Kezdődik a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál
Dedikálásokkal együtt több mint 400 programmal, mintegy 200 új kötettel és 600 résztvevő szerzővel, tudóssal és művésszel várják az érdeklődőket a Millenáris parkban.
Utoljára frissítve: 2016. április 21. 17:20
2016. április 21. 09:52

A fesztivál idei díszvendég országa Szlovákia, ennek apropójára 18 kiadó gondozásában jelennek meg szlovák szerzők művei magyar fordításban. A 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált délután Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Marek Madaric szlovák kulturális miniszter nyitja meg.

Többek között a Saul fia című film alapjául szolgáló könyvet, Umberto Eco utolsó regényét, Albert Camus egyik főművének újrafordítását és Jonathan Franzen új regényét, összesen tizenöt kötetet jelentet meg az Európa Könyvkiadó a csütörtökön kezdődő 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra.

Gideon Greif Könnyek nélkül sírtunk című könyve a második világháború talán legkülönlegesebb túlélőivel foglalkozik: a Sonderkommandók életben maradt tagjaival - mondta el az MTI-nek M. Nagy Miklós, az Európa Könyvkiadó igazgatója, hozzátéve: az izraeli történész fontos forrása volt Nemes Jeles László Saul fia című Oscar-díjas filmjének.

A neves holokausztkutató munkája az auschwitz-birkenaui Sonderkommandó életben maradt tagjaival készült beszélgetéseket tartalmazza: ezek a nagyrészt zsidókból álló munkacsapatok elsősorban a meggyilkoltak holttesteinek elégetését végezték, fogvatartóik parancsára. Gideon Greiffel és Nemes Jeles László filmrendezővel szombaton a Könyvfesztiválon Veiszer Alinda beszélget, majd a szerző dedikáláson is részt vesz.

Sokan leghíresebb regényeihez, A rózsa nevéhez és A Foucault-ingához hasonlítják a két hónapja elhunyt Umberto Eco utolsó regényét, a Mutatványszámot, melyet Barna Imre fordításában a Könyvfesztiválra jelentet meg az Európa - mondta el a kiadó vezetője. M. Nagy Miklós hozzátette, a krimiszerű történet főhőse, egy politikai botrányokkal foglalkozó lap szerkesztője megdöbbentő információ birtokába jut: Mussolini helyett valójában a dublőrét végezhették ki 1945-ben, így a fasiszta diktátor Dél-Amerikába menekülhetett.

A 2015-ös Könyvfesztivál díszvendége, Jonathan Franzen ismét nagyregénnyel jelentkezett: a Tisztaság nagy ívű, kontinenseken és évtizedeken átnyúló, többgenerációs történet. A világhírű amerikai író utolérhetetlen a családi és személyes kapcsolatok ábrázolásában, friss munkájában azonban olyan aktuális témák is felbukkannak, mint a mindenütt jelen lévő internet hatása - hívta fel a figyelmet a kiadóvezető.

A magyar közönség új fordításban és címmel veheti kézbe Albert Camus talán leghíresebb regényét, amely franciául L'étranger címmel jelent meg, majd 1948 óta számtalan magyar kiadást ért meg Közöny címen. M. Nagy Miklós emlékeztetett arra, hogy az Európa Kiadónál hagyománya van a világirodalmi klasszikusok újrafordításának, tavaly például Salinger Zabhegyezőjét jelentették meg Barna Imre munkájában, Rozsban a fogó címmel.

Camus regényét a kiadó most Ádám Péter és Kiss Kornélia új fordításában adja közre. A friss magyar kiadás címe - Az idegen - az eredeti francia pontos fordítása, ahogyan Ádám Péter és Kiss Kornélia munkája is sokkal pontosabban, ugyanakkor mai nyelven adja vissza Camus humorát, erotikáját.

Szvetlana Alekszijevics Csernobili ima című könyve a csernobili katasztrófa harmincadik évfordulójára időzítve jelenik meg magyarul. A Nobel-díjas fehérorosz írónő két évtizedet szánt a téma feldolgozására: egyaránt beszélt olyan emberekkel, akiket rögtön a katasztrófa után a helyszínre rendeltek, és özvegyekkel, akiknek csak a kitüntetések maradtak. Alekszijevics kötetében éppúgy feltűnnek a kommunizmust sokszor őszinte hittel megélő, életüket feláldozó, egyszerű hősök, mint a katasztrófát napokig eltitkolni igyekvő, ezáltal szinte az egész világot veszélybe sodró rezsim képviselői.

M. Nagy Miklós egyik személyes kedvenceként szólt Kazuo Ishiguro új művéről: Az eltemetett óriás a kora középkori Britannia titokzatos tájain vezeti át az olvasót. A brit-japán szerző fantasy elemeket is tartalmazó, Artúr király halála után játszódó története egyszerre szól az emberi felejtésről és az emlékezet győzelméről.
Az internet és a közösségi média mára minden behálózó hatalma Franzen nagyregényében is feltűnik, Dave Eggers A Kör című kötetében azonban a fő motívummű válik. A regény fiatal hősnője egy kaliforniai számítástechnikai cég lelkes dolgozója, egy idő után azonban rádöbben, hogy munkahelye a rohamosan fejlődő technológia segítségével veszélyesen nagy hatalmat képes gyakorolni az emberek élete felett.

