Ezt mondta Hoffmann Rózsa sajtótájékoztatóján. Hisszük, hogy sokan lesznek ilyenek, és a diplomások abszolút száma növekedni fog. Az összhallgatói létszám nem azonos az állami ösztöndíjjal, illetve részösztöndíjjal támogatott hallgatói létszámmal – hangsúlyozta az oktatási államtitkár.

A közel ötvenezres állami keretszám felett "a határ a csillagos ég", azaz kapacitásuk függvényében bármennyi hallgatót felvehetnek az intézmények, illetve a 240 pontot el kell érnie annak, aki be akar kerülni a felsőoktatásba.

Hozzátette: a jelentkezési határidő február 15., és az adatok feldolgozása után tudnak majd többet.

„Ideje volt, hogy a magyar felsőoktatás is átálljon egy olyan rendre, amelyben nagyobb szerepet vállalnak bizonyos képzésekben azok a hallgatók, akik úgy gondolják, hogy érdemes befektetni saját erőből is a felsőoktatásba" - fogalmazott Hoffmann Rózsa, aki a keretszámok jövőbeni trendjével kapcsolatban kitért arra is, hogy azokat évről évre kormányrendelet határozza meg, ezért korai lenne még nyilatkozni a 2013. évi számokról.

Az oktatási államtitkár szerint egy-egy szak megszűnése előfordulhat, annyira túlburjánzott és szerkezetében elaprózott a felsőoktatás, és indokolatlan, hogy egy-egy szakot húsz helyen is indítsanak. Ez még nem jelenti egy-egy kar, vagy egyetem megszűnését - mondta, megjegyezve: nem számít rektori lázadásra, és „nem is adunk rá okot, minden fontos kérdésben konzultálunk a rektorokkal, igyekszünk egyetértésre jutni".

Mint mondta, a felsőoktatási intézmények átállnak olyan képzésekre, amelyekre a munkaerő-piac igényt formál.

Hoffmann Rózsa arra ugyanakkor nem számít, hogy jelentősen nőne a külföldre távozók száma, hiszen ott meg is kell élni.

Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár hozzátette: ez eddig is ismert jelenség volt, az unióban normálisnak számít a hallgatói mozgás. Ez nem azt jelenti, hogy utána nem térnének majd haza.

Hoffmann Rózsa a korábban, a tandíj ellen is szervezett szociális népszavazás eredményére és mostani változtatásokat firtató kérdésre azt válaszolta: a tandíj minden hallgatóra egységesen vonatkozott volna, és nem volt szó államilag támogatott ösztöndíjakról. Megjegyezte: idén a hallgatók egyharmada költségtérítéses képzésben tanul. Az önköltséges képzéshez is hozzájárul majd az állam, a Diákhitel-2 konstrukción keresztül.

A jogászképzés keretszámainak radikális csökkentését felvető kérdésre azt mondta, hogy „nehéz döntés volt, a kormány hozta meg", és százban határozták meg a teljes ösztöndíjjal, államilag támogatott keretszámot.

„Nem a vidék ellen irányult, hanem a nagy hagyományokkal rendelkező ELTE, és az növekvő hagyományú Pázmány Péter Katolikus Egyetem javára szolgált a döntés" – mondta, hozzátéve: a többi intézményben önköltséges formában folyhat a jogászképzés, és azt gondolják, meg is fog maradni.

Bemutatkozott az új felsőoktatási helyettes államtitkár

Megfelelőnek tartja a jelenlegi oktatáspolitika által megfogalmazott célokat és a felsőoktatás minőségének javítása érdekében fog dolgozni az új felsőoktatási helyettes államtitkár, aki erről hétfői, bemutatkozó sajtótájékoztatóján beszélt.

Mint arról az MTI korábban beszámolt, Kis Norbert váltja január 28-tól a felsőoktatási helyettesi államtitkári poszton Dux Lászlót. Kis Norbert, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem előkészítéséért felelős miniszteri biztos volt, elmondta, hogy a felsőoktatásban élte az életét.

A negyvenéves jogász, a Budapesti Corvinus Egyetem korábbi rektor-helyettese kiemelte: ismeri a felsőoktatás problémáit, látja a hazai és nemzetközi kihívásokat. Azok a célok, amelyeket a jelenlegi oktatáspolitika megfogalmazott, megfelelőek, és azért fog legjobb tudása szerint dolgozni, hogy ezek a felsőoktatás minőségének javítása érdekében meghatározott célok teljesüljenek – közölte.

A hivatalát a hétvégén elfoglaló helyettes államtitkár előzetesen nagyon fontosnak tartotta, hogy a jövőben is szélesek maradjanak az egyetemek kapui.

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár kiemelte: Dux László lemondása mögött nincsen semmiféle titokzatosság, vagy politikum, Dux László már egy évvel ezelőtt közölte vele, hogy az új felsőoktatási törvény megalkotásáig vállalja a posztot. A legnagyobb békében és barátságban válok meg tőle - fogalmazott.

Dux László azt mondta, megtisztelő volt és komoly szakmai kihívást jelentett számára az új felsőoktatási törvény koncepciójának, majd végleges szövegének kidolgozása. Értékelése szerint rugalmas, finanszírozható és a nemzetközi versenyképesség szempontjainak megfelelő felsőoktatási rendszer alapjait megteremtő törvényt sikerült kidolgozni. „A rám háruló feladatot elvégeztem" – fogalmazott, hozzátéve: február elejétől oktatói és kutatói munkájára szeretne koncentrálni.