Ezt válaszolta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kommunikációs főosztálya az MTI kérdésére hétfőn. A Malév stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítéséről szóló kormányrendelet hétfőn lépett hatályba.

Az írásos válaszban az NFM hangsúlyozza, hogy a kormány - mint azt már korábban megfogalmazták - egy Budapest központú légitársaság működtetésére vonatkozó szándékkal összhangban minősítette stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté a Malév Zrt.-t.

A válaszban a tárca "szükséges jogtechnikai lépésnek" nevezte azt, hogy a Malév stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet lett. Az intézkedéssel a nemzetgazdasági szempontból stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek számára biztosítható különleges eljárásrend vált elérhetővé a légitársaság számára - közölte az NFM az MTI-vel.

A csődtörvény szerint a kormányrendelet kihirdetésétől kezdve a hitelezők csődeljárást nem kezdeményezhetnek a Malév ellen, a kérelmet a bíróság soron kívül elutasítja.

* * *

A jogszabály szerint a kormány a rendeletében akkor mondhatja ki, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt gazdálkodó szervezet esetében a csődtörvénynek az ilyen szervezetekre vonatkozó eltérő rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a veszteséges gazdálkodást eredményező okok miatt a vagyonhiány előreláthatólag nem szüntethető meg, a veszteségek halmozódása nem állítható meg, a gazdálkodó szervezet megmentési célú tulajdonosi vagy állami támogatásban nem részesíthető, de tevékenysége folyamatosságának és folytatásának érdekében közérdek fűződik a gazdálkodó szervezet vagyonának működő üzemként történő értékesítéséhez.

Az erről szóló kormányrendelet hétfőn jelent meg a Magyar Közlönyben, és reggel 7 órakor lépett hatályba. Az Orbán Viktor aláírásával megjelent kormányrendelet a csődtörvény meghatározott paragrafusait jelöli meg, amint amelyeket a társaságra alkalmazni kell. A csődtörvény szerint a kormányrendelet kihirdetésétől kezdve a hitelezők csődeljárást nem kezdeményezhetnek a Malév ellen, a kérelmet a bíróság soron kívül elutasítja.

A törvény szerint a kormány rendeletben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítheti azokat a gazdálkodó szervezeteket, amelyek adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez, reorganizációjához nemzetgazdasági érdek, vagy kiemelt közérdek fűződik, továbbá amelyeknél kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárás szerint történjék.

A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnél csődeljárás és felszámolás esetén vagyonfelügyelőként, ideiglenes vagyonfelügyelőként, rendkívüli vagyonfelügyelőként, illetve felszámolóként a kormány által rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság jár el a hivatkozott törvény szerint.

A jogszabály szerint a csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. A felszámolásnak pedig az a célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon hozzájussanak követeléseik egy részéhez. Ez normál esetben a vagyontárgyak értékesítésével, nyilvános pályázaton történik.

A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet esetében az állami felszámoló járhat el, és az értékesítést nyilvános pályázat nélkül, meghívással is le lehet bonyolítani. Ezen túlmenően az állami tulajdonban lévő felszámoló ugyanúgy köteles eljárni a hitelezők védelmében, mintha nem stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetről lenne szó.

* * *

Egy esetleges csőd esetén sem fogja eltűrni az Európai Bizottság, hogy nem vagy késlekedve hajtsa végre a Malév a tiltott állami támogatások visszafizetését, de egy felszámolás, amelynek során a vagyonelemeket piaci körülmények között értékesítik, elfogadható az uniós elvek szerint - mondta Kiss Dávid, a Bán, S. Szabó & Partners ügyvédi iroda szakértője az MTI kérdésére.

A kormány hétfői hatállyal rendeletben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek nyilvánította a Malévet, amelynek alapján egy esetleges csőd vagy felszámolás esetén speciális szabályok lennének érvényesek a magyar nemzeti légitársaságra.

Kiss Dávid szerint a Európai Bizottság a határozatot végrehajtottnak tekinti ha a társaság felszámolással jogutód nélkül megszűnik. A tiltott állami támogatás visszafizetésének célja ugyanis a piaci verseny torzulásának megszüntetése, s a tevékenység beszüntetése ezt eredményezné.

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy az EU szigorúan megvizsgálja, hogy a csőd- illetve felszámolási eljárás idején nem történt-e vagyonkimentés és az ügyletek valóban piaci körülmények között jöttek-e létre.

A Malév tulajdonosi jogait gyakorló nemzeti fejlesztési miniszter, pontosabban a tárca hétfőn ismét hangsúlyozta, hogy a kormány - mint azt már korábban megfogalmazták - egy Budapest központú légitársaság működtetésére vonatkozó szándékkal összhangban minősítette stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté a Malév Zrt.-t.

Az Európai Bizottság január elején a Malévnak nyújtott állami támogatás visszafizettetésére szólította fel a magyar légitársaságot, mert megállapította, hogy a Malév számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel a légitársaság nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett. A magyar hatóságoknak kell dönteniük arról, milyen formában és ütemezésben történjék a visszafizetés. Szintén a magyar félnek kell kiszámítania, pontosan mekkora összeg visszafizetéséről van szó.

Az Európai Bizottság a 2010 végén indított mélyreható vizsgálatban a következő tételeket tekintette át: a 2003-ban nyújtott, 76 millió euró összegű kölcsönt (amelyet a cég 2007 decemberében kapott meg), a 4,3 milliárd forint összegű kölcsönt a Malév Ground Handling leányvállalatának "meghiúsult eladásával összefüggésben", 13,8 milliárd forint összegű adó- és társadalombiztosítási adósság elhalasztását, 2010 februárjában 25,4 milliárd forint és 2010 szeptemberében 5,7 milliárd forint összegű tőkeemelést, a 2010 májusa és szeptembere között nyújtott 14,9 milliárd forint összegű tulajdonosi kölcsönöket, továbbá ezen tulajdonosi kölcsönök egy részének (az összeg után fizetendő kamattal együtt) Malév-részvényekké való átalakítását 2010 szeptemberében.

Ez összesen mintegy 88 milliárd forint.

A Malév közleménye szerint a légitársaság 2012-re jelentősen javuló üzemi eredménnyel számol az elmúlt év utolsó negyedévében elért kereskedelmi eredmények alapján. A légitársaság 2011 utolsó hónapjában 78 százalékos járat telítettséget ért el, és 7 milliárd forinttal növelte bevételeit az előző év utolsó negyedévéhez képest.

A Malév az Európai Bizottság 2010 decemberében indult vizsgálata után is részesült állami támogatásban. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2011-ben két lépcsőben tőkét emelt a magyar nemzeti légitársaságban. Az áprilisi közgyűlésen 4,5 milliárd forint, a második augusztusi közgyűlésen pedig 18,5 milliárd forint tőkeemelésről döntöttek. Ugyanakkor tulajdonosi kölcsönt is kapott a Malév az elmúlt évben: legutóbb a december 29-i kormányhatározat szerint ötmilliárd forintot, előzőleg pedig novemberben 4,2 milliárd forintot.

Az idei, 2012. évi költségvetési törvényben a Malévról nevesítve nem esik szó.