Bemutatták A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai című kötetet
Kukorelli István, Tóth Károly: A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai című kötetét Budapesten, az ELTE jogi karán mutatták be.
2016. június 2. 09:43
Trócsányi László igazságügyi miniszter méltatásában hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás közjogi kérdéseit feldolgozó hiánypótló munka jelent meg.
A két jogászprofesszor kötete bemutatja a rendszerváltozás időszakának fontos szereplőit, így a pártirányítás gyengülésével párhuzamosan önállósodó és egyúttal elbizonytalanodó utolsó állampárti Országgyűlést, továbbá a kormányt, amelynek fontos szereplői közül Németh Miklós miniszterelnök főként a gazdasági, Horn Gyula külügyminiszter pedig a nemzetközi kérdésekkel volt elfoglalva. Ezért a közjogi átalakulás szakmai kérdéseiben döntő szerephez jutott Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter és munkatársa, Kilényi Géza, későbbi alkotmánybíró - mondta a miniszter.
Trócsányi László szerint az állampártnak ugyanakkor nem volt víziója a közjogi átalakulásról, egyik vezetője, Pozsgay Imre pedig egyre inkább önállósult. A fokozatosan főszerephez jutó ellenzéki erők között ugyanakkor lényeges ellentétek voltak, nem egyszer még egyes pártokon belül is, példa erre az MDF - idézte fel.
Az alkotmányozó nemzetgyűlésről és az alkotmányozásról szólva a miniszter azt emelte ki: hamis illúzió azt gondolni, hogy a pártok a választás után meg tudtak volna egyezni egy alkotmányban, mert éles ideológiai ellentétek voltak közöttük. A kétkamarás parlament gondolatának sem volt megfelelő támogatottsága.
A választások utáni helyzetről a miniszter úgy vélekedett: a sok kétharmados törvény veszélyeztette az ország kormányozhatóságát, ezért nem volt más lehetőség: vagy nagykoalíciónak, vagy a legnagyobb ellenzéki és kormánypárt paktumának kellett létrejönnie.
Az MDF-SZDSZ paktum három lényeges eleméről is beszélt a szakember. A kancellári rendszer bevált, stabil kormányzást eredményezett, ma már senki sem kérdőjelezi meg. Az államfő parlament általi választását illetően a miniszter szerint a kötet szerzői hezitálnak, illetve mintha inkább a közvetlen elnökválasztást részesítenék előnyben. Kétharmados törvényből pedig még a paktum után is túlságosan sok maradt - közölte. Trócsányi László előadásában kiemelte: a rendszerváltozás időszaka történelmi jelentőségű, megteremtette a lehetőségét annak, hogy egy szabad országban szabadon beszéljünk például közjogi kérdésekről.
Bíró Zoltán, a kötetet kiadó Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) főigazgatója a bemutatón a rendszerváltás közjogi viharait felidézve elmondta: akkoriban még a királyság gondolata is felmerült. "Az én álláspontom az volt, hogy amíg nem találunk egy Hunyadit, addig maradjunk a köztársaságnál" - jegyezte meg.
A Retörki mintegy négyszáz oldalas kiadványában KukorelliIstván, volt alkotmánybíró, az ELTE tanszékvezetője dolgozta fel az Országgyűlés 1985-1990 közötti időszakát, az 1990-es MDF-SZDSZ paktumot követő alkotmánymódosítást és az Alkotmánybíróság létrejöttét, jellemzőit. Tóth Károly, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvetője elsősorban az alkotmányozó nemzetgyűlés, a kétkamarás parlament, a kétharmados törvények és az államfői jogkörök problémájával foglalkozott a kötetben.
A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
Csengey mint ikon is fontos volt az MDF-nek, farmeröltönyt viselt, hosszú haja, szakálla volt, a fiatalokat vonzotta ezzel a megjelenéssel.
Jó párost alkottak 1989. március 15-én a televízió előtt Cserhalmi Györggyel: a színész Kiáltványt olvasott fel Csengey beszéde előtt.
A brüsszeli bürokrácia „hülyét csinált" magából, és kiderült, hogy semmilyen normatív jogi szempont nem támasztja alá a Brüsszelből érkező jogállamisági kritikákat és kifogásokat. Ezek mögött kizárólag durva politikai szándék áll, az európai baloldal és magyar "dollárbaloldal" politikai támadási szándéka - mondta Deutsch Tamás.
Végtelenül aljas és felháborító a korrupciótól átszőtt EU parlamentje, valamint elnöke miatt feddhetetlenséggel ugyancsak nem jellemezhető bizottságának újabb aknamunkája Magyarország ellen – rögzíti Alvincz József.
A „mainstream", a média fősodrata azt sugallja, hogy el kell vetni a régit, a nemzeti érték nem érték, a multikulti a trend. Ehhez a véleményhez Csurkának volt néhány szava, ami persze kiverte a biztosítékot az ellenfeleinél. Egy biztos: jóslatai beváltak, félelmetes előrelátással bírt. A mainstream média szemében Csurka ma nem divatos, sőt veszélyes – fogalmaz Bakos Katalin filmrendező.