Júliustól az állam veszi át a HÉV-et
A HÉV és a városhatáron túlra közlekedő buszjáratok üzemeltetését július 1-jével veszi át az állam. A főváros által az agglomerációs közlekedés fenntartására január 1-jétől kifizetett pénzt visszamenőleges hatállyal megkapja. Az agglomerációs járatok üzemeltetési költsége évi 15 milliárd forintjába került a fővárosi önkormányzatnak. A mindössze évi négy és fél milliárdos jegyárbevétel mellet több mint tízmilliárdos vesztesége volt Budapestnek az önként vállalat szolgáltatáson.
2016. március 19. 07:34

Az állam július 1-jével veszi át a HÉV üzemeltetését a BKV-tól – jelentette be a Kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette: a korábbi megállapodásnak megfelelően a főváros visszamenőleg megkapja az agglomerációs közlekedés fenntartására 2016 első félévében fordított költségeket. A tárcavezető azt ígérte: az átvétel semmilyen nehézséget nem jelent majd az utasoknak.

A Magyar Közlöny február 25-i számában megjelent kormányhatározat szerint a magyar állam havi ötszázmillió forint előleget fizet a fővárosi önkormányzatoknak a HÉV-ek működtetéséért január elsejétől legfeljebb június végéig. Az utólagos elszámolás a még kidolgozás előtt álló új közszolgáltatási szerződéses rendszer módszertana szerint zajlik majd. A kormány ígéretet tett arra is, hogy a működtetés során felmerülő, máshonnan meg nem térülő kiadásokat megtérítik a szolgáltatásokat végző társaságoknak.

A határozat értelmében a főváros ingyen adja át a HÉV-üzletágat az államnak. Az állami szerepvállalás megalapozhatja azt, hogy európai uniós támogatással fejlesszék a HÉV infrastruktúráját és járműparkját. Az agglomerációs közúti közösségi közlekedésben döntő részben már jelenleg is néhány éve beszerzett, korszerű, kényelmes buszok szolgálják ki az ingázókat. A kormánydöntés értelmében a Budapest környéki elővárosi közösségi közlekedés megrendelője és lebonyolítója egyaránt az állam lesz.

Tarlós István, Budapest főpolgármestere tavaly december 22-én, Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott tárgyalása után jelentette be, hogy Budapest a jövőben nem foglalkozik az agglomerációs közlekedés finanszírozásával. Az agglomerációs járatok üzemeltetési költsége évi 15 milliárd forintra tehető, a jegyárbevétel évi négy és fél milliárdot hoz. A különbözetet idáig törvényi kötelezettség nélkül, önkéntesen állta a főváros. Lázár János már a január 14-i Kormányinfón bejelentette, hogy az állam átveszi a városhatáron túli közösségi közlekedést. A fővárossal az átadás-átvételről az állam részéről a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tárgyal. A főváros és az NFM közötti első tárgyalási forduló négy nappal később kezdődött meg. A Fővárosi Közgyűlés január 27-én döntött arról, hogy visszaadja állami kézbe az agglomerációs közlekedés üzemeltetését. Az állam a városhatáron átnyúló buszközlekedést és a szentendrei, a csömöri, a gödöllői és a ráckevei HÉV üzemeltetést veszi vissza Budapesttől. A városhatáron belül közlekedő csepeli HÉV-vonal a főváros kezelésében marad.

Föld alá kerülhet a pályaudvarok egy része A MÁV-nak felül kell vizsgálnia a fővárosi kapacitásait, meg kell vizsgálni, mit lehet a föld alá bevinni, hogy felette zöldterület létesüljön – válaszolta a Déli pályaudvar jövőjét firtató újságírói kérdésre Lázár János tegnap. Hozzátette: a Déli esetleges bezárása, átalakítása esetén Kelenföldet lehet és kell jelentős uniós források felhasználásával fejleszteni. A Nyugati pályaudvar rekonstrukciója kapcsán megjegyezte: a Levegő Munkacsoport tanácsait is figyelembe véve százezer négyzetméternyi zöldterületet alakítanak ki a pályaudvar barnamezős területein. A MÁV-területek tervezett rehabilitációjáról jövő héten számol be a kormány.

magyaridok.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó