Alkotmánybíróság: szemben az árral!
Nincs változás: dübörögnek a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Íme a legközelebb tárgyalandó indítványok.
2016. február 28. 09:24

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének tárgyalandó témái

Közérdekű adat közlése

A Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.594/2014/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó előadja: a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól közérdekű adat közlését kérte. Az elsőfokú bíróság helyt adott a keresetének és adatszolgáltatásra kötelezte. A másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatta és az indítványozó (felperes) keresetét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a kért jelentés az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény  27. § (5) bekezdése alapján tíz évig nem nyilvános, így annak kiadására sem kötelezhető.

Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett döntés sérti az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése szerinti közérdekű adatok megismeréséhez való jogát, mivel a bíróság a kért jelentés egészét döntés megalapozását szolgáló adatnak minősítette, nem vizsgálta, milyen döntés meghozatalával összefüggésben és mennyiben áll fenn a nyilvánosságkorlátozás indokaként felhozott körülmény, illetve hogy nem minősítette adatkezelőnek a jelentést keletkeztető KEHI-t.  (Indítvány.pdf.)

Gondnokság alá helyezés játékfüggőség szenvedély miatt

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2015. évi CXXXIX. törvénnyel módosított 1. § (6a) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

A törvény támadott rendelkezése a bíróság kötelezettségévé teszi, hogy ha az érintett személyt - játékfüggőség, vagy játékszenvedély miatt - cselekvőképességet teljesen, vagy részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezi, akkor erről a tényről, valamint a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról 8 napon belül az állami adóhatóságot értesítse. 

Az indítványozó bíró szerint a támadott jogszabályi rendelkezés alapján nem egyértelmű az adattovábbítással érintett személyi adatok köre, továbbá az nincs összhangban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseivel, figyelemmel a célhoz kötöttség elvére, illetve a személyes adatok védelméhez való jogra. (Indítvány.pdf.)

Ingóértékesítés adójogi szabályai

A Kúria 3/2013. Közigazgatási és Munkaügyi jogegységi határozata alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró szerint az előtte másodfokon folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogegységi határozat sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből levezethető jogbiztonság elvét és a C) cikk (1) bekezdésében megfogalmazott hatalommegosztás elvébe ütközik.Az eljárás hátteréül szolgáló ügyben a költségvetési család bűntettével vádolt vádlott ingóértékesítési tevékenységét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi XCVII törvény szabályai szerint folytatta. Az elsőfokú eljárásban bizonyítékként értékelt két szakértői vélemény közötti eltérést a kúriai jogegységi határozat időközbeni megjelenési okozta. Az előadó bíró álláspontja szerint a Kúria a módosítás előtti Szja. törvényben mutatkozó joghézagot nem volt jogosult jogértelmezéssel rendezni, azt törvénymódosítással lehetett volna csak alkotmányosan szabályozni. (Indítvány:anonim.pdf.)

Adóügy

A Kúria Kfv. I.35.033/2014/4. számú ítélet alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó szerint sérült a fegyverek egyenlősége elvének lényegi eleme a "szóváltásos eljáráshoz való jog". Továbbá sérült a tisztességes eljáráshoz való joga is azzal, hogy a személyi jövedelemadó ellenőrzés során a kiadásai és bevételei között feltárt egyenlőtlenség miatt alkalmazott becslési eljárás keretében tett nyilatkozatait, állításait az adóhatóság nem vette figyelembe, a felülvizsgálati eljárásban pedig a Kúria mindezt a bizonyítás teljes mellőzésével jóváhagyta. (Indítvány.pdf.)

Perköltség megfizetésének érvényesítése

A Fővárosi Törvényszék 61.Pf.634.166/2013/12. számú ítélete, és a PKKB 23.P.91.842/2012/15. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozót keresetét a bíróság elutasította, és perköltség megfizetésére kötelezte. Ekkor jogi képviselője útján pert indított az ELMÜ ellen az eljárás során felmerült költségei (ügyvédi és egyéb költség) megtérítésének érvényesítésére.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott határozatok megsértették az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdésébe foglalt fogyasztók védelméhez való jogát, a XIII. cikk (1) bekezdés 1. fordulata szerinti tulajdonhoz való jogát, valamint a XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való jogát.  (Indítvány: anonim.pdf.)

Adóügyben hozott közigazgatási határozat

Az 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) – 2007. június 9-én hatályos – 4. § (4) bekezdése, 62. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó a NAV adókülönbözet megállapításáról, adóbírság kiszabásáról és késedelmi kamat felszólításáról szóló határozatok ellen fellebbezett. Indokolása szerint a költségek igazolásának kizárólag számlával történő elfogadása a szabad bizonyítás rendszerben korlátozást jelent, aminek célja jelen esetben egy alkotmányos érték, a közteherviselés biztosításának védelme, azonban álláspontja szerint a korlátozás nem felel meg a szükségesség és arányosság követelményének. Hivatkozik még a "fegyverek egyenlősége" követelményére, mivel egy korábbi perben, de ugyanezen ingatlan tekintetében a bíróság elfogadta a szakértői véleményt a költségek igazolására. Nézete szerint a vélelmezett, de bizonyítottan meg nem szerzett jövedelem adókötelezettség alá vonása a tulajdonhoz való jog, a teherbíró képesség szerinti közteherviselés és végső soron az emberi méltóság védelmének megsértését jelenti. 

Állítja: a támadott rendelkezések sértik az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való jogot, a XXIV. cikk (1) bekezdésben foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot, a XXX. cikk (1) bekezdésben foglalt közteherviselés elvét és végső soron a II. cikkben foglalt emberi méltósághoz való jogot. (Indítvány:anonim.pdf.)

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának tárgyalandó témái

Telekadó, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

Délegyháza Község Önkormányzata Képviselő Testülete 45/2011. (XII. 14.), 17/2012. (IX. 28.), 8/2013. (VI. 13.) és a 4/2014. (II. 26.) számú önkormányzati rendeletek elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó részére a helyi adóhatóság a támadott önkormányzati rendeletek alapján telekadó-fizetési kötelezettséget állapított meg. Állítja: a támadott önkormányzati rendeletek sértik a jogbiztonság és a jogállamiság követelményét, a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütköznek, valamint sértik az arányos közteherviselés alkotmányos követelményét is. (Indítvány:anonimizálás.pdf.)

Közérdekű adatigénylés, – csatornaberuházás

A Fővárosi Törvényszék 47.Pf.639.601/2012/6. számú ítélete, valamint a Kúria Pfv.IV.21.099/2013/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint egy önkormányzati csatornaberuházással összefüggésben előterjesztett közérdekű adatigénylésének bíróság általi elutasítása sérti az indítványban hivatkozott alapvető jogait.  (Indítvány.pdf.)

Földgáz rendszerhasználati díj, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A földgáz rendszerhasználati díjakról, a rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályairól, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható rendszerhasználati díjakról, valamint a rendszerhasználati díjak alkalmazásának feltételeiről szóló 1/2013. (VII. 11.) MEKH rendelet 45. § (2) bekezdés h) pontja és a 7. melléklet c) pontja elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó - perbeli felperes - földgázelosztási tevékenységet végző engedélyes. A perbeli alperesi hatóság megállapította, hogy az indítványozó kiegyenlítő fizetések tekintetében befizetésre nem kötelezett, de kifizetésre sem jogosult. Az indítványozó keresetében kérte a perbeli alperes jogerős határozatának megváltoztatását. Az elsőfokú bíróság a keresetét elutasította, amely döntést a másodfokon eljárt bíróság helybenhagyott.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott jogszabály sérti a jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság követelményét, a tulajdonhoz való jogot, a jogegyenlőséget és a diszkrimináció tilalmát. (Indítvány:anonimizált.pdf.)

.Erdő felújítási kötelezés

A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.27.501/2013/28. számú ítélete, valamint a 2009. évi XXXVII. törvény 17. § (8) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: a támadott jogszabály által előír újraerdősítési kötelezés sérti az egészséges környezethez, illetve a tulajdonhoz való jogát. Hozzáteszi: a sérelmezett jogszabályi rendelkezés nem felel meg a normavilágosság követelményének, ezért sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát.. Továbbá: a bíróság a támadott ítéletben hatáskörét túllépte, közigazgatási szerv helyett hozott döntést az ügyében, amivel megsértette az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdésében foglaltakat és mivel a közigazgatási határozat hiányában nem élhetett a bírósági döntés ellen jogorvoslattal, ezért az ítélet sérti a tisztességes hatósági, a tisztességes bírósági, illetve a jogorvoslathoz való jogát is. (Ind.kieg. anonim.pdf.)

Tisztességes eljáráshoz való jog értelmezése

Kúria Pfv.IV.20.242/2015/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozók álláspontja szerint a bíróságok döntésük meghozatala során - az Emberi Jogok Európai Bírósága vonatkozó joggyakorlatával ellentétesen - úgy foglaltak állást, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog, illetve ezzel összefüggésben az iratok megismeréséhez való jog, valamint a védekezéshez való jog nem tekinthető személyiségi, személyhez fűződő jognak, ezért a támadott határozatok sértik a jogállamiság elvét, a védelem nem biztosítása tekintetében pedig az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdésében és II. cikkében foglaltakat.

Álláspontjuk szerint a hivatkozott jogok a személyiségi jog részei, vagyis az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való jog körében, a polgári jog keretei között védelemben kell részesülniük.Atámadott határozatok azért is alaptörvény-ellenesek, mert a Kúria döntésével megtagadta a magyar jog alapján a magyar bíróságok előtti eljárás lehetőségét, mivel kimondta, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog nem a Ptk. szabályai szerint érvényesíthető személyiségi jogot jelent. (Indítvány.pdf.)

Párhuzamossági moratórium

A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (Nsztv.) 8. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a Kúria Knk.IV.37.718/2015/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezés és a kúriai határozat, amely az általa benyújtott népszavazási kérdés hitelesítését megtagadta sérti a népszavazáshoz való jogot, vagyis ellentétes az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdésével. Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény ne korlátozza a kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzlet nyitvatartási idejét?" (Indítvány.pdf.)

Kártérítés

A Kúria Pfv.III.21.475/2014/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó - perbeli felperes - gyermekénél születését követően egészségügyi rendellenességet állapítottak meg, amely az indítványozók álláspontja szerint a perbeli alperesi intézmény szülészeti osztályának mulasztásából eredt, mivel az nem a lehető legnagyobb gondossággal járt el a szülés folyamán. Keresetében nem vagyoni kártérítés megfizetését kérte. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a támadott ítéletében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mivel a mulasztások és a károsodás között nem talált ok-okozati összefüggést. 

Az indítványozó szerint a Kúria támadott ítélete sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, a jogorvoslathoz való jogot, és a testi egészséghez való jogát is. (Indítvány: anonimizált.pdf.)

Kisajátítás

A Kúria Kfv.III.37.055/2015/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó ingatlanát a Pest Megyei Kormányhivatal határozattal kártalanítás fejében kisajátította a MÁV vasútvonal építése miatt. Az indítványozó a határozattal szemben keresetet terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság a keresetét elutasította, a felülvizsgálati kérelem során eljáró Kúriai ítélet hatályában fenntartotta. 

Az indítványozó álláspontja szerint sérült az Alaptörvény XIII. cikkének (2) bekezdésébe foglalt tulajdonhoz való joga, mert a kártalanítás összege olyan alacsony volt, hogy azt nem lehet teljesnek tekinteni, azonban tárgyalás hiányában ezt nem tudta bizonyítani, valamint sérült az Alaptörvény XVIII. cikkének (1) bekezdésébe foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, mert a bíróság nem tartott külön tárgyalást az ügyében. Sérült továbbá a B) cikk (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elve, és az abból levezethető jogbiztonság elve, mert a Kúria döntésében megjelenő jogi érvelése ezen alapjogot sértette meg azzal, hogy azt mondta ki, hogy jogszabályi tiltó rendelkezés hiányában kifogásolni nem lehet a bíróság fenti eljárását. (Indítvány.pdf.).

Bartha Szabó József
  • Elhunyt Bolberitz Pál
    Életének 80., áldozópapságának 55. évében, október 25-én hajnalban a XXIII. János Szeretetotthonban visszaadta lelkét Teremtőjének Bolberitz Pál Széchenyi-díjas római katolikus pap, teológus, egyetemi tanár – tájékoztatta szerkesztőségünket Depaula Flavio, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseki titkára.
  • Bayer Zsolt: Varju, a Würfli Egon
    A DK nevű válogatott alelnöke és szertárosa azt találta mondani, hogy szerinte 2006-ban, a Gyurcsány-kormány idején demokrácia volt.
  • Harminc éve bénították meg az országot a taxisok
    A rendszerváltozás utáni első komoly válság kapóra jött a baloldali sajtónak, hogy a hangulatot az épp munkába állt MDF-kormány ellen fordítsa.
MTI Hírfelhasználó