B. Nagy Norbert egyike Magyarország öt felsőfokú hajgyógyászának. Maga is páciensként került kapcsolatba jó pár évvel ezelőtt az 1970-es években Dr. Enzo Formentini bőrgyógyász- és biológus professzor által létrehozott tudományággal. Mára, a neves orvosokból és természetgyógyászokból álló képzési háttérnek köszönhetően egyike a legképzettebb szakembereknek, akik a haj élettanának ismeretével rendelkeznek.

Mint elmondta, a bőrgyógyászatból levált önálló tudományág a trichológia. Ez az elnevezés a görög tricho: szőrzet-, hajzattan és a logosz: tan, tudomány szavakból áll össze. Ez az egyik legfiatalabb szakterület, hiszen mindössze 30-35 éves, míg a természetgyógyászat már jó száz éve létezik Európában is, de a kínaiak már ezer éve gyógyítanak természetgyógyászati eszközökkel. Ugyanakkor az ezeréves gyógyítási kultúrát figyelembe véve, rengeteg bőrgyógyászati ismeretet felhasználva dolgozik.

	A fejbőr közelről

A hajnak élettanilag három dologra van szüksége, élelemre, folyadékra és levegőre. Ha valamelyiket nem kapja meg, nem működik optimálisan.

A haj mindig reagál a szervezetünkben végbemenő problémákra – mutat rá a szakember. Ahogy a szem a lélek tükre, úgy a haj a szervezet tükre. A haj állapota tehát képes megmutatni nekünk, hogy a szervezetben milyen gondok vannak. Másként reagál a szervezetben fennálló gyulladásra, hormonális, vagy éppen nőgyógyászati változásra. Az írisz diagnosztikához hasonlóan tehát a haj vizsgálata is segít a szervezetben meglévő zavarok feltárásában. Mivel a hajnak van kora, hossza, nagysága, a hajhagymának is rengeteg fajtája van, ezért beosztható ciklusokra, így elváltozásaiból időre, milyenségre is lehet következtetni.

A hajnak három fázisa van. Első az anagén, azaz élő fázis,  ami nőknél 6-8, a férfiaknál 5-7 év. Ilyenkor növekszik, él és szép a haj. A körülbelül 5 – 15 napig tartó katagén fázis a következő, amikor meghal a haj. A telogén fázis pedig 3- 3,5 hónap, amikor már nem él a hajhagyma, hanem elszarusodik és kifordul a fejbőrből. Ebből adódóan ha valaki azt észleli, hogy hullik a haja, akkor az 3-4 hónappal korábbra vezethető vissza.

Mivel így a hajszál életciklusa negyed év, ezért ennél hamarabb nem lehet orvosolni a gondokat, a kezelések tehát legtöbbször minimum fél évig tartanak.

Vizsgálat közben

B. Nagy Norbert kiemelte, ha valaki hajgyógyászhoz fordul, akkor a problémát ketté kell választani. Külön kell kezelni a kiváltó okot és magát a hajat is. Mivel a haj nem létfontosságú szerv, háttérbe szorul, ha a testünkben bármi olyan probléma lép fel, aminek megoldása lefoglalja a szervezetünk energiáit. Innentől kezdve a hajnak nagyon sok tünete lesz: hullik, sorvad, öregszik a fejbőr. Ez sokszor visszafordíthatatlan folyamat, ami a szervezet más bajainak megszűnésével sem múlik el. Az is előfordul, hogy csupán tünetmentességet lehet elérni, de már az is nagyon nagy segítség lehet. Ha ugyanis folyamatosan tünetmentesen van tartva, és közben sikerül a szervezetnek visszaépíteni az immunrendszerét, akkor a haj problémája is megoldódik. A szervezet képes regenerálni magát, ha segítséget kap hozzá.

Példaként említette erre az öröklött, genetikai férfi kopaszodást. Ilyenkor nem a haj beteg, hanem a fejbőr öregszik gyorsabban. Ha kezelések révén folyamatosan fiatalítjuk a fejbőrt, akkor ez elkerülhető, illetve lassan visszafordítható, de csak azokon a részeken, ahol nincs kifényesedve a fejbőr. Ilyen területen a beültetett haj sem marad meg. A fejbőr kezelése révén azonban  megerősödhet a fejbőr, és ezáltal újra képes lesz a hajhagyma megtartására.

A hajgyógyászatot különböző szakterületeken orvosok oktatják. Mostanra egész Európában kiemelkedő színvonalú a magyarországi képzés. A hajgyógyászok többsége vagy orvosi, vagy természetgyógyászi képzettséggel rendelkezik. Fodrászok és kozmetikusok is megtanulhatják egy szintig, de ebben az esetben is ott van az orvosi háttér mögöttük.

A hajgyógyászok sem tudnak orvosi segítség nélkül dolgozni. Valahol az orvosok és a természetgyógyászok között állnak, mert mindkettő segítségére, tudására szükségük van, mindkettő gyógyítási elvét ötvözik. Mint B. Nagy Norbert kitért rá, elsősorban a fejet gyógyítják, de segítséget tudnak nyújtani abban, hogy milyen orvoshoz forduljon a páciens a tüneteket kiváltó problémával. Ezzel komoly segítséget nyújtanak, hiszen az orvostudomány sokszor igen fájdalmas vizsgálatok sokaságával tudja csak feltárni például egy hajhullás okát, míg a haj előre jelzi egy-egy lappangó betegség meglétét is. 

