A petíciót, amelyet eljuttattak a februárban Magyarországra látogató kongresszusi külügyi bizottsági delegáció tagjainak is, hétfő délutánig több mint százan írták alá.

A beadványt megfogalmazó Lipták Béla professzor, az interneten több mint 1200 bejelentkezett követővel rendelkező Hungarian Lobby (Magyar

Érdekszövetség) csoport vezetője az MTI-t úgy tájékoztatta, hogy a petíciót kedden reggel a Federal Express-szel fogja feladni a Fehér Házba.

"Aggaszt bennünket, hogy az ellenzék támogatása révén a (Clinton-)levél beavatkozik a magyar belpolitikába" - hangzik az amerikai elnökhöz intézett petíció. A szöveg szerint noha a külügyminiszter levelét asszisztensei készítették elő, akik közül néhányan talán a magyar ellenzék támogatói, ám mivel az ő aláírása szerepel rajta, a sajtó azt a hivatalos amerikai álláspontként kezeli.

"Az IMF és az EU neokolonialista nyomást gyakorol Magyarországra, és Görögországgal vagy Olaszországgal ellentétben Magyarország nemcsak kioktatást kap arról, hogy rendbe kell tennie gazdaságát, de egyúttal kulturális háború tárgya is" - olvasható a beadványban. A petíció úgy fogalmaz: az EU és a nyugati média szerint Magyarország "bűne" nemcsak az alkalmatlan gazdaságpolitikája, hanem az olyan politikai és kulturális értékek előmozdítása is, amelyek ellentétben állnak azzal, amit Brüsszelben "politikailag korrektnek" ítélnek.

A petíció emlékeztet rá, hogy a magyar kormány földcsuszamlásszerű győzelemmel jutott hatalomra és a gazdaság állapota ellenére továbbra is a választók jelentős többségének támogatását élvezi, amit a január 21-i, 100 ezernél jóval népesebb kormánypárti tüntetés is kifejezett.

A petíció szerint noha Hillary Clinton éles bírálatának helyenként van némi alapja, de az amerikai külügyminiszternek nem kellett volna megírnia levelét. Az öt pontba foglalt indoklás szerint a magyaroknak joguk van eldönteni, hogyan akarják kialakítani intézményeiket és ez a struktúra összhangban áll az európai gyakorlattal.

A beadvány az indoklásban megismétli, hogy a Clinton-levél tartalma a magyar ellenzék olyan támogatóitól származik, akiknek "célja a szabadon megválasztott kormány megbuktatása". Az aláírók azt is hangoztatják, hogy Magyarország helyett talán Kína, Oroszország, vagy Szaúd-Arábia érdemelne meg hasonló levelet. A petíció szerint a külügyminiszteri állásfoglalás globális médiakampányt indított Magyarország ellen, amely ürügyet szolgáltatott a Nemzetközi Valutaalapnak és az Európai Központi Banknak, hogy megtagadja a hitelgaranciákat Magyarországtól.

Az aláírók leszögezték: aggodalmuk tárgya ez a kampány, nem pedig az uniós bírósági eljárás, mert a hasonló jogi kérdéseket a testület nagy számban és rutin szakszerűséggel szokta kezelni.

A petíció támogatói arra kérik az amerikai elnököt, hogy "próbálja meg megvédeni Magyarországot a globalizált bankszektor fojtogató kizsákmányolásától, emelje fel szavát elnyomott kisebbségeink kollektív emberi jogai mellett", és a Magyarországot februárban felkereső kongresszusi bizottság jelentése nyomán "fordítsa meg a jelenlegi, félrevezetett magyarellenes politikát és állítsa helyre történelmi barátságunkat".

A petíció aláírói előre megköszönik Barack Obamának a Magyarországnak nyújtandó segítséget, hogy ők, mint politikailag független amerikai magyarok novemberben azzal viszonozhassák ezt, hogy újraválasztják.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a tavaly karácsony előtt Orbán Viktornak küldött levelében - a Népszabadságban közölt szöveg szerint - nyomatékosan kérte: a magyar miniszterelnök fontolja meg annak a következményeit, hogy ha több, az Egyesült Államok és az Európai Bizottság által is kifogásolt sarkalatos törvény januárban mindenfajta változtatás nélkül lép hatályba. Clinton reményét fejezte ki: a magyar kormánya úgy viszi át a fontos reformokat segítő törvényi változásokat a parlamenten, hogy mindeközben az egész világ előtt igazolja, Magyarország változatlanul szilárdan elkötelezett a demokratikus értékek és az egyéni szabadságjogok mellett.