A londoni gazdasági napilap által látott tervezet alapján az új valutauniós biztosnak vétójoga lenne a görög kormány költségvetési döntéseivel szemben, ha azok nem állnának összhangban a nemzetközi hitelező szervezetek által kijelölt célokkal.

A többi euróövezeti tagállam pénzügyminiszterei által kinevezendő gondnok felelősségi körébe tartozna a görög kormány „összes nagyobb kiadási tételének" felülvizsgálata - idéz a javaslatból a szombati Financial Times.

A tervezet szerint a görög államháztartási konszolidációt „szigorú irányítási és ellenőrzési rendszernek kell alávetni". Tekintettel a programok eddigi gyenge teljesítésére, Görögországnak el kell fogadnia, hogy egy bizonyos időre „európai szintre helyezi át" költségvetési szuverenitását - áll a Financial Times által idézett javaslatban, amely szerint a görög kormánynak törvényben kellene rögzítenie azt is, hogy az állami bevételeket „mindenekelőtt az adósságszolgálatra fordítja".

A lap szerint a tervezet, amelyet péntek délután kezdtek el szétküldeni az euróövezeti országok pénzügyminisztériumi illetékeseinek, jelzi, hogy milyen mély a bizalmatlanság Görögország és európai uniós hitelezői között. Európai illetékesek „magánjellegű megjegyzései szerint" nem sok előrelépés történt a közszféra reformjában az új, technokrata görög kormány beiktatása óta sem - írta a Financial Times.

Tízoldalas lista

A lapnak egy vezető görög pénzügyminisztériumi illetékes azt mondta, hogy nincs tudomása a javaslatról, így nem tud megjegyzést fűzni hozzá, a német pénzügyminisztériumban pedig nem kommentálták az értesülést.

A Financial Times szerint ugyanakkor még a német javaslat köröztetésének megkezdése előtt az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) külön tízoldalas listát adott át Athénnak azokról az „előzetes lépésekről", amelyeket a görög kormánynak a következő segélycsomag jóváhagyása előtt meg kell tennie. A listán - amelyet a Financial Times szintén megszerzett - az áll, hogy Görögországnak három éven belül további 150 ezer munkahelyet kell megszüntetnie az állami szektorban, emellett jelentősen vissza kell fognia a védelmi és az egészségügyi kiadásokat is az idei államháztartási deficit csökkentése végett.
Londoni pénzügyi elemzőcégek szerint azonban nem biztos, hogy Görögország hajlandó lesz vállalni a mind újabb megszorításokat.

Az egyik vezető citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőcsoport, a Capital Economics minap ismertetett helyzetértékelésében azt valószínűsítette, hogy végül össze fog állni egy olyan pénzügyi mentőcsomag, amely néhány évre fedezi Görögország finanszírozási igényeit. A ház londoni elemzőinek várakozása szerint azonban a görögök „előbb-utóbb" arra a következtetésre jutnak, hogy a pénzügyi segítség feltételrendszere egyszerűen túl nagy terhet jelent, és a legjobb megoldás a mentőcsomag törlése, egy újabb adósság-átalakítás végrehajtása és a valutaunió elhagyása.

A Capital Economics szerint mivel a görög GDP-érték eddig 13 százalékot esett legutóbbi csúcsszintjéhez képest, és gyorsan zuhan tovább, Görögország még az idei év vége előtt távozhat az euróövezetből.