Az Európai Roma Stratégia jövőjéről, valamint az áprilisban - Córdobában, a spanyol EU-elnökség szervezésében - tartandó második Európai Roma Csúcstalálkozó napirendjéről tartott vitát kedden Strasbourgban az Európai Parlament (EP). Diego López Garrido spanyol EU-ügyi államtitkár úgy vélekedett, hogy - megfelelő, integrált megközelítéssel - az uniós strukturális alapok jelentős mértékben hozzájárulhatnak a romák társadalmi befogadásához. A jelenlegi operatív programokat azonban mindenképpen módosítani kell a 2014-től kezdődő tervezési időszakban. Hangsúlyozta, hogy az európai és regionális szintű roma érdekképviseleti szerveket egyaránt be kell vonni a folyamatba. Viviane Reding emberi jogi biztos az Európai Bizottság képviseletében arról beszélt, hogy bár az európai közösség számos eredményt ért el - így elfogadta a romák társadalmi befogadásának közös alapelveiről szóló nyilatkozatot, illetve útnak indította az Európai Roma Platformot -, rengeteg még a tennivaló. Közölte, hogy az Európai Bizottság a következő hetekben közleményt bocsát ki a romák társadalmi befogadásával kapcsolatos eddigi tevékenység tanulságairól.
 
Járóka Lívia fideszes EP-képviselő - az európai néppárti képviselőcsoport nevében, az EP egyetlen roma tagjaként - hozzászólásában sürgette, hogy az Európai Unió a nem kötelező erejű jogi eszközökön túllépve, szilárd normatív alapon álló közösségi stratégiát alakítson ki a romák társadalmi befogadása érdekében. Szerinte a hátrányos megkülönböztetés elleni nemzetközi és nemzeti jogszabályok hatékonyabb alkalmazása mellett a romák társadalmi befogadásának gazdasági szempontjaira is megfelelő hangsúlyt kell helyezni, hiszen a romák munkaerőpiaci és oktatási integrációja a tagállamok egyik elsődleges gazdasági érdeke is.
 
A roma ügy nem Közép- és Kelet-Európa problémája, hanem egész Európáé - hangsúlyozta felszólalásában Göncz Kinga szocialista EP-képviselő. Szükségesnek mondta, hogy készüljenek hiteles adatokkal alátámasztott felmérések arról, miként járultak hozzá a közösségi támogatások a roma közösségek helyzetének javításához. Ugyancsak elengedhetetlennek nevezte, hogy pontos adatok álljanak rendelkezésre Európa legnagyobb és legkiszolgáltatottabb kisebbségéről, hangsúlyozva, hogy az adatgyűjtés nem sértheti a magánélethez való jogot, az emberi jogokat. Göncz Kinga szerint problémás, hogy az egyes európai országok között érvényben lévő visszafogadási egyezmények nyomán romák tömegeit toloncolják ki, kényszerítik hazatérésre.