A nagyközönségnek építik újjá a Budavári Palotát
Az MSZP-sek úgy kritizálnak, hogy 2004-ben döntöttek a rekonstrukcióról.
2016. február 19. 08:25

Folyamatosan politikai bunkósbotként használja a baloldali ellenzék a nemzeti Hauszmann-tervet, pedig a szocialisták már 2004-ben határozatba rögzítették a Budavári Palota felújítási határidejét és személyi felelőseit. L. Simon László szerint tarthatatlan, hogy több millió turista keresi fel évente a várat, de csak tizedük kíváncsi az ott lévő múzeumokra, ezért a felújítás a kulturális turizmus szempontjait figyelembe véve történik. A Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára szerint térdig érő romok helyett hasznosítható várakra van szükség.

A szocialisták 2004-ben kormányhatározatban rögzítették a Budavári Palota felújítási munkáinak határidejét és személyi felelőseit – nyilatkozta a Magyar Időknek L. Simon László. A Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára hozzátette: a kormányhatározat még állami reprezentációs feladatok ellátásáról is szólt, ami a baloldal mai támadásai tükrében válik izgalmassá. Ellenben abban mindenki egyetért, hogy a budai Vár évtizedek óta halogatott rendbetétele, átgondolt rekonstrukciója a korszak legjelentősebb műemléki, kulturális és turisztikai beruházása.

Az államtitkár szerint elődeik is szerettek volna megbirkózni ezzel a hatalmas feladattal, de bele sem tudtak kezdeni. – Világos, hogy ha már megcsinálni nem tudták, és most úgy tűnik, nekünk sikerül, igyekeznek támadni, lejáratni, politikai célokra felhasználni a nemzeti Hauszmann-tervet, ugyanúgy, ahogy a Várkert Bazár kapcsán is tették – emlékeztetett. – A Várkert Bazár a kritikák ellenére mára a főváros meghatározó kulturális találkozóhelye lett. Amire jelenleg Budavári Palotaként tekintünk, az a szocializmus ideológiájával is átitatott, erősen átépített épületegyüttes – jegyezte meg L. Simon László.

Az államtitkár szerint érdemes a második világháború előtti és a mostani fotókat összehasonlítani, amiből bárki könnyen megállapíthatja, hogy soha nem nézett ki így a palota. Ezért a kormány vissza szeretne térni a kiegyezés utáni, Hauszmann Alajos tervei alapján létrejött épületegyütteshez. Erről az állapotról pontos tervek, fotók, filmfelvételek állnak rendelkezésre. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy egy olyan királyi palotáról van szó, amit rezidenciaként, napi szálláshelyként nem használt az utolsó két király – Ferenc József és IV. Károly –, viszont a budapesti polgárok adományából épült, és a két világháború között is látogatható volt.

Az eddig elkészült tervek szerint Hauszmann XIX. századi palotája azonban nemcsak helyreállítható, de mai funkciókkal is megtölthető. Ráadásul úgy, hogy közben a ma még a föld alatt lévő középkori romok is láthatóvá tehetők, vagy éppen vissza lehet építeni olyan elemeket – például a lovardát vagy a testőrségi palotát –, amelyeket meg lehetett volna menteni, csak a szocializmusban „egyszerűbb” volt elpusztítani őket.

L. Simon László szerint meg lehet oldani, hogy a tervezett kormányzati funkciók és a tömeges turizmus ne sértsék egymást a Várnegyedben. – A világ számtalan egykori uralkodói rezidenciája tölt be jelenleg kormányzati funkciót is, miközben turisták tömegei keresik fel, gondoljunk csak a prágai várra vagy a bécsi Hofburgra – mondta el. Hozzátette: a nemzeti Hauszmann-terv egyik fontos feladata, hogy a különböző érdekeket összehangolja.

Az államtitkár szerint nemcsak a turizmusra és a kormányzati funkciókra kell tekintettel lenni a terv megvalósítása során, hanem a Várnegyedben lakók érdekeit éppúgy figyelembe kell venni, mint a Várhegy természeti értékeinek megőrzését. Alaptalannak tartja a kultúrpolitikus azokat a félelmeket, hogy bizonyos kormányzati funkciók Várba telepítése túlzott forgalmat generálna. Szerinte az igazi forgalmat a jelenleginél két-háromszor nagyobb látogatótér és az új funkciók miatt érkező nagyszámú turista fogja jelenteni.

Nem véletlen, hogy a Hauszmann-terv egyik hangsúlyos eleme a Várnegyed közlekedésével és megközelítésével foglalkozik – ennek jegyé­ben hamarosan újabb 300 férőhelyes mélygarázs nyílhat meg a területen. L. Simon László leszögezte: a felújításnál a kulturális turizmus igényeinek a kiszolgálása a fontos szempont, hiszen jelenleg azzal szembesülnek, hogy évente több mint 3,5 millió turista keresi fel a palotát, de ezeknek csak kevesebb mint tíz százaléka lép be az ott található múzeumokba, azaz csak kívülről nézi meg az épületet.

