A tüntetésen megjelentek szélsőjobboldali ellentüntetők is; közülük több embert előállított a rendőrség.

A tüntetés főszervezője, Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke a Paulay Ede és a Dalszínház utca kereszteződésében felállított pódiumról azt mondta: "nem szabad hagyni, hogy a szélsőjobboldal ellepje az országot, ezért minden demokratának és antifasisztának össze kell fognia".

A szervezet elnöke Dörner Györgynek az Új Színház élére történő kinevezésével kapcsolatban azt mondta: elfogadhatatlan, hogy Tarlós István főpolgármester "strómanságával" újra közintézményeket foglaljanak el "a nyilasok unokái".

Horváth Csaba, az MSZP budapesti elnöke pedig azt emelte ki: most elesett ugyan a kultúra egyik végvára, az Új Színház, de azt újjá fogják építeni, miként az elesett Magyar Köztársaságot is.

A MEASZ demonstrációján a legnagyobb zászló egy régi SZDSZ-es lobogó volt, de uniós, nemzetiszínű és Che Guevarát ábrázoló zászlókat is lengettek. A pódium előtt Együtt a szélsőjobboldal ellen, együtt a köztársaságért" feliratú molinót feszítettek ki.

A rendezvény már véget ért, és a MEASZ által meghirdetett demonstráció résztvevői a Kossuth térre vonultak, hogy ott köztársaságpárti megemlékezést tartsanak. A rendőrség azt kérte, hogy zárt alakzatban vonuljanak a parlament elé, és a menetet biztosították, mert az ellentüntetők sem távoztak el a helyszínről.

A tüntetésen mintegy kétszázan vettek részt, az ellentüntetők pedig körülbelül feleannyian lehettek.

Fischer Ádám a néppárti EP-delegációhoz fordult az új vezetés ügyében

Levélben fordult az Európai Parlament néppárti delegációjának tagjaihoz Fischer Ádám karmester, hogy az Új Színház új igazgatójának hivatalba lépése alkalmából felhívja a figyelmet a kinevezéssel kapcsolatos problémákra.

Erről a magyar művész maga számolt be szerdán Brüsszelben, Peter de Caluwével, a helyi La Monnaie operaház főigazgatójával közösen tartott sajtótájékoztatóján.

A valamennyi néppárti képviselőnek elküldött levélben Fischer Ádám úgy fogalmazott, hogy "Dörner György igazgató ... háziszerzője, a magyar antiszemitizmus doyenje, Csurka István szellemében óhajtja vezetni a színházat". Ijesztőnek nevezte, hogy "a kormányzó párt kapcsolata rasszista és antiszemita csoportokkal láthatóan szorosabb, mint ahogyan a nyilvánosság számára látható, illetve vélelmezhető volt". Azt kérte a frakció tagjaitól, hogy "gyakoroljanak nyomást a Fideszre: hirdessen zéró toleranciát a szélsőjobboldallal szemben".

A karmester a magyar néppárti (Fidesz-KDNP) képviselőknek külön küldött kísérőlevélben úgy vélte, hogy "a magyarországi antiszemita tendenciákról szóló viták esetében előbb tisztázni kell a veszélyes antiszemita megnyilvánulások definícióját is".

Az MTI-nek Fischer Ádám elmondta: célja nem az volt, hogy bárkit is pellengérre állítson. Leszögezte: már akkor úgy gondolná, hogy kezdeményezésével sokat elért, ha levele nyomán párbeszéd kezdődne a témáról.

De Caluwe, a tavaly az év operaházának választott Théatre Royal de la Monnaie főigazgatója a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a kinevezés elleni tiltakozásul február 1-jén szerdán az előadások előtt egy memorandumot olvasnak fel több európai város színházában. Jelezte, hogy az ő intézménye is támogatja ezt a kezdeményezést.

Az MTI birtokába került szöveg - amelyet Markus Kupferblum osztrák rendező jegyez - úgy fogalmaz: "ma Budapesten a város egyik legfontosabb színházát olyan új vezetőknek adják át, akik sok éve nyilvánosan vállalják szélsőjobboldali nézeteiket. (...) Kinevezésük egy tabut tör meg."

