Egyértelműsít és alkotmányos a terrorveszély-helyzetre vonatkozó javaslat
Az Amnesty International tegnapi közleménye alapján láthatóan nincs tisztában a különleges jogrend fogalmával.
2016. május 12. 15:27

A különleges jogrendek lényege, hogy egy külső vagy belső, rendkívüli esemény következtében a társadalom életében beálló súlyos zavart az állam szintén rendkívüli eszközökkel kezelhessen. Ez azért szükséges, mert egy „alkotmányon kívüli” helyzetet – legyen az külső támadás, lázadás, elemi csapás vagy terrortámadás – az állami szervek nyilvánvalóan képtelenek lennének alkotmányos eszközökkel elhárítani. Így a különleges jogrendek az egész alkotmányos rendhez képest speciális szabályként viszonyulnak és végső céljuk, hogy az állam és a társadalom minél előbb visszatalálhasson a normális működési rendhez.

Ennélfogva valamennyi különleges jogrend bevezetése esetén a ma hatályos szabályok alapján nem csak, hogy korlátozni lehet az alapvető jogokat, de azok gyakorlását – egyes kivételekkel – teljes egészében fel is lehet függeszteni. Mindennek fényében az Alapjogokért Központ szerint az Alaptörvény terrorveszély-helyzetre, mint új különleges jogrendre vonatkozó módosítása összhangban van a vonatkozó általános alkotmányos előírásokkal és éppen, hogy a szabályozás egyértelműsítését szolgálja.

Az Amnesty International tegnapi közleménye alapján viszont láthatóan nincs tisztában a különleges jogrend fogalmával, ennélfogva alaptalan kritikákat fogalmaz meg az Alaptörvény tervezett módosításával kapcsolatban. Az ugyanis a jelenleg is létező öt különleges jogrend közé egy újat, a terrorveszély-helyzetet iktatná be, melyre természetesen szintén vonatkoznának a különleges jogrendek fent említett, általános alapelvei. Így az Alaptörvény – és a korábbi, ideiglenes Alkotmány – azon szabályai is, melyek szerint egy különleges jogrend, például szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az arra jogosult személy vagy szerv egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ráadásul egy állam mindezt az Amnesty által közelebbről meg nem határozott „nemzetközi emberi jogi előírásokkal” összhangban teheti, mivel azok kifejezett felhatalmazást adnak, hogy különleges jogrend esetén el lehessen térni az általános szabályoktól.

Azonban az Amnesty-nek nem csak az általános kereteket, de a részletszabályokat – így például a terrorveszély-helyzet „homályosságát” – illetően sincs igaza. Egyrészről látni kell, hogy a különleges jogrendek egyike sem tartalmaz pontos definíciót arra nézve, hogy mi minősül például „külső fegyveres támadásnak” vagy „ipari szerencsétlenségnek”. Másrészről a „terrortámadás” jogi fogalma kapcsán a javaslat indokolása egyértelműen rögzíti, hogy annak meghatározásakor Btk. szerinti „terrorcselekmény” irányadó. Ezt a tényállást pedig 37 éve ismeri a magyar jogrend.

Mindemellett az AI szerint az is sérti a „vonatkozó nemzetközi előírásokat”, hogy a javaslat „lehetőséget adna, hogy a katonák az erőszakos cselekmények elleni fellépésük során fegyvert használjanak”. Ez a javaslatban természetesen nem általános, kötelező érvényű előírás, hanem csak akkor léphet életbe, „ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő”. Az Amnesty érzékelhetően azzal sincs tisztában, hogy a honvédség jelenleg is fegyverhasználati joggal vehet részt erőszakos cselekmények elhárításában szükségállapot idején. A módosító javaslat pusztán azt tisztázza, hogy ha ilyen erőszakos cselekmények terrortámadással összefüggésben történnek, ennek elhárításában szintúgy részt vehet a honvédség. Az AI vonatkozó kritikájából tehát valójában azt lehet kiolvasni, hogy szerintük a rendszerváltás óta hatályos szabályok – miszerint szükségállapot idején a honvédség felhasználható – sem felelnek meg a nemzetközi standardoknak.

Alapjogokért Központ
MTI Hírfelhasználó