A 12 pontból álló előterjesztés lényege, hogy a fővárosi önkormányzat 9 milliárd forintos, április 30-ig visszafizetendő, áthidaló tulajdonosi kölcsönt nyújt a BKV-nak, hogy a január végén lejáró 9 milliárd forintos bankhitelét ki tudja fizetni, és ne jusson csődbe. Ezen felül 6 milliárd forint további támogatást nyújt a közlekedési cégnek.

A források biztosítása érdekében a fővárosi intézményi működési kiadások 10 százalékát zárolják addig, amíg a kormánnyal meg nem sikerül egyezni a BKV finanszírozásáról. Fontos pont még, hogy megbízzák a főpolgármestert, hogy a BKV hogy a 2012-ben lejáró hiteleinek megújítása érdekében próbáljon állami garanciát szerezni.

A rendeletről pontonként szavaztak. Az ellenzék a 9 milliárdos kölcsön nyújtásában megosztott volt, a szocialisták szerint mivel a BKV úgysem tudja visszaadni azt, inkább támogatásként kellene odaadni. A többi pont nagy részében is inkább tartózkodtak vagy nemmel szavaztak, igaz a Fidesz-frakció az összes javaslatukat előzőleg leszavazta. A Jobbik és az LMP nagyrészt támogatta a pontokat, vagy tartózkodott.
Tarlós István a rendelet vitájában kijelentette, hogy meg kell egyezni április 30-ig a kormánnyal a BKV közös finanszírozásával. Ellenkező esetben május 1-jén nem indulnak el a buszok, villamosok vagy a metrók, hiszen nem lesz forrás, ha pedig nem lesz forrás, nem tudják megújítani a BKV április 30-án lejáró közszolgáltatási szerződését. A főpolgármester információi szerint a kormány napokon belül tárgyalja a főváros javaslatát.

A főváros a kormányhoz benyújtott javaslata szerint azt szeretné elérni, hogy kormány oldja fel a 32 milliárd forintos normatív támogatás zárolását, valamint vegyék elő újra a korábban elvetett közlekedési adó bevezetésének tervét is. A normatíván túl további 20 milliárd forintos állami segítséget kér a főváros, ebben az esetben a ő is hozzátesz ugyanennyit. A városvezetés szeretné, ha a következő években Budapest egységesíthetné a parkolást (így nem a kerületek szednék a díjat, ahogy az az önkormányzati törvényben szerepel), és a beszedett díjakat kizárólag a BKV-ra fordíthatná.

Jön az elektronikus BKV-jegyrendszer?

Nagy többséggel, a Jobbik-frakció tartózkodása mellett elfogadta a fővárosi közgyűlés a BKV elektronikus díjfizetési rendszerére vonatkozó terveket. Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ igazgatója a szavazás előtt arról beszélt, hogy a 2014-től életbe lépő új rendszer kialakításakor a legmodernebb technológiát vették alapul. Az előterjesztést vita hozzászólás nélkül fogadták el a képviselők.

2014-től a papíralapú jegy- és bérletfajtákat elektronikus díjfizetési mód válthatja fel, valamint részben új jegyrendszer léphet életbe, melynek legfőbb elemei a tervek szerint az időalapú jegy, a napi költési maximum, illetve az utólagos fizetés (pay-as-you-go) lehetősége érintés nélküli bankkártyával. A rendszer fokozatos kiépítése több évig tart és 15 milliárd forintba kerül.