetben.