A miniszterelnök ezt kedden közölte újságírókkal Brüsszelben, miután megbeszélést folytatott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével.

Elmondta, hogy a pénzügyi paktumhoz az eurózónán kívüli EU-országok is csatlakozhatnak majd, de a szövegezési munka során megerősödött az az elem, hogy a következményeket a paktumhoz csatlakozóknak csak az euróövezetbe való belépés után kell majd viselniük. Szintén a paktumhoz való magyar csatlakozás mellett szól - tette hozzá Orbán -, hogy a tervezetben már nincs benne az adóharmonizáció terve.

A miniszterelnök megbeszélést folytatott Barrosóval mindazokról a kérdésekről, amelyek ügyében az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény a múlt kedden - egy hónapos válaszadási határidőt kikötve - kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, valamint számos más, Brüsszel által szóvá tett magyar jogalkotási témáról is, így például a bírói függetlenségről.

A tárgyalások minden téren előrelépést hoztak, de még maradtak tisztázandó kérdések az Európai Bizottsággal - mondta Orbán az újságíróknak.
A jegybanki szabályozást illetően - közölte - abban nem tudott engedményt tenni, hogy a jegybankelnöknek a magyar alaptörvényre esküt kell tennie, valamint hogy a jegybankelnök fizetésére is vonatkozik a közszolgákra érvényes általános fizetési plafon előírása. Az eskü szövegét illetően Orbán Viktor szerint további egyeztetésre lesz szükség, a fizetési plafon vonatkozásában pedig azt kívánja alátámasztani érvekkel a magyar fél, hogy a szabályozás általános jellegű, és nincs mód kivételekre.

A Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF összevonásától viszont eláll Magyarország - közölte Orbán. Szintén el tudja fogadni a magyar fél a brüsszeli jogi észrevételeket a monetáris tanács tagjainak felmentésével kapcsolatban, valamint a monetáris tanács ülésein való kormányzati részvétel szabályozásával kapcsolatban - utóbbi vonatkozásban azonban kikötve azt, hogy valamilyen fajta együttműködésnek lennie kell.

Az Európai Bizottság a jegybanki függetlenség ügye mellett két másik témában - a bírói tevékenység felső korhatárát illetően, valamint az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatban - is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Az előbbivel kapcsolatban a kormányfő azt mondta, a magyar fél itt nem lát diszkriminációt - és az ügyet nem is tekinti igazságszolgáltatási kérdésnek -, hanem a nyugdíjrendszer összhangjának a megteremtéseként fogja fel a témát. E téren tehát szintén további tárgyalások szükségesek. Az adatvédelmi hivatal függetlenségét illetően nem lát gondot és "értékvitát" a miniszterelnök. Szerinte minden olyan javaslatot el fognak fogadni, ami a hivatal vezetőjének megerősítésére irányul.

Mindezek alapján derűlátónak mondta magát a miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy hamarosan megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a Magyarországnak nyújtandó pénzügyi támogatásról.

A magyar fél kész a tárgyalások megkezdésére - közölte. Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság korábban a jegybanki függetlenség ügyének megoldásától tette függetlenné a pénzügyi támogatási tárgyalások megkezdését, Orbán Viktor hangsúlyozta: itt nem lát megoldandó politikai problémát, Magyarország és az Európai Bizottság között ugyanis teljes a szándékegybeesés a jegybanki függetlenséget illetően.

"Van néhány pont, amiről ők úgy gondolják, hogy ez sértheti a jegybanki függetlenséget. Ezek közül azokat a pontokat, amelyek nem érintenek erősen nemzeti érdeket, mi gond nélkül el tudjuk fogadni. Ott, ahol viszont van nemzeti érdek, ott vitassuk meg, hogy tényleg sérti-e a függetlenséget. Szerintünk nem" - fogalmazott a kormányfő.

Kérdésre válaszolva Orbán úgy vélekedett, hogy nincs szükség az Országgyűlés összehívására az eredetileg tervezett időpont előtt, a Brüsszel által elvárt törvényi változtatások végrehajtása érdekében.

Arra az újságírói kérdésre, amely Matolcsy György miniszteri posztjának jövőjét firtatta - azt állítva, hogy a nemzetgazdasági minisztert külföldön már "nem veszik komolyan" -, Orbán Viktor kijelentette: "Magyarország komoly ország, Magyarország kormánya komoly kormány, és mindenki, aki tagja annak a testületnek, komoly ember. Tehát ezt a megközelítést nem tudom elfogadni. Egyébként pedig mindenért én viselem a felelősséget, még a miniszterek munkájáért is."

Barroso: kiemelten fontos a piacok és a lakosság bizalma Magyarországon

A pénzügyi és gazdasági válság idején kiemelkedően fontos Magyarországon a piacok és a lakosság bizalma - hangsúlyozta José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke kedden Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott találkozóját követően.

Közleménye szerint az uniós politikus a megbeszélésen megerősítette, hogy gyors választ vár a magyar féltől az Európai Bizottság múlt héten felvetett aggodalmaira a magyar és az uniós joganyag eltérését illetően. A végrehajtó EU-testület kész azonnal értékelni a magyar válaszokat, amint azok megérkeznek hozzá - tette hozzá.

Kiemelte azt is, hogy Orbán Viktor jelezte: szintén kész gyorsan megoldást keresni a szóban forgó ügyekben.

Barroso arról is biztosította tárgyalópartnerét, hogy a biztosi testület a magyar hatóságok rendelkezésére áll a felvetett problémák megoldásának segítésében.

Az Európai Bizottság múlt héten jelentette be, hogy három területen kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, és a felvetett problémákra onnan számítva egy hónapon belül választ vár. Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másik a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozik, a harmadik pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érinti. A bizottság emellett az igazságügyi rendszer függetlenségével kapcsolatban is további kérdéseket intézett a kormányhoz.

Orbán Viktor ezekre a bejelentésekre reagálva döntött úgy, hogy személyes találkozót kezdeményez a bizottsági elnökkel.

Barroso fogalmazása szerint a közel kétórás keddi megbeszélés építő jellegű és átfogó volt.

Hangoztatta: az Európai Bizottság számára kulcsfontosságú, hogy az uniós szabályokat - "szövegében és szellemében" - Magyarország és valamennyi más tagállam teljes mértékben tiszteletben tartsa.

A portugál politikus azt is megemlítette, hogy a kormánynak "tágabb értelmű politikai aggodalmakra is választ kell adnia". A közlemény ezeket nem részletezte, de az MTI bizottsági forrásból úgy értesült, hogy azokról a kérdésekről van szó, amelyeket az elnök múlt héten Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris vitájában említett. Barroso akkor egyebek között arról beszélt, hogy "a jogi aspektusokon túl bizonyos aggályok fogalmazódtak meg a magyarországi demokrácia minőségével, politikai kultúrájával, továbbá a kormány és az ellenzék közötti, valamint az állam és a civil társadalom közötti viszonnyal kapcsolatban". Mint akkor jelezte, arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy "tartsák tiszteletben a demokrácia és a szabadság elveit, és azokat ne csupán a normákban, hanem a gyakorlatban, valamint az ország politikai és társadalmi életében is érvényesítsék".

Barroso a mostani megbeszélés előtt úgy nyilatkozott, hogy kettejük politikai szintű találkozója nem helyettesíti a Magyarország ellen indított jogi eljárást.
Az uniós végrehajtó testület elnöke hangoztatta: a kétoldalú megbeszélés lehetőséget ad arra, hogy a vitatott témákban haladást érjenek el, nyitott módon megvitassák a felvetődött aggodalmakat, és áttekintsék pozícióikat.

A magyar hatóságoknak ettől függetlenül formálisan is válaszolniuk kell az Európai Bizottság által a kötelezettségszegési eljárások keretében elemzett problémákra - emelte ki Barroso.

A bizottsági forrás mindazonáltal az MTI-nek azt mondta: a mostani találkozót követően a testület derűlátó azzal kapcsolatban, hogy közösen hamarosan sikerül megoldást találni a vitatott jogszabályok ügyében.