Sokan vagyunk. Ez kétségtelen. A mostani szombat tüntetése megmutatta mennyien. Nagyon sokan. A hivatalos – belügyminisztériumi, azaz rendőrségi -- számítás szerint négyszázezren vonultak a Hősök teréről a Parlament elé. Egy lelkes szervező, talán továbblelkesítendő a lelkeket, egymillós számot emlegetett --, ez valószínűtlen. És szükségtelen a hangoztatása. Más, a tüntetőkkel kevésbé rokonszenvező híradások százezer fölöttire taksálták a vonulók létszámát. Egy tudósításban az hangzott el, hogy mikor a menet eleje a Kossuth térre ért, a vége még az Oktogonnál járt. Mások szerint pedig már az Operánál. A néhány hét előtti operai demonstráció aktivistái a maguk népességét százezerre tették, mondván a dalszínház és az Oktogon között terpeszkedett a sokaság. Ha így van, akkor a mostani méretére jó becslés a hivatalos, hiszen a táv mintegy négyszeres. Nincs kedvem méricskélni, de nem is kell: ez a tömeg sokkal, de sokkal nagyobb volt, mint bármelyik, a mai rendszer ellenfelei által toborzott közelmúltbeli megmoccanás. Sőt, nagyobb, mint ezek összessége.

Kevesen voltak a Dísz téren, fönn a Várban. A valami vidámságra, meg gúnyolódó lesajnálásra avas szellemi táppal szervezett schmittező piknik, a kormánypárti média szerint több ezres tömeget vonzott, én úgy láttam, pár százast. Egy nem Fidesz-mameluk politológus szerint az egész igen gyönge teljesítmény volt. A nemzetiek buktázására készülő, az európai szabásúak diadalára számító balliberális média eleinte megpróbálta a kettőt egy kategóriában lévőnek kezelni, de ezt észbe kapva hamar abbahagyták.

Azért a maszatolás-szennyezés másnap folytatódott és folytatódni is fog. Nyögvenyelősen. A népszerű világhálós lap a „világ véleményét” a Detroit Free Press írásának idézésével véli autentikusan bemutatni. S vasárnap már bizonnyal izzottak a billentyűzetek, gyártódtak a külföld „tájékoztatására” születő szöveges termékek. Majd megmagyarázzák, hogy is volt, mi is volt.

Rendben van ez így. Mindenki teszi a dolgát, aki elkopik, elkopik. Nem mi leszünk azok. Sokan vagyunk.

Én nem voltam a békemeneten. Egy hete az Élőlánc tüntetésén ott voltam. Most dolgoztam, a vári könyvtárban. Csak úgy magamnak, nem fognak fizetni érte. A könyvtár lelassult, 90 munkatársa elbocsátására kényszerült. Tiltakozó demonstrációról nem tudok. Pedig ott lettem volna, s ott minden helyen, ahol most éppen a magyar, a nemzeti és egyetemes kultúra műhelyeit rombolják szét. Múzeum, könyvtár, levéltár működése csökken, nem fognak megjelenni folyóiratok, könyvek, letarolják, beszennyezik az élő környezet védtelenné lett maradványát. Tudósok átképzésre készülődnek: most tanulnak széklábat faragni. Sok, nagyon sok helyre kellet volna/kellene elmennem. Bezárt ajtók, kirúgott emberek, árvuló nemzet.

Rendben vagyunk?