A Nagykörúttól a metróalagutakig
A franciák már 2002-ben is próbálkozhattak
Az Alstom 2002-ben elbukott a nagykörúti villamosok tenderén, de négy évvel később már a francia cég vitte el a 2-es és 4-es metróvonalak járműbeszerzésének 65 milliárd forintos üzletét. A 2002 és 2009 közötti Medgyessy–Gyurcsány-kormányok idején számos korrupciógyanús beruházásról, pártfinanszírozási ügyről írt a hazai és a nemzetközi sajtó.
2016. április 7. 08:57

A budapesti 2-es és 4-es metróvonalra szánt új szerelvényekre 2005-ben írta ki a BKV Zrt. a tendert. Nyolc cég versenyzett, közöttük a francia Alstomból és az akkor még működő magyar Ganz Transelektróból álló Metropolisz Konzorcium. A társulás végül meg is nyerte a pályázatot, annak ellenére, hogy a Ganz később gyártási szerep nélkül maradt, és eltűnt a teljesítésből. A 264 millió eurós, akkori árfolyamon 65 milliárd forintos metrókocsi-szerződést 2006. május 30-án írták alá.

A dokumentumon a BKV Zrt. mint ajánlatkérő részéről Aba Botond vezérigazgató, a nyertes ajánlattevők részéről Zal Sahbaz üzletfejlesztési elnökhelyettes, Michael Anderson üzletfejlesztési igazgató, Karda László vezérigazgató és Ács Sándor igazgatósági elnök neve szerepel. A szerződést Demszky Gábor jelenlétében szignálták a felek, a papíron ott van Budapest akkori főpolgármesterének aláírása is. Később, 2010 őszén, az új fővárosi vezetés rengeteg problémával szembesült a szerződések kapcsán.

Tarlós István főpolgármester a legfőbb ügyészhez fordult azután, hogy a BKV 2010 októberében felmondta a francia Alstom céggel 2006-ban kötött szerződéseket. A francia céggel később új, Budapestnek előnyösebb, jogilag megfelelő megállapodást sikerült tető alá hozni.

Az Alstom sajátos üzleti fogásai a Hagyó-perben is szóba kerültek. Atkári János volt főpolgármester-helyettes 2011-es tanúvallomása szerint „aggályosnak mondható” befolyásolási kísérlet történhetett 2002-ben, a nagykörúti villamosok tenderének idején is. A vallomás szerint Demszky Gábor akkori főpolgármester négyszemközt azt mondta Atkárinak, hogy tudomására jutott – Mesterházy Ernőn, a tanácsadóján keresztül –, hogy Josef Bleckenwegner, aki az Európai Beruházási Bank (EIB) akkori közép-európai ügyekért felelős vezetője volt, a tender egyik résztvevőjével tárgyalt egy bécsi cukrászdában.

Az EIB akkor úgymond olcsó hitelt kínált a villamosbeszerzéshez Budapestnek. Az interneten is elérhető vallomás szerint a befolyásolási kísérlet Atkári szerint az Alstomot érintette, a francia vállalatcsoport egyik képviselőjével találkozhatott Josef Bleckenwegner. A pályázatot végül a Siemens nyerte a most is futó Combino járműtípusával. Ami Mesterházy Ernőt illeti, mint másodrendű vádlottat januárban felmentették az ellene emelt vád alól a Hagyó-ügy elsőfokú ítéletében. Az indoklás szerint esetében mindössze egy eredménytelen befolyásolási cselekmény volt megállapítható.

„Az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel”

A metrókocsi-beszerzés idején Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök, aki 2004 őszén egy belső puccs eredményeképpen váltotta a 2000-ben a francia Becsületrenddel is kitüntetett Medgyessy Pétert a kormányfői székben. A lemondását megelőző napokban Medgyessy Péter a koalíciós SZDSZ-t korrupciós ügyekkel vádolta meg, és Csillag István gazdasági miniszter leváltását szorgalmazta. Az osztrák sajtó 2006-ban, majd 2008-ban is kiemelten foglalkozott azokkal az értesülésekkel, hogy az osztrák Strabag építőipari konszern egyes magyar pártokat „pénzadományokkal” segített.

magyaridok.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Ha lejönnek a havasokból
    Bizalmi kérdés, szavahihetőnek tartjuk-e a történészt, amikor azt állítja: igyekszik sokoldalúan bemutatni a különféle élethelyzeteket. Ablonczy Balázst különösen foglalkoztatja, mi mindent fed el Trianon. Traumákról, tévhitekről, illúziókról is olvashatunk a napokban megjelent Ismeretlen Trianon című könyvében.
  • A Magyarország elleni propagandaháború újabb fejezete
    A nyugati média szemében egyfajta kulturális eretnekségnek minősül, hogy a magyar kormány nem hajlandó alávetni magát az Európai Uniót vezető személyiségek tekintélyének, sem a hollywoodi ultraprogresszív konszenzusnak.
  • Az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus történészi szemmel
    Mérföldkő - kiszabadították a katolikus világtalálkozó emlékezetét a tévhitek és a marxista történelemértelmezés fogságából.
MTI Hírfelhasználó