Szekeres Imre szocialista képviselő több kérdést is feltett a miniszternek abból kiindulva, hogy az egykulcsos adórendszer miatt jelentős bevételektől esett el a költségvetés. Javaslata szerint a bevezetett 3 százalékos szociális adóteher, a két százalékpontos többlet áfa-teher kivezethető lenne, ha a kormány visszatérne a progresszív személyi jövedelemadóra, és az 50 millió forint éves árbevétel feletti teljesítményű cégek társasági adóját 10 százalékról 18 százalékra emelnék fel.

Vágó Gábor (LMP) vitatta Matolcsy György véleményét, amely szerint a 2011. évi költségvetés kézben tartott volt, miután "szinte hetente kellett kiigazítani azt és újabb adóemeléseket bejelenteni". Az LMP képviselője a Nemzetgazdasági Minisztériumot idézve elmondta: az egykulcsos adó 400 milliárd forintos költségvetési kiesést okozott, amely a családtámogatás nélkül is 250 milliárd forintot jelent.

Puch László (MSZP) a nemzetgazdasági miniszter szavaira utalva leszögezte: "a múlt hibái nem mentesítik a közelmúlt hibáit”, s egyben gazdaságpolitikai fordulat szükségességére hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett: a központi költségvetés strukturális hiánya 6 százalék felett van.

Szijjártó Péter (Fidesz), a bizottság alelnöke megvédte a nemzetgazdasági minisztert és annak gazdaságpolitikáját, megemlítve, hogy az IMF szerint is idén nő a magyar gazdaság, mégpedig 0,3 százalékkal.

A fideszes képviselő az arányos, egykulcsos 16 százalékos szja-t is üdvözítőnek tartotta, mivel véleménye szerint a progresszív adórendszer vesztese a középosztály, márpedig az Orbán-kormány az alulról nyitott középosztály teljesítményét kívánja preferálni, s ennek eszköze az egykulcsos szja.
Babák Mihály (Fidesz) amellett érvelt, hogy a magyar gazdaság nehéz helyzetéért az előző nyolc év szocialista kormányzása felelős. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy "csak saját magunkat húzhatjuk ki a kátyúból".

Mivel Szijjártó Péter hozzászólásában az ellenzék közös álláspontjáról beszélt, Nyikos László, a költségvetési bizottság jobbikos elnöke arra hívta fel a Fidesz képviselőjének figyelmét, hogy a parlamenti képviselőknek a végrehajtó hatalom ellenőrzése a feladatuk, s ezt teszik az ellenzéki képviselők. "Szijjártó képviselő most védőbeszédet tart, miközben a vádbeszéd nem hangzott el" - fogalmazott a bizottsági elnök.

A hozzászólásokra reagálva Matolcsy György elmondta: immár nem jobboldali vagy baloldali közgazdaságtanról lehet beszélni, sokkal inkább a hagyományos, illetve nem hagyományos közgazdaságtant kell megkülönböztetni. Úgy fogalmazott: "Megértem az összes kritikust, aki a kormányt (…) kritizálja, hiszen nagyon nehéz elfogadni, hogy elmúlt a hagyományos tankönyvek gazdaságpolitikai rendszere".

Kifejtette: 2010-ben az EU/IMF hitel értelmében 7 százalékról 3,8 százalékra kellett volna csökkentetni a költségvetési hiányt. "Rá lehetett volna szabadítani a gazdaságra egy több százmilliárd forintos megszorítást, de nem tettük" - magyarázta a nemzetgazdasági miniszter.

A miniszter elmondta: immár 14 európai országban van valamilyen formájú bankadó. A magánnyugdíj-pénztári megtakarítások államosítására utalva pedig kijelentette: másnak nem volt ereje, hogy megváltoztassa a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszert. Szeretnék, csak nincs hozzá politikai erő – tette hozzá.
A kormány gazdaságpolitikájára utalva Matolcsy György elmondta: "Kihívások és kockázatok vannak, de nem ott tartunk, ahol 2010-ben". Hangsúlyozta: a kormánynak kiszámíthatónak kell lennie abban az értelemben, hogy tartja a hiánycélt.

Matolcsy György arról tájékoztatott, hogy a magánnyugdíj-pénztári megtakarításokból olyan kifizetéseket teljesített a kormány, amelyekre másképp nem lett volna képes, példaként említette az Európai Bizottság határozata értelmében keletkezett 250 milliárd forintos áfa-visszatérítési terhet.

A nemzetgazdasági miniszter szerint ebből a pénzből 1.200 milliárd forintot fordított 2011-ben gazdaságélénkítésre a kormány. Úgy fogalmazott: "Bizton állíthatom, hogy e nélkül a magyar gazdaság növekedése mínuszban lenne, a fogyasztás és a beruházások zuhantak volna". A bankadó kivezetésével keletkező bevételkiesés kezelésére vonatkozó terveket ismertetve a miniszter elmondta: a Széll Kálmán Terv szerkezeti reformjainak éppen ez a célja. Ezeket végre kell hajtani – szögezte le a tárcavezető.

A közösségi közlekedési társaságokra vonatkozó kérdésre válaszolva Matolcsy György leszögezte: nem lehet, hogy ezek a cégek a GDP 1 százalékát viszik el a költségvetésből. Hangsúlyozta: ezeknek a cégeknek változtatniuk kell a bürokráciájukon, és takarékossági programokat kell végrehajtaniuk.