Az amerikai és az európai migrációs kihívásokról tartottak pódiumbeszélgetést az Alapjogokért Központ rendezésében szerdán Budapesten.

A beszélgetés előtt Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ operatív igazgatója és Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelősfelelős államtitkára mondott köszöntő beszédet. Sztáray Péter elmondta: a magyar kormány migrációs politikája változatlan: a határvédelemre, a menedékkérelmeknek a schengeni határon kívüli beadására és arra épül, hogy nem a migránsokat kell beengedni az országba, hanem odavinni a segítséget, ahonnan a jobb élet reményében elindultak az emberek.
   
Egyúttal sajnálatát fejezte ki, hogy az Egyesült Államokat jelenleg kormányzó Biden-adminisztráció ezt nem így látja. Hozzátette: Nyugat-Európában viszont az utóbbi kilenc évben rájöttek, hogy a külső határt a magyar példához hasonlóan talán mégis védeni kellene, de ezt csak részben teszik meg; azt pedig nem ismerik el, hogy Magyarországnak kezdettől fogva igaza volt ebben a kérdésben.
   
Robert Law, az America First Policy Institute Belbiztonsági Központjának igazgatója Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzőjének kérdéseire válaszolva elmondta, kutatóintézetében olyan kormányzati tapasztalatokkal bíró emberek dolgoznak, akik már Donald Trump elnöksége idején is szakpolitikák kidolgozásával és törvények előkészítésével foglalkoztak. E szempontból sajnálatosnak nevezte, hogy választási győzelmét követően Biden elnök 94 esetben törölte el rendeleteivel azokat a sikeres intézkedéseket, amelyek többek között az illegális bevándorlást és a határvédelmet is szabályozták. Így történhetett meg - tette hozzá - , hogy a Trump elnöksége idején havonta mért 50-80 ezer illegális bevándorló helyett ma már 200-300 ezren érkeznek, ami azt jelenti, hogy három év alatt 11 millió ember érkezett ellenőrizetlenül az Egyesült Államokba, óriási közbiztonsági és egészségügyi, valamint anyagi problémákat okozva az adófizetőknek.
   
A legbotrányosabbnak azt nevezte, hogy Biden elnök eltörölte azt a közigazgatási szabályozást, mely szerint elbocsáthatóvá vált az államapparátusból az a hivatalnok, akiről bebizonyosodott, hogy nem végezte jól a munkáját, a hibáit pedig orvosolni kellett. A határvédelem szempontjából ez úgy valósult meg, hogy van ugyan elég ember a határ megvédésére, de a Biden-kormány őket csak arra használja, hogy a megállítás helyett menedzseljék a migrációt. Ebben nagy szerepet vállalnak Amerikában is azok az NGO szervezetek, amelyek előre megsúgják a migránsoknak, mit kell mondaniuk ahhoz, hogy vonat- vagy buszjegyet, illetve ellátást kaphassanak az amerikai adófizetők pénzén.
   
Robert Law kiemelte, hogy nagy számban érkeztek ellenőrizetlenül Amerikába köztörvényes bűnözők és drogcsempészek is, de a Biden-kormányzatnak ez sem volt elég; hiszen a korábban Trump elnök által elindított déli határkerítés-építést nemcsak leállíttatta, hanem az arra beszerzett, értékes vasbeton és egyéb anyagokat is eladták.

Elmondta azt is, hogy már a demokrata párti nagyvárosok, New York és Chicago sem tudja már ellátni a nagy számban odaérkezett migránsokat, így előbb Biden elnök segítségét kérték, majd a Trump bevezette korábbi szabályokat próbálták leporolni és rögtönzésszerűen alkalmazni. Robert Law szerint tényleges határvédelem csak Texas államban folyik, de Biden elnök ezt is jogi úton támadta meg, ám egyelőre nem járt sikerrel.
   
Koskovics Zoltán a beszélgetés végén azt kérdezte az amerikai vendégtől, hogy szerinte miért folytat ilyen belpolitikát az amerikai elnök. Robert Law szerint ennek három oka van: a demokraták mögött álló tőkés csoportok nagy hasznot húznak abból, hogy a beözönlő új munkaerő sokkal olcsóbban dolgozik nekik; másrészt új, majd nekik hálás szavazóbázist látnak a migránsokban. És mindezt annak a távlati, ideológiai elképzelésüknek a jegyében teszik, melynek révén egy ultraprogresszív országgá kívánják átformálni az Egyesült Államokat.