Győri Enikő európai uniós ügyekért felelős külügyi államtitkár, valamint saját értékelését közölte az EU egy hete befejeződött soros magyar elnökségéről a European Voice című brüsszeli hetilap csütörtökön utcára került legfrissebb számában.

A brit Economist-csoporthoz tartozó, az EU-intézményektől független, de kizárólag uniós ügyekkel foglalkozó újságban a magyar államtitkár úgy fogalmazott: bár nem biztos, hogy mindenki Jerzy Buzek európai parlamenti elnök értékelését visszhangozza majd, amely szerint a magyar elnökség parlamentbarát volt, erősebb és jobb Európát hagyott maga után, senki nem kérdőjelezi meg az elnökség odaadását.

Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt félév jelszava szerint Magyarország erősebb Európa építésén kívánt dolgozni, külön figyelve az emberi tényezőre. Az ennek érdekében tett erőfeszítések közül kiemelte a gazdasági együttműködés és a bővítés ügyét, valamint - az "emberi" oldalon - a most elfogadott roma stratégiát. Mint jelezte, a gazdasági válságra adott válasz csakis "több Európa", azaz szorosabb együttműködés lehet. Ami pedig a bővítést illeti, Horvátország csatlakozási tárgyalásainak lezárásával az elnökség szerinte azt bizonyította, hogy még mindig érvényes az unió eredeti létcélja, a kontinens békéjének megerősítése, és megakadályozta a bővítés megtorpanását is.

Saját értékelésében a European Voice azt írta, hogy az elnökség (a médiatörvény miatti) "rossz start után komoly haladást" ért el. Magyarország a lap szerint a professzionális elnökség útját választotta: visszafogottság, kevésbé látványos jelenlét, de kemény, aprólékos munka. Kis állam létére Magyarország kiemelkedő eredményeket is elért, mint a roma- és a Duna-stratégia, a horvát csatlakozás, a schengeni bővítés előrevitele, haladás a belső piac mélyítésében. Energia- és környezetvédelmi ügyekben a lap szerint az elnökség vegyes teljesítményt mutatott, míg a gazdasági együttműködés terén eljutott, ameddig lehetett.

Az Európai Parlament és az elnökség együttműködésére a lap szerint mindvégig rányomta bélyegét az ellentmondásos médiatörvény, majd az új alkotmány körüli vita, ugyanakkor a tényleges elnöki munka terén a képviselők is elismerték a magyar teljesítményt.