Budapest elítélése helyett azonban inkább a tolerancia, a sokszínűség és a szolidaritás melletti elköteleződésre hív fel a memorandum. "Aggasztónak találjuk, hogy számos európai országban olyan politikai erők működnek, amelyek gyűlöletet, megvetést és irigységet szítanak az emberek között. Színházi munkánkkal az a célunk, hogy legyőzzük a társadalmainkat megosztó tényezőket, hogy kíváncsiságot ébresszünk és növeljük az emberek érzékenységét a társadalmi igazságok iránt - a közjóért, a békéért és a szabadságért Európában" - írja az osztrák rendező, aki arra hívja fel a színházi szakmát és a közönséget, hogy együtt ünnepeljék február 1-jén az első európai színházi tolerancia-napot.

Markus Kupferblum információi szerint a memorandumot felolvassák számos bécsi színházban, például a Burgtheater, a Volkstheater és a Schauspielhaus színpadán, Klagenfurtban, Linzben, a müncheni Kammerspielében, a Brüsszeli Nemzeti Színházban, Gentben és Liege-ben, a párizsi Théatre Nanterre-ben, több londoni színházban és néhány spanyol, holland, lengyel, cseh, finn, szlovén és görög teátrumban.

A demokratikus ellenzék együttműködését sürgették a Bibó-társaság megemlékezésén

A demokratikus ellenzéki szervezetek együttműködését sürgették és a köztársasági értékek melletti kiállásra buzdítottak a szónokok a Bibó István Közéleti Társaság szerdai megemlékezésen, amelyet Károlyi Mihály budapesti szobránál tartottak a második köztársaság 1946. február 1-jei megalapításának 66. évfordulóján.

Az este hat órára hirdetett rendezvény csaknem félórás késéssel, azután kezdődött el, hogy a nagyjából száz megemlékezőhöz csatlakoztak mintegy kétszer annyian, azok, akik korábban a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének szervezésében az Új Színház előtt tüntettek Dörner György igazgatói kinevezése ellen. Velük együtt az ellentüntetők is elindultak a Kossuth tér felé, többségüket azonban a környéket lezáró rendőrök nem engedték a Károlyi-szoborig, ők az Országház ellenkező oldalánál ragadtak.

A jelentős rendőri készültség mellett tartott rendezvényt közbekiabálásokkal így is megzavarták ellentüntetők, például akkor kezdtek el pfujolni, amikor a rendezők a támogató szervezetek között a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíciót (DK) is felsorolták. A demonstrálók "nácik, haza!" kiáltásokkal válaszoltak nekik, és kisebb szóváltáshoz vezetett az is, hogy többen fizetett provokátoroknak nevezték az ellentüntetőket.

Kuncze Gábor, az SZDSZ korábbi elnöke a megemlékezésen arról beszélt, hogy az 1989-es rendszerváltást közmegegyezés övezte, és az azt a reményt hordozta, hogy mindenki szabadon élhet. Mint mondta, akkor, de még másfél évvel ezelőtt sem gondolta volna, hogy 2012-ben a köztársaságot kell félteni és védelmezni, mert ilyen rövid idő alatt lebonthatók két évtized eredményei.

A helyszínválasztást azzal indokolta, hogy a Károlyi-szobor a köztársaságot jelképezi, és azt a kormányoldal ugyanúgy el akarja hurcolni a Kossuth térről, ahogyan a köztársaság eszméjét meghurcolta.

Az SZDSZ egykori elnöke a demokratikus ellenzéki szervezetek együttműködését sürgette, megjegyezve: eljön majd az ideje annak is, hogy a köztük lévő sokféleség megmutatkozzon, de ehhez előbb helyre kell állítani a köztársaságot.

Ungváry Rudolf író szégyennek nevezte az új alaptörvény elfogadását, és kijelentette, hogy a demokratáknak el kell utasítaniuk a jelenlegi kormány politikáját. "Ez nem a mi kormányunk, nem a mi rendszerünk" - mondta.

Vitányi Iván korábbi MSZP-s, most független parlamenti képviselő, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció tiszteletbeli elnöke - aki a második világháború alatt részt vett az ellenállásban, a köztársaság 1946-os kikiáltásakor pedig a Magyar Kommunista Párt tagja volt - ugyancsak a közösségek összefogását szorgalmazta azokkal szemben, akik véleménye szerint a Horthy-rendszerhez hasonló, király nélküli királyságot építenek.

A Bibó István társaság rendezvényén, amely rendbontás nélkül ért véget, részt vett mások mellett Horváth Csaba, az MSZP budapesti elnöke, Mécs Imre korábbi SZDSZ-es, majd szocialista országgyűlési képviselő és Bauer Tamás, a DK alelnöke is.

Hatvanhat évvel ezelőtt február elsején lépett hatályba az 1946. évi I. törvény Magyarország államformájáról, kimondva a második köztársaság létrejöttét.