Ezt hangsúlyozzák az Exeteri Egyetem kutatói, akik a The Lancet című brit orvosi folyóiratban számoltak be vizsgálataikról.

Az egyetem szakértői Christopher E. Clark vezetésével 28 korábbi kutatás eredményeit elemezték. E vizsgálatokban részt vevők többségénél a hipertónia kifejlődésének magasabb rizikóját mutatták ki, és csupán az önkéntesek harmada tartozott a magas vérnyomás szempontjából az átlagos kockázati csoportba - olvasható a BBC News (http://www.bbc.co.uk) hírei között.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a két karon mért szisztolés értékek közötti 10 higanymilliméternyi különbség rejtett perifériás érbetegségre, az alsó végtagokban kialakuló érszűkületre utalhat.

A 15 higanymilliméteres különbség agyi érbetegség fokozott kockázatára utal, valamint arra, hogy a páciensnél 70 százalékkal magasabb a szív- és érrendszeri betegség miatti elhalálozás kockázata, és 60 százalékkal nagyobb az egyéb okok miatt fellépő mortalitás.

"Noha az összes vonatkozó iránymutatás azt írja elő, hogy a beteg mindkét karján meg kell mérni a vérnyomást, az orvosok ritkán tarják be ezt az előírást" - hangsúlyozta Clark.

Richard J. Manus, az Oxfordi Egyetem professzora, valamint Jonathan Mant, a Cambridge-i Egyetem professzora a The Lancetben arra mutattak rá, hogy a vizsgálat az érvényben lévő betegellátási irányelvek helyességét bizonyítja.
"További vizsgálatok szükségesek, hogy a két karon mért vérnyomásértékek közötti különbségek a kardiovaszkuláris rizikófaktorok azonnali +agresszív+ kezelését igénylik-e" - emelték ki.

A szisztolés érték a kar fő artériájában kialakuló nyomást mutatja, amely a szív összehúzódásakor alakul ki, a második érték pedig a szívverések közti szünetben mérhető nyomást jelzi (diasztolés vérnyomás).