	A hajgyógyász "patikája"

Bár a bőrgyógyászok is tanulnak a haj lehetséges betegségeiről, sem megfelelő diagnosztikai eszköz, sem megfelelő terápiás készítmény nem áll rendelkezésükre – mutatott rá B. Nagy Norbert. Mint mondta, Európában egyetlen cég van, amely az európai uniós dermatológiai intézetnek az igazolásával természetgyógyászatnak is megfelelő terápiás készítménnyel rendelkezik a trichológia területén, ez a Trihocenter Or Gold termékcsaládja. Minden termék növényi-, gyógynövényi kivonatú, nincs mellékhatásuk. Emellett a szintetikumoknál jóval kevesebb mennyiségben is hatásosak. Ezek a készítmények nem kaphatók kereskedelmi forgalomban.

A termékek eltérő mechanizmussal fejtik ki hatásukat, mint a mindennapos hajápolásban használt társaik. Jó példa erre a hajfürdő, ami a samponnal ellentétben nem biokémiai, hanem biofizikai úton dolgozik. Ez azt jelenti, hogy míg a sampon leoldja a haj első védelmi vonalának számító hidrolipid réteget (savköpenyt), addig a hajfürdő nem. Tenzideket tartalmaz, ami a hidrolipid rétegben is megtalálható. Biofizikai úton bejuttatja azokat a növényi hatóanyagokat a fejbőrbe, amik nagyon koncentráltan tudják a problémákat kezelni. Ugyanez érvényes a balzsam helyett használt pakolásra is. A kettő közötti lényegi különbség az, hogy míg a balzsam a hajszál fizikai építésére szolgál, addig a pakolás a fejbőr kezelésére – mutatott rá a szakember.

A hajgyógyászat elsődleges diagnosztikai eszköz a mikrokamera, amely leggyakrabban 200-as vagy 400-as nagyítású, de más felbontású lehet. A modernebb kamerákban már van sűrűségmérő, zsírmérő, zsíroxigén mérő, valamint a fejbőr hidratációját mérő elem is. Az elmúlt 15 évben a hajgyógyászat és a rendelkezésre álló eszközök is nagyon nagyot fejlődtek hazákban.

Arra a kérdésre, mikor érdemes szakemberhez fordulni, elmondta, bármilyen elváltozást észlelünk a hajunkon, érdemes megkeresni a hajgyógyászt, hiszen az mindig valamit jelez. Például, ha egy nőnek hirtelen nagyon elkezd zsírosodni a haja, majd egy-két év múlva elveszíti a hajállományának 15-20 százalékát, akkor ennek hátterében nagy valószínűséggel a hormonháztartás felborulásából adódó férfikopaszodás áll. Sokszor a fogamzásgátló abbahagyása is előidézheti ezt. Ezek a folyamatok azonban megfelelő, időben történő kezeléssel visszafordíthatók. A kiváltó ok kezelése nélkül azonban nem lehet a hajat sem meggyógyítani.

Átlagosan 3 hónap a minimum, ami egy kezeléshez szükséges. Az, hogy ez idő alatt mennyire intenzív a kezelés, azon múlik, milyen jellegű a probléma. Például a zsíros korpa a közhiedelemmel ellentétben egy bakteriális fertőzés, ami nem látszik szabad szemmel, csak, ha már nagyon elburjánzott. Kezdeti tünete az erős viszketés, zsírosodás, hajhullás. Ez a baktérium beköltözik a tüszőbe és megeszi a hajhagyma alsó puha rétegeit. Mivel ez fertőzés, sűrű, kétnaponkénti kezelést igényel. Ugyanakkor 2-3 hónap alatt megszüntethető maga a fertőzés, utána a fejbőr visszafiatalítása következik, majd a hajhagyma és fejbőr eredeti működésének visszaállítása. Minden esetben az egészséges működés visszaállítása a cél – hangsúlyozta a hajgyógyász szakember.

Mint mondta, tünetmentességről akkor beszélünk, ha ez nem tud visszaállni. Ebben az esetben egy életen át kell kezelni a hajat. Legtöbbször ennek hátterében valami olyan ok áll, ami folyamatosan előidézi a hajproblémát. Ilyen lehet például az otthoni vagy munkahelyi stressz. Csak ennek megszűnésével tud a haj is meggyógyulni.

Bár, mint az kiderült, a haj gondjainak hátterében legtöbbször valami egyéb kiváltó ok áll, a szakember szerint létezik néhány megfontolandó szabály. Tűző napon ne égjen le a fejbőr. Soha ne ázzon meg a hajunk, mert olyankor a védelmi rendszere legyengül és megfázik a fejbőr. Hidegben viseljünk sapkát, de ne túl meleget, mert a beizzadt fejbőr a sapka levétele után megfázhat. Az is fontos, hogy a már említett bakteriális fertőzés, a zsíros korpa elkerülése érdekében ne használjuk más fésűjét. Kiemelte, hogy 5-10 évenként fiatalítsuk meg a fejbőrünket, éppúgy, ahogy a kozmetikusnál az arcbőrünkkel tesszük ugyanezt.