Húsvét: a megszabadító Jézus Krisztus ünnepe
A világ kereszténysége a Megváltó feltámadására emlékezik
A húsvét, a kereszténység legnagyobb ünnepe Krisztus feltámadásáról, az emberiség megváltásáról szól – ebben minden hívő egyetért. A különböző felekezetek és a népi vallásosság azonban más-más oldaláról ragadja meg az ünnepet.
2016. március 26. 12:10

Ha a húsvétról akarunk beszélni, a böjttől kell elindulnunk Kruppa Levente, a Rózsák téri görögkatolikus templom parókusa szerint, hiszen – mint mondta – minden ünnep kulcsa a felkészülés. A bizánci rítusú katolikusok nyugati társaiknál nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy az ünnepet megelőző hetekben önmegtartóztatást gyakoroljanak. Különösen szigorú a böjt minden szerdán és pénteken. Nagypénteken csak kenyeret és vizet vehetnének magukhoz a hívek, viszont az idei év különleges, mivel Mária örömhírvételének ünnepe most nagypéntekre esik.

– Ez egy különleges együttállás: egy napon emlékezünk meg arról, hogy Mária hírül vette Jézus foganását, és arról, hogy Krisztust megfeszítették – mutatott rá a görögkeleti pap. Hangsúlyozta: a húsvét szerinte nem egyetlen napról szól, hanem egy hosszú folyamatot jelöl, ami az ember testi és lelki megtisztulását szolgálja.

– A böjt a számadás ideje. A húsvéttal pedig elérkezik a megszabadulásé, amit Krisztus kereszthalála és feltámadása hozott el számunkra – fejtette ki Kruppa Levente. Hozzáfűzte: érdekesnek tartja a locsolkodás szokását, mivel az egyház évszázadokon keresztül csak nagyszombaton keresztelt, a népszokás és az egyházi hagyomány itt tehát valamiképpen összekapcsolódik.

Pénzes Péter kiskőrösi református lelkipásztor kérdésünkre a húsvét kereszténység előtti gyökereit emelte ki. Mint mondta: a zsidó pászkaünnep a szabadító Isten ünnepe volt, s nem véletlen, hogy Krisztus elfogatása, megfeszítése és feltámadása erre az időre esett.

– Isten kétezer évvel ezelőtt feláldozta magát az emberekért, s megmutatta, hogy a bűn legyőzhető, hogy létezik az örök élet, hogy van feltámadás, és ezzel megszabadított mindnyájunkat – fogalmazott Pénzes Péter. A lelkipásztor a római katolikus és protestáns szokások különbözőségéről szólva megjegyezte: a protestánsoknál kevésbé hangsúlyosak a külsőségek, s ez abban is megnyilvánul, hogy a húsvétot nem előzi meg szigorú böjt. Ez viszont nem jelenti a lelki felkészülés, az elcsendesedés, a ráhangolódás elhanyagolását. Ebben az időszakban különösen nagy a jelentősége az úrvacsorának, amely egyszerre fejezi ki Krisztus és a hívek, valamint a gyülekezet belső közösségét – tette hozzá a lelkipásztor.

Végezetül megjegyezte: nem ért egyet azzal, hogy a nagypéntek lenne a protestantizmus legnagyobb ünnepe, hiszen a kereszthalál elválaszthatatlan a feltámadástól: a kettő együtt fejezi ki a húsvét örök üzenetét. Azt, hogy Krisztussal van jövőnk, és csak vele.

A kezdeti időktől fogva az apostolok minden héten megemlékeztek az utolsó vacsoráról, Krisztus szenvedéséről és feltámadásáról. A húsvét csak fokozatosan, a kereszténység első századainak folyamán vált kitüntetetté – idézte fel az ünnep régmúltját Horváth István Sándor atya. A zalalövői római katolikus plébános és az e-vangélium szolgáltatás ötletgazdája kérdésünkre elmondta: a középkorban inkább a nagypéntek és a kereszthalál került előtérbe, azóta viszont a római katolicizmus inkább húsvétvasárnapra, a feltámadásra, az örömhírre, a reményre helyezi a hangsúlyt. Szerinte az ünnep egy időtlen üzenetet hordoz, mégpedig azt, hogy Jézus Krisztus feltámadásával bizonyosságot nyert: a szenvedés nem hiábavaló, van örök élet. A plébános hangsúlyozta: a húsvéti népszokások egy része nem kapcsolódik szorosan a kereszténységhez, ám természeti jellegüknél fogva mégis ugyanúgy a megújulást, az újjászületést hirdetik. Vidéken egyébként a népi vallásosság szép példáival is találkozhatunk ilyenkor, Zalában például szokás, hogy az asszonyok hajnalban kimennek a temetőkbe, ahogy valaha Jézus sírjához is elvonultak, és gyertyákat helyeznek a sírokra a feltámadás jeleként.

A népi és egyházi hagyományok sajátságosan fonódtak össze a csíksomlyói passiójátékban. Erről már Medgyesy-Schmikli Norbert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Történettudományi Intézetének tanára beszélt. Tőle tudjuk, hogy az első, rendszeresen nagyközönség előtt is játszott, magyar nyelvű színi előadások éppen a húsvéthoz kötődnek, Krisztus szenvedéstörténetét jelenítették meg a Szentírás és a Szenthagyomány alapján.

– A passiójátékok szövegét a csíksomlyói ferences gimnázium szerzetestanárai írták csíki székely nyelvjárásban, s a tanulók adták elő nagypénteken. 1721 és 1786 között folyamatosak voltak az előadások, ezzel pedig az európai kultúrkörben a középkori misztériumjátékok legkésőbbi képviselői voltak. Térben pedig a legtávolabbiak, mivel Csíksomlyótól keletre hasonlóra nem volt példa – magyarázta a történész.

Érdemes megjegyezni: több mint 200 év után először 2008-ban a PPKE Boldog Özséb színtársulata mutatott be eredeti nyelvjárásban összeállítást ebből a XVIII. századi hagyománykincsből.

Magyaridok.hu
  • A családtámogatások emelkednek a választás után
    Orbán Viktor a látogatása során elmondta: bevált az összes támogatási forma a családoknál. Ezért április után, ha a Fidesz megnyeri a választást, a kormány meghosszabbítja, sőt kiegészíti és fel is erősíti a családtámogatásokat.
  • 78 EP-képviselő a brüsszeli klímahisztéria ellen
    A baloldal az utóbbi hetekben mindent bevet, hogy a saját kudarcos zöldideológiáját érvényesítve megfossza az atomenergiát és a földgázt a zöld minősítéstől.
  • Jelentősen bővültek a szociális támogatások
    Az elmúlt években nagyobb mértékben bővültek a szociális támogatások, mint amilyen mértékben bővült a magyar gazdaság - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kedden a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Hodászon, ahol átadta a családok felújított átmeneti otthonát.
MTI Hírfelhasználó