Szombaton Romhányban eltemették Barabás Miklóst, a Magyar Távirati Iroda örökös tudósítóját, aki 88. életévében, egy hete hunyt el. Pályafutása a hírügynökségi újságírás több mint 6 évtizedén ívelt át, több nyelvről fordította, írta és szerkesztette a hírügynökség anyagait. Emellett több fontos világesemény helyszínéről, sok jelentős nemzetközi eseményről számolt be a világ különböző pontjairól. Tudósított egyebek között Helsinkiből, Bécsből, Genfből. A Nógrád megyei település temetőjében Flesch István, az MTI Külpolitikai Főszerkesztőségének egykori vezetője méltatta az elhunyt életútját. Emlékeztetett arra, hogy Barabás Miklós - aki 66 évvel ezelőtt kezdte meg pályafutását az MTI-ben - már évtizedekkel ezelőtt a szerkesztőség Nyugattal foglalkozó részlegének "tartóoszlopaként" több nyelvből és szép magyar stílusban készített míves sajtóanyagokat. Később már szerkesztőként tanfolyamokon adta át tudását a fiatal munkatársaknak, emellett szerkesztő-turnusvezető, 1983-tól pedig az MTI angol-német nyelven megjelentetett lapjának főszerkesztő-helyettesi feladatait látta el 1987-es nyugdíjazásáig, majd 1992 nyarától nyugdíjasként a Panoráma szerkesztőség munkatársaként dolgozott.
 
Barabás Miklós 1922. május 12-én született Budapesten. 1943-ban a budapesti tudományegyetem jogi karán diplomázott, majd 1944. január 1-jén lett az MTI munkatársa, s a rádiófigyelő részlegnél kezdett dolgozni. 1944 őszén innen hívták be tényleges katonai szolgálatra. Budán került szovjet hadifogságba, ahonnan majdnem négy és fél év után tért haza, s 1949. július végétől ismét az MTI-nél dolgozott. "Racionalizálás" címén 1954 őszén elbocsátották, és csak 1956 decemberében vették vissza. Továbbra is a Külpolitikai Főszerkesztőségen dolgozott - előbb fordító-újságíróként, majd 1964-től szerkesztő-turnusvezetőként.
 
Barabás Miklós több könyvet írt. 2006-ban jelent meg a Tévúton (Ne tovább, emberiség!), majd 2008-ban A remény záloga című műve. Magyarra fordította Adolf Hitler: Asztali beszélgetések - Monológok a vezérkari főhadiszálláson (1941-44) című művet, valamint Gerald Suster: Generálisok - a történelem legjobb és legrosszabb hadvezérei című könyvet.
 
Munkásságát az MTI 2001-ben életműdíjjal ismerte el. 2006-ban az MTI fennállásának 125. évfordulóján rendezett ünnepségen külön köszöntötték, mint aki az aktív munkatársak közül akkor a leghosszabb ideje dolgozott a hírügynökségnél. 2009-ben elnyerte az MTI örökös tudósítója címet.