Nem csak a Budavári Palota újul meg, nyeri vissza az 1944–1945-ös ostrom előtti fényét. A nemzeti várprogram előkészítésén, helyszínekre való lebontásán is folyamatosan dolgozik a Forster Központ. – Fontos elvünk, hogy hamisítani nem lehet, azaz csak olyasmit építhetünk újjá vagy vissza, ami bizonyíthatóan létezett korábban is – nyilatkozta az államtitkár. Hozzátette: ez történt például a diósgyőri vár rekonstrukciója során is, ami hatalmas lendületet ad a miskolci turizmusnak.

A budai rekonstrukciót érő kritikák nagy részének politikai bunkósbot jellegét jól mutatja: a nemzeti várprogram esetében senki sem vitatja, hogy egy szépen helyreállított, jól hasznosított vár sokak számára érdekes, sokakat ösztönözhet a visszatérésre, ez pedig adóbevételeket generál és munkahelyeket teremt. Térdig érő romok csak kivételes esetben jelenthetnek komoly turisztikai vonzerőt.

L. Simon László beszámolt arról is, hogy hasonlóan halad a nemzeti kastélyprogram. Nyolc kastély uniós pályázatát tavaly év végen nyújtották be, és készülnek az újabb pályázatok, tervek, megvalósíthatósági tanulmányok. – Nem kezdhetünk hozzá egyetlen kastély felújításához sem úgy, hogy ne tudnánk, mi lesz bennük a rekonstrukció után – jegyezte meg. Sőt szerinte azon is el kell gondolkodni, a majdani funkciók mennyiben járulhatnak hozzá az épület későbbi fenntartásához, a környék gazdaságának élénkítéséhez.

Mivel ez komplex feladat, minden helyszínről külön, az ott élők, a turisztikai és a műemlékes szakemberek bevonásával dönt a kulturális kormányzat. Nyilvánvaló: nem lehet minden kastélyból múzeum, ezért vizsgálják, hogy van-e mindenhol elegendő szálláshely, mert a vendégéjszakák, a belföldi turizmus növelése a kormány számára rendkívül fontos.

Csontváryt a világnak is látnia kell

A Lázár János által említett Csontváry Múzeum helye még nyitott kérdés, a miniszter úr egy ötletpályázatot szeretne kiírni – tudtuk meg L. Simon Lászlótól. Pécsre múlt héten visszatért az a 37 Csontváry-kép, amelyeket a Magányos cédrus – Csontváry géniusza című kiállításhoz kért kölcsön a kulturális kormányzat. A volt Honvéd Főparancsnokság épületében január 31-én bezárt tárlaton azonban ennél jóval több festmény volt látható, amelyek szintén visszakerültek a tulajdonosaikhoz. Az államtitkár szerint a közel 115 ezer látogató és az utolsó hetek érdeklődése azt mutatta, hogy még sok tízezren nézték volna meg az évtized kiállítását. A Gulyás Gábor által összeállított csodálatos anyag kapcsán megjegyezte, hogy az elmúlt hét hónap sikere igazolta: Csontváry Kosztka Tivadar az egyik legizgalmasabb, a világ számára bemutatásra méltó magyar festő.

magyaridok.hu
  • Magyarország nem fordulhat vissza
    Orbán Viktor kifejtette: a Magyarország előre megy, nem hátra mondatban benne van az a küzdelem, amelyet Magyarország az elmúlt 12 évben folytatott, hiszen 2010-ben egy csődbe jutott ország volt, az országot "kivéreztették és tönkretették". De "nagyon kemény munkával 12 év alatt a korábbi baloldali kormányzás hibáit és bűneit Magyarország kijavította" - mutatott rá.
  • Az orosz medve nem játék
    2021-ben Belaruszban egy olyan destabilizációs akció történt, amely meglehetősen hasonlított a 2014-es, kijevi forradalomnak nevezett puccsra. Az orosz vezetés most hamarabb ébredt, és gyorsan rea­gált. Fehéroroszország esetleges elvesztését konkrét nemzetbiztonsági fenyegetésként kezelték.
  • Nemzeti Régészeti Intézetet alapítanak
    A kormány hosszas szakmai előkészítés és egyeztetés után döntött arról, hogy a Várkapitányság Régészeti és Tudományos Igazgatósága a Nemzeti Múzeum részévé váljon, így ismét az MNM végezheti a régészeti örökségvédelmi feladatokat a lelőhelyek felderítésétől a feltáráson és feldolgozáson át a közönségkapcsolatokig - közölte a múzeum pénteken az MTI-vel.
MTI Hírfelhasználó