A modern társadalmak elitjének életmódjáról szól a holland Herman Koch Nyaraló úszómedencével című könyve, míg az évek óta Nobel-várományosként emlegetett, izraeli Ámosz Oz Júdás című, új regényének színhelye a kettéosztott Jeruzsálem. Rakovszky Zsuzsa fordításában jelenik meg a Booker-díj történetének legfiatalabb díjazottja, Eleanor Catton A fényességek című regénye; Günter Grass utolsó könyve, A végességről pedig elsősorban rövid írásokat tartalmaz.

Az Európa kínálatából nem hiányoznak a magyar szerzők sem: Egressy Zoltán, Háy János és Vámos Miklós prózája mellett Gergely Ágnes új versei jelennek meg a Könyvfesztiválra.

Megnyílt a 23. rendezvény

Szlovákia díszvendégsége esélyt jelent magyarok és szlovákok számára, hogy jobban értsük és ismerjük, mit és miként látnak, gondolnak ma északi szomszédunknál - mondta az emberi erőforrások minisztere a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál csütörtöki megnyitóján.

Balog Zoltán beszédében kiemelte: napjainkban, a világban tapasztalható veszélyek idején a szokásosnál is nagyobb a tétje annak, hogy jól értsük egymást, erősítsük, ami összeköt és oldjuk mindazt, ami elválaszt.

"Közép-Európa összetartozás" - fogalmazott a miniszter. "Összeköt minket Márai, Hudec, Kafka, Krleza, Musil, Freud, Koestler vagy Bartók, akárcsak a helyek, a folyók, a hegyek, a városok, a családi emlékek, a történelmi események" - hangsúlyozta az Emmi vezetője.

A miniszter reményét fejezte ki, hogy egyre több lesz azoknak a könyveknek a száma, amelyeket egymásnak írunk, és talán eljutunk oda is, hogy közösen írunk könyveket múltról, jelenről és jövőről. Megemlítette, hogy 2010 óta több mint duplájára nőtt a magyarországi szlovák tannyelvű köznevelési intézményben tanuló fiatalok száma, ez "egyfajta nemzetiségi reneszánsz első lépéseit" jelenti.

Balog Zoltán azt mondta, a hazai könyves szakma megállta a helyét a fesztivál eddigi csaknem negyedszázada alatt, újra és újra megszületnek a válaszok az egyre gyorsabban változó világ kihívásaira, a fogyasztói szokások megváltozására.

Csak az olyan igazán fontos és jó ügyek tudnak ilyen hosszú időn át komoly embertömegeket megmozgatni, és fontos találkozásokat létrehozni, mint amilyen a könyvfesztivál.

"Nagy utat járt be a fesztivál, a kezdetektől a nemzetközi könyvpiac térképére kerülésig, az egyik legfontosabb hazai seregszemlévé válásig. A helyszín, a Millenáris park korábban gyár, majd elhanyagolt romhalmaz volt, míg a millennium idején a kulturális rendezvények magas igényének is megfelelni képes helyszínné tettük, ahol izgalmas dolgok történnek" - hangsúlyozta Balog Zoltán.

A miniszter beszédében megemlékezett Kertész Imréről, a közelmúltban elhunyt Nobel-díjas magyar íróról, akitől pénteken vesznek végső búcsút. "Az ő távozásával ismét lezárul egy korszak" - mutatott rá.

Balog Zoltán köszöntötte a jelen lévő Jostein Gaarder norvég szerzőt, az idei könyvfesztivál díszvendég íróját, "aki a filozófia nehezen megismerhető világát nyitotta meg iskolások, fiatalok számára".

Marek Madaric, a díszvendég ország, Szlovákia kulturális minisztere nagy sikernek nevezte, hogy a könyvfesztiválra időzítve negyven szlovák könyvet sikerült magyarra lefordítani, holott évente csak kettőt-hármat szoktak. "Az érdeklődés Szlovákia felé abból fakad, milyen jó szintűek kapcsolataink, és azt mutatja, milyen közel állunk egymáshoz. Több tucat jelenlegi szlovák szerző most megtalálhatja az utat a magyar olvasókhoz. Ehhez sok ember támogatása kellett, elsősorban a fordítók kiváló munkája".

A szlovák miniszter nagyon megtisztelőnek, presztízsértékűnek nevezte, hogy Szlovákia ilyen kiemelt szerephez jutott a könyvfesztiválon.

"Számunkra ez kihívás, alkalom bemutatni kultúránkat, viszonyunkat szövetségesünkhöz, szomszédunkhoz. Nagyon fontos volt a magyar könyvkiadók együttműködési készsége a szlovák irodalom bemutatásához, a könyvek eljuttatása a magyarországi boltok polcaira" - mondta Marek Madaric.

Kitért arra, hogy a két nép együtt hozta létre a régi Magyarország kultúráját is, "olykor egymással viszálykodva, de ma együtt alakítjuk az európai kultúrát". Beszámolt arról, hogy néhány hete Esterházy Péter Harmonia caelestisét olvassa szlovákul, és szerinte a harmónia lehetősége most a budapesti könyvfesztivál résztvevői számára is adott. "Az irodalom által a kölcsönös tisztelet és barátság is kialakul" - fogalmazott a miniszter.

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó