Magyarország helyzetét értékelve úgy fogalmazott: hiába volt a bizodalmunk, hiába adtunk egy esélyt. - Békét, nyugalmat ígértek, tisztogatás és bosszúhadjárat lett belőle - közölte a volt kormányfő, hozzáfűzve: a legképtelenebb vádakkal illetik a polgári kormányt és annak döntéseit. Mint mondta: bizonyíték sehol, azok helyett törvénysértő hatósági eljárásokat és médiakampányokat kapnak.

Orbán Viktor kijelentette: a rendőrség politikai megrendeléseket igyekszik teljesíteni. - Mindenki láthatja, visszajöttek, a teljes hálózat, a teljes fegyverzetben, a régi módszerek teljes arzenáljával - fogalmazott. Utalt rá, hogy "hetekig zúdították az országra a rémhírt", hogy üres a kassza, majd bejelentették: 320 milliárdot találtak az államháztartásban.

A minimálbér adómentességével kapcsolatban úgy vélte: hamarosan sok százezer ember lepődik majd meg, amikor a minimálbér teljes összegét mégsem kapják meg. Egy másik ígéretre utalva leszögezte: kellemetlen csalódásban lesz része százezreknek, mert nem lesz ötven százalékkal több a borítékban. Orbán Viktor szerint a kormány már nem is titkolja, hogy szándékosan lerontja a forintot, szándékosan emeli az árakat és növeli az inflációt. Mint mondta, "oda jutottunk, hogy ma már a nemzeti bank függetlenségét fenyegeti veszély". - Ma már nem arról van szó, hogy a kormány a nagytőke oldalán áll saját polgáraival szemben, hanem arról, hogy, maga a nagytőke alakított kormányt - jelentette ki a volt kormányfő.

Megjegyezte, hogy a nemzet határokon átívelő újraegyesítésében is csak magukra számíthatnak. - A mai kormánypártok szinte minden nemzetközi kérdésben rendre az ellenfeleink oldalára álltak, most azzal a jó tanáccsal rukkoltak elő, itt az ideje, hogy a magyarok megtanuljanak kicsik lenni - folytatta Orbán Viktor. - Megindult a magyar gazdák elleni új agrárpolitika gőzhengere is. - Be kell látnunk, hogy az ördög nem alszik, legalábbis nem akárkivel - fűzte hozzá. A volt kormányfő szerint a polgári körök, a Hajrá Magyarország mozgalom minden várakozást meghaladóan sikeres. Mint mondta: a mozgalomban több ember kötött szövetséget egymással a nemzetért, mint ahány tagja valószínűleg az összes parlamenti pártnak együttvéve van. - Nem hirtelen felindulás, hanem eszmék, értékek, magas rendű célok ölelnek egybe bennünket - jelentette ki, hozzátéve: megszületett Magyarország, sőt a Kárpát-medence legszélesebb, legerősebb, legtágasabb politikai ereje.

Szavai szerint mindenki tudhatja: "akkor is együtt vagyunk, ha éppen nem vagyunk egy helyen". A korábban meghirdetett, "a nemzet másik nyilvánosságának" megteremtésével kapcsolatban úgy fogalmazott: ha így folytatjuk, jó esélyük lesz arra, hogy az országos sajtó világában fél év alatt ledolgozzuk ötvenéves történelmi hátrányunkat. A polgári körök legfontosabb teendői közt az összetartást, a szolidaritást, a "szervezett hátország" megépítését és az önkormányzati választásokra történő felkészülést említette. Orbán Viktor azt kérte, hogy azokon a településeken, ahol a jelenlegi ellenzéki pártok nem tudnak jelöltet állítani, a Hajrá Magyarország mozgalom polgári körei állítsanak jelölteket.

Hozzátette: ne legyen egyetlen olyan faluja, városa se Magyarországnak ahol képviselet nélkül maradnak eszméink és értékeink. - Ne bántsuk meg, ne sértsük meg azokat az embereket, akiket megtévesztettek, akiknek a támogatását gyors és könnyű pénz ígéretével megvásárolták - folytatta Orbán Viktor, hozzátéve: "ne mondjunk le egyetlen emberről se, mert nekünk ők nem ellenfeleink, hanem leendő társaink".

A találkozójon Schmitt Pál főpolgármester-jelölt beszédében a arról szólt, hogy a polgár szó Magyarországon ma inkább megoszt, mint integrál, ezzel szemben ő "Budapest polgárainak a mestere" szeretne lenni. Mert mindenki polgár, aki független, szabad, van önbizalma, valamint akarata, hogy a közért tevékenykedjen. Hende Csaba MDF-es országgyűlési képviselő tájékoztatott, hogy a ma már volt kormányfő Dísz téri felszólítása óta nyolcezer polgári kör alakult hazánkban. Balás-Piri László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság alelnöke szégyennek nevezte, hogy Nagy Imre székében olyan ember ülhet, aki 1961-ben – 19 évesen – a Belügyminisztériumban dolgozott.

Malgot István író, szobrászművész szerint Orbán Viktort maga a népfelség tette a mozgalom vezetőjévé. Kerényi Imre rendező, színiigazgató szerint "Szent István Magyarországával szemben a Kun Bélák Magyarországa áll". Schmitt Pál megválasztása esetén középen kíván maradni, független lenni, integratív módon egyesíteni a jobb- és baloldali értékeket; munkájához csapatra, szakértelemre, önbizalomra és összefogásra van szüksége. A szónok kitért arra is: Budapestnek, ahogyan azt a város egyesítésekor megálmodták, a régió központjává kell válnia, e munka elvégzését is feladatának tartja, ha bizalmat kap a tisztségre. Kitért arra is, hogy szemléletváltást tart szükségesnek, elsősorban a főpolgármesteri poszton, ahová szerinte nem pártkatonának, hanem integrálásra képes személynek kell kerülni, s egyben erkölcsi támogatást kért hallgatóságától a kandidáláshoz. Hende Csaba MDF-es országgyűlési képviselő – akit a volt kormányfő a polgári körök szervezésének segítésére kért fel – felszólalásában arról beszélt: Orbán Viktor Dísz téri felhívása óta közel nyolcezer polgári kör jött létre, sikerült a mozgalom működésének alapvető feltételeit megteremteni, noha alig tudnak lépést tartani a viharos ütemű gyarapodással. Balás-Piri László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság alelnöke úgy fogalmazott: Kádár "mindenbe belenyugvó, apró előnyökért engedő népe, ha minimális különbséggel is, de kormányra segítette a maga embereit". A szónok szégyennek nevezte, hogy Nagy Imre székében olyan ember ülhet, aki 1961-ben – 19 évesen – a Belügyminisztériumban dolgozott.
Malgot István író, szobrászművész felszólalásában arról beszélt, hogy a Nagy Imre és társai kivégzésének évfordulóján tartott rendezvény egyben tetemrehívás is; nem csak a gyilkosoké, de azoké is, akik "a gyilkosok örökösei, akik ma hatalmon vannak". A szónok szavai szerint "Orbán Viktort maga a népfelség tette a mozgalom vezetőjévé", és ebben a formációban a közvetlen demokrácia megteremtésének lehetősége csúcsosodott ki. Hangot adott azon álláspontjának is, hogy a valódi törésvonal ma Magyarországon nem a jobboldal és a "balbitorló" pártok, hanem a nemzeti érdekek és értékek képviselői, valamint az idegen eszmék reprezentánsai között húzódik. "Úgy gondolom, egyszer s mindenkorra el kell törölni ezt a hatalmat, mert ez a hatalom nemzetellenes" – fogalmazott Malgot István, akinek álláspontja szerint a nemrég hatalomra került erők a kabinetalakításra, nem pedig négyévi uralkodásra kaptak megbízást, és "a nemzet többsége bármikor megszüntetheti az uralmukat".
Kerényi Imre rendező, színiigazgató szerint "két Magyarország van". Szerinte az egyik "a haza", amelynek őstörténete, 1100 éves hagyománya van, amelybe minden bűn és erény beletartozik, s amely azért maradhatott fenn, mert nemzetalkotó képessége van. "Szent István Magyarországával szemben a Kun Bélák Magyarországa áll" – tette hozzá Kerényi Imre. – A Kun Béláknak egyedül nem megy: mindig idegen segítségre szorulnak." Ez a helyzet áll fenn 1919, 1945 és 1956 után ma is. Mint mondta: Nancy Goodman Brinker budapesti amerikai nagykövet "vérig sértette Szent István Magyarországát", amikor kevéssel megérkezése után antiszemitának nevezte az országot, a Köztársaság téren pedig több időt töltött, mint a Fidesz szombati kongresszusán, ahol alig 23 percet tartózkodott. Hozzátette: elvárja Kovács László külügyminisztertől, hogy jelezze amerikai kollégájának: a diplomata "belpolitikai feszültséget okozott". Kerényi Imre szerint Magyarországon ma a nemzet csendes szabadságharca folyik parlamenti és azon kívüli eszközökkel, vagyis a tollal, a szívvel, az ésszel és a jó kedéllyel.

(MTI nyomán)