Táplálékallergiáról akkor beszélünk, ha a táplálék, vagy annak összetevője kóros immunológiai reakciót vált ki. A tünetek a táplálék elhagyására megszűnnek.
Táplálék-intolerancia esetén a tünetek ugyanúgy jelentkeznek, de immunológiai eltérés nem alakul ki. Ezt az állapotot pseudoallergiának is nevezzük.

Az élelmiszerek és ételek változatos tüneteket produkálhatnak: hasi fájdalom, puffadás, hasmenés, hányás, étvágytalanság; kiütés, ekcéma; légúti hurutok, orrfolyás, szemirritáció; gégeödéma stb., a tünetek általában azonnal jelentkeznek, de egy-két nap múlva is kialakulhatnak.

A diagnózis felállítása sokszor igen nehéz. A vérvizsgálat és a bőrpróbák mellett az étel-tüneti naplónak van nagy jelentősége. Az étrendi feljegyzésnek tartalmaznia kell, hogy pontosan mikor, mit fogyasztott az egyén, hogyan készült el az étel, milyen fűszereket alkalmazott, valamint rögzíteni kell azt is, hogy a tünetek mikor jelentkeztek, és mi volt maga a tünet. Amennyiben nem sikerül kideríteni, hogy mi felelős a panaszokért szűkítő, vagy bővítő étrendet lehet alkalmazni.

Szűkítő étrend esetén a feltételezett allergéneket sorban elhagyjuk, és figyeljük a tünetek jelentkezését, illetve elmaradását. Bővítő étrendben először csak olyan ételeket adunk, melyek valószínűleg nem okoznak allergiát (pl: pulyka, burgonya, rizs, alma, körte főzve), majd tünetmenteség esetén egy, vagy két új élelmiszert juttatunk be figyelve a tünetek megjelenését.

Allergiát okozhat a tej, a tojás, a gabonafélék, a szója, az olajos magvak, a halak, a zöldségek és a gyümölcsök.
Magyarországon a tejallergia okozza a legnagyobb problémát, mivel ez az egyik alapélelmiszerünk és fontos tápanyagokat tartalmaz. A tehéntej nem helyettesíthető más állatok tejével, mivel szerkezetük nagyon hasonló, így a tünetek azok fogyasztása után is kialakul. A tejet tápszerrel lehet helyettesíteni. A tejallergia főleg csecsemőkorban gyakori. Az étrendből nemcsak a tejet, hanem mindent el kell hagyni, ami tejfehérjét tartalmaz, így a savanyított tejtermékeket, a tejszínt, a vajat, a sajtokat, egyes margarinokat, -felvágottakat, -jégkrémeket, -nápolyikat. A tejallergia nem keverendő össze a tejcukor érzékenységgel (laktózintolerancia). A tejcukor érzékenységben a savanyított tejtermékek, sajtok általában nem okoznak panaszt, lehet vásárolni laktózmentes tejet, illetve laktázbontó enzim is feliratható orvossal.

A tojásallergia is gyerekeknél gyakoribb, általában a fehérjerész okozza. Más szárnyas tojásával nem helyettesíthető. Tojáspótló por alkalmazható az ételek elkészítéséhez.

A gabonák által kiváltott túlérzékenység jelentősége is igen nagy, mivel ezek is alapélelmiszerek. Ez a betegség nem keverendő össze a lisztérzékenységgel (coeliakia). A tüneteket minden kiválthatja, ami gabonafélét tartalmaz, ezért a levesporokra, süteményekre, édességekre is oda kell figyelni.

A szója, mint allergizáló tényező az utóbbi időben tűnt fel, főként a reformétrend elterjedésével. Az élelmiszeripar gyakran alkalmazza, ezért fontos a fogyasztók korrekt tájékoztatása arról, hogy mely élelmiszerben található meg. Olyan listák készülnek, melyekben azok az élelmiszerek vannak feltűntetve, amik biztosan nem tartalmaznak szóját. A húskészítmények, a levessűrítmények, a palacsinta- és piskótaporok is tartalmazhatnak szóját.

A földimogyoró iránti túlérzékenység az egyik legveszélyesebb táplálékallergia. A legtöbb haláleset hozzá fűződik. A sárgaborsó és a babfélék sem fogyaszthatóak ebben a betegségben. A mogyorós csoki, a mogyorókrémek szintén kerülendők. A többi olajosmag is okozhat allergiát, de azok szerencsére kevésbé súlyosak.
A halak és a tenger gyümölcsei is okozhatnak allergiát, mely szintén igen súlyos is lehet.

A zöldségek által kiváltott tünetek sem elhanyagolhatóak. A zeller szintén életveszélyes állapotot okozhat, de a sárgarépa, a petrezselyem, az uborka is felelős lehet a panaszokért. A paradicsom allergizáló hatása érettségével párhuzamosan fokozódik. A burgonya ilyen szempontból jelentéktelen, ezért alkalmazható már csecsemőkorban, mint első adandó zöldség.

A gyümölcsök iránti túlérzékenység jelentkezhet alma, őszibarack, eper, citrusfélék, banán, dinnye, kivi stb. fogyasztása után. Fontos tudni, hogy a táplálékallergiák ún. keresztreakciót adhatnak a pollen-, és más túlérzékenységi reakciókkal. A hasonló fehérjeszerkezet miatt alakul ki ez az állapot.

Leggyakoribbak:
- parlagfű és görögdinnye közötti reakció
- nyírfapollen és alma között
- nyírfapollen és sárgarépa, káposzta között
- tyúktojás és más szárnyasok tojása és tolla között

Mint láttuk, szinte minden ételféleség okozhat allergiát. Panaszainkkal mindig allergológus szakembert keressünk fel, aki velünk közreműködve felállítja a diagnózist. A tüneteket okozó élelmiszereket hagyjuk ki étrendünkből, mert minél többször találkozik szervezetünk az allergénnel, annál súlyosabb állapotot hozhat létre.

Nagy Kinga