Vasárnap, június 16-án több tízezren gyűltek össze a Margitszigeten. Nem fasiszták, nem barna ingesek, nem antiszemiták és nem bűnösök, vezetőik pedig nem bűnözők. Ők a polgári Magyarország hívei, akik csatlakoztak Orbán Viktorhoz és az általa meghirdetett polgári körök mozgalmához. Jókedélyű, mosolygós emberek a fővárosból, a vidék Magyarországáról, s a határokon túlról is.

A mai alkalom ünnep és megemlékezés volt egyszerre: emlékezés azokra, akiket 1958-ban e napon végeztek ki, s azokra, akiket meghurcoltak, megaláztak, ellehetetlenítettek a hatalom szolgái. Balás-Piri László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság alelnöke köszöntő szavaiban emlékeztetett arra, hogy a „homo kadaricus” a Hősök terén született meg, akkor, amikor kihajtották, kivezényelték az embereket, hogy a vezér, Kádár János szavainak tapsoljanak. Olyan időket élünk, amikor újra és újra kísértet járja be Magyarországot, amikor egy olyan bélyeges figurát sikerült a kormány élére állítani, aki már 19 évesen, 1961-ben belépett a belügyminisztérium állományába. Azonban van valaki, akit valóban miniszterelnökünknek tekintünk, akivel talán a kommunizmus utolsó leheletét is sikerül konzervdobozba zárnunk: Orbán Viktor – mondta Balás-Piri László, aki beszéde után a polgári körök nevében is megkoszorúzta a kivégzett hősök sírját.

Közben egyre jöttek az emberek, gyűlt a nép, nemzeti zászlók a magasban. Schmitt Pál nagykövet, budapesti főpolgármester-jelölt érkezett a színpadra. Csapatember, akit 14 közismert személyiségen kívül a polgári Magyarország is támogat, s nem utolsósorban a Fidesz vezette politikai szövetség. Beszédében kiemelte, hogy mennyire fontos az alulról szerveződő, polgári mozgalom, amelyben az emberek lelkükkel, szeretetükkel, ambíciójukkal vesznek részt. Ahol számít a csapatszellem; a mindenki egyért, egy mindenkiért elve. A főpolgármester-jelölt azt szeretné, ha Budapest a kapcsolatok fővárosa lenne: kapcsolat a polgárokkal, a szomszédokkal, kapcsolat a kormánnyal, pártokkal, civil szervezetekkel, s nem utolsósorban kapcsolat a történelemmel, a hagyományokkal, a világörökséggel, s egyben egy ambíciózus jövőképpel is. „Ha hív a nemzet, ott állj elsőnek sorba, ahová feladataid hívnak” – idézte búcsúzóul Széchenyi szavait Schmitt Pál, hozzátéve: „Kész vagyok sorba állni”.

Malgot István, író, szobrászművész felszólalásában felidézte a két választási forduló közötti időszakban történteket, amikor Orbán Viktor közvetlenül fordult a magyar nemzethez. E személyes hang eredménye, hogy ma ilyen hatalmas és erős tömegmozgalommá fejlődött az akkor még csírázó népakarat; s igazi kapcsolat jött létre a nemzet és a nemzet akaratát kifejező vezető között. Malgot István szerint a rendszerváltozás 12 év alatt nem valósulhatott meg a maga teljességében, hiszen az emberek nem szólhattak bele a kívánt mértékben a dolgok menetébe – mostanra azonban eljött az idő, hogy megvalósuljon a közvetlen demokrácia. Az író, szobrászművész kiemelte, hogy mindez csak egy nemzeti összefogás mentén mehet végbe, melyhez meg kell haladnunk a hagyományos jobb- és baloldali gondolkodást: „nemzeti egységet kell létrehozni, hogy egyszer s mindenkorra eltűnjék az idegen ország által kreált hatalmi struktúra”. Egységesíteni kell a jobb- és baloldali értékeket, a nemzeti érdekeket képviselve a vízszintes kapcsolódás mellett függőleges kapcsolódásokat létrehozni, szóvivőket kijelölni, nem tűrni a diszkriminációt – ezek a teendők többek között Malgot szerint.

Kerényi Imre rendező és színigazgató a maga lendületes, lelkes, nem kevés iróniával megtűzdelt stílusával szólította meg az egybegyűlteket, s beszédében következetesen miniszterelnöknek nevezte Orbán Viktort, Szent István Magyarországának örökösét. Azonban van egy másik Magyarország is: a Kun Bélák Magyarországa, amely időről időre keresi identitását, s hol szocialistának, hol szociáldemokratának, hol nemzeti középnek, vagy egyszerűen csak középnek tünteti fel magát. Előbbi befogadó, utóbbi kirekesztő. Egyik megküzdött azért, hogy hatalomra kerüljön, a másik viszont csak idegen segítséggel volt képes erre. „Nem volt ez másképp most sem, s így van ez ma is – mondta Kerényi, aki szerint Szent István országának a polgári körök aktív részvételével tollal, szívvel, ésszel és jókedéllyel kell megvívnia modern szabadságharcát.

Hende Csaba országgyűlési képviselő néhány gyakorlati tanáccsal látta el az egybegyűlt polgári körök képviselőit. Minden várakozásukat felülmúlta az a lelkesedés és gyorsaság, ahogyan minden nap egyre több és több polgári kör alakul; ma már csaknam nyolc ezer polgári kört regisztrált a Demokrácia Központ. Szervezettség és kommunikáció terén még vannak teendők, de minden kezdet nehéz, és ők minden segítséget meg fognak adni, annak, aki csatlakozni kíván a mozgalomhoz. Tájékoztatást adott arról, hogy megjelent a polgári körök lapja, az Utolsó figyelmeztetés, valamint beszerezhető A polgári körök kiskátéja, amely hasznos válaszokat ad a leggyakrabban felmerülő kérdésekre. Ezeken kívül minden szükséges információ beszerezhető a Demokrácia Központban, illetve a Szövetség a nemzetért honlapján, a www.hajramagyarok.hu-n.

Orbán Viktor lépett ezután a tribünre, ingujjban, mosolyogva. Sokáig hangzó taps, de amikor megszólalt, csend lett. A volt miniszterelnök helyzetelemzéssel kezdte beszédét: mára úgy tűnik, a jövő valójában csupa múltból áll, visszajött az egész hálózat, felvonultatva a régi módszerek teljes arzenálját – bizonyítékokat nélkülöző, törvénysértő hatósági eljárások, médiakampány, politikai megrendeléseket teljesítő rendőrség. Kiderült, hogy mégsem üres a kassza, hiába hangoztatták folyton ezt az új kormány tagjai, hiszen hirtelen találtak 300 milliárd forintot az államháztartásban, mintha az valami lelőhely lenne. S kiderült az is, hogy az ígéretek ellenére sok százezer ember mégsem fog teljes összegű minimálbért kapni, nem lesz 50 százalékkal több a fizetése – mondja Orbán Viktor, aki szerint a mai kormány szándékosan rontja a forintot, növeli az inflációt.

Ma a kormány nem csupán a nagytőke oldalán áll, hanem maga a nagytőke alakított kormányt, az államforma már nem köztársaság, hanem részvénytársaság. „Egy forint is el tudja takarni a világegyetem legfényesebb csillagát, ha elég közel tartjuk a szemünkhöz” – utalt arra, hogyan próbálja a kabinet leplezni valódi szándékát. A polgári kormány által kialakított gazdasági modellnek immár befellegzett, s a nemzet határokon átívelő újraegyesítésében is csak magunkra számíthatunk. Hiába volt bizadalmunk, be kell látnunk, hogy az ördög nem alszik, legalábbis nem akárkivel – jegyezte meg a jelenlévők miniszterelnöke, aki szerint nagyon jó, hogy lelkierő dolgában jól áll a polgári oldal, s a mozgalom, a polgári körök szerveződése minden tekintetben sikeres.

Úgy véli: nem tűrhető tovább, hogy a polgári Magyarország ellenfeleit kiszolgáló média egyeduralkodó maradjon, félrevezessen, s hogy lefastisztázzák, „orbánjugendezzék” a mozgalom híveit. Nem tűrhető tovább, hogy gúnyt űzzenek családból, hitből és hazából, ezért meg kell teremteni a nemzet másik nyilvánosságát.

A mai nap bizonyság arra, mondta Orbán Viktor, hogy a polgári erők tudnak egyszerre mozdulni, hogy „akkor is együtt vagyunk, amikor épp nem vagyunk egy helyen”. A napról napra egyre nagyobb és szélesedő mozgalomban több ember kötött szövetséget a nemzetért, mint amennyi tagsága az összes politikai pártnak együttvéve van – jelentette be Orbán, s hozzátette: a mozgalomnak terjeszteni kell, hogy azok az ígéretek hamisak, melyek kolbászból építenének kerítést, hiszen az nem tart egyetlen napig sem, kóbor kutyák laknak jól vele, és a házat aztán nem védi semmi sem. „Sosem lehet eltévedni, ha az ember elhiszi, hogy a csillagok akkor is világítanak, ha néha beborul”.

Végezetül Orbán Viktor összegezte a polgári körök feladatait: a polgári körök hatalmas erőt képviselnek, s nagyon fontos, hogy nem szabad megsérteni azokat, akiket megtévesztettek, nem szabad lemondani róluk, egyetlen emberről sem. A nyilvánosság és a jog erejével meg kell védeni a tisztogatás során eltávolított embereket. Ma már egyre inkább fogy annak a jelentősége, hogy ki melyik pártnak a szimpatizánsa. Ezek továbbra is fontosak, azonban már nagyobb távlatokban kell gondolkodni. Nem versenyezni kell velük, hanem hogy azt nyújtsák, ami eddig hiányzott. 50 év hátránya egy szervezett hátországgal ledolgozható – mondta Orbán Viktor. Végül felkérte a polgári köröket, hogy kezdjék el a felkészülést az önkormányzati választásokra. Vegyék fel a kapcsolatot a pártjaikkal és szervezeteikkel, s ahol nem indul a polgári szövetség jelöltje, ott a polgári körök indítsanak jelöltet – „ne legyen egyetlen faluja, városa az országnak, ahol nincs képviselőjelöltünk”. Semmi sem emel fel, csak az alázat – búcsúzott a volt miniszterelnök utalva arra, hogy a gőg a bukás előhírnöke, ezért kellő alázattal és tisztelettel kell dolgozni.

Orbán beszédének idejére már rég megtelt a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, sokan be sem fértek. A kívül rekedtek a fűben üldögélve hallgatták a szónokokat. Tapstól zengett az egész Margitsziget, s a kihangosítás révén a beszédeket is lehetett hallani mindenhol. A víz vitte a hangot – talán a Duna elviszi az itt elhangzott gondolatokat mindenhová, s ha csak mondatokat, mondatfoszlányokat vagy csak szavakat visz tovább a víz, az is elég. Mert a polgári Magyarország már felébredt és fülel, mindent meghall és többé nem hallgat.

(gondola, -